Összes vállalás: 163 kereszt
Bács-Kiskun vármegye: 5 kereszt
Baranya vármegye: 12 kereszt
Békés vármegye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád vármegye: 3 kereszt
Fejér vármegye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron vármegye: 3 kereszt
Heves vármegye: 4 kereszt
Komárom-Esztergom vármegye: 5 kereszt
Nógrád vármegye: 9 kereszt
Pest vármegye: 4 kereszt
Somogy vármegye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 5 kereszt
Tolna vármegye: 4 kereszt
Vas vármegye: 1 kereszt
Veszprém vármegye: 1 kereszt
Zala vármegye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 163 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Rétvári Bence: Magyarországnak azért kellett így döntenie, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, de megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök

Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök – közölte a Belügyminisztérium parlamenti, a KDNP alelnöke államtitkára kedden az MTI-vel.

Rétvári Bence kiemelte: Magyarország védi az Európai Unió külső határait. Brüsszel 650 milliárd forinttal, azaz több mint 1,5 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, ugyanis ennyit költöttünk 2015 óta határvédelemre

Ennek a hihetetlenül nagy összegnek eddig mindössze az 1 százalékát térítették meg. Az Európába érkező illegális bevándorlókat a déli határon „mi állítjuk meg, az embercsempészeket mi fogjuk el és tartjuk fogva”.

A mi határvadászaink és rendőreink állnak a határon télen és nyáron, és erőn felül dolgoznak azért, hogy a magyar és európai családok biztonságban legyenek

 

– tette hozzá.

Az EU nem ad pénzt Magyarországnak sem az embercsempészek fogvatartási költségeire, sem börtönök építésére. Azt viszont elvárják, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsuk fogva.

A hazai börtönök azonban az elfogott több mint kétezer embercsempész miatt túlzsúfolttá váltak. Magyarországgal szemben korábban eljárásokat indítottak, arra hivatkozva, hogy „embertelenek a körülmények” a túlzsúfoltság miatt.

Úgy fogalmazott, emlékezetes a „börtönbiznisz”, amelynek során „elsősorban a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek több milliárd forintos összértékű kártérítési pereket indítottak korábban a börtönök telítettségére hivatkozva”.

Az embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt fogva tartottak eltartásának éves költsége több milliárd forint. Egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.

A reintegrációs őrizet kiterjesztésével az elítélt és Magyarországról jogerősen kiutasított embercsempészeknek 72 órán belül el kell hagyniuk az ország területét, ám ez nem a büntetés eltörlését jelenti. Amennyiben nem hagyják el az országot, visszakerülnek a börtönbe.

Az intézkedés célja, hogy az embercsempészek büntetésének költségeit ne a magyar adófizetők állják. Az intézkedés 808 fogvatartottat, többségében a Magyarországgal szomszédos államok polgárait érinti.

Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök

 

– emelte ki Rétvári Bence.