Rétvári Bence: Zárul az olló, egyre kevesebb a nélkülöző magyar család

Folyamatosan csökken a szegénység és ezzel párhuzamosan erősödik a középosztály Magyarországon. Azon túl, hogy összességében nő a fogyasztás, a családok sokkal több pénzt tudnak szabadidőre, kultúrára, szórakozásra fordítani – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Rétvári Bence. A KDNP alelnöke szerint előremutató, hogy éppen a legszegényebb háztartások reál­jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben.

Rétvári Bence (KDNP), az EMMI parlamenti államtitkára

Már az Eurostat adatai sem mutatnak mást, mint hogy kedvezően alakul a magyar családok jövedelmi helyzete, anyagilag egyre biztosabb lábakon állnak a háztartások – hívta fel lapunk figyelmét a KDNP alelnöke. Rétvári Bence kiemelte, hogy a szegénység általános csökkenése mellett egyre kisebb különbség mutatkozik a legjómódúbb és legszegényebb rétegek között. – Optimizmusra ad okot, hogy 2018-ban minden csoportban nőtt a fogyasztás, valamint egyre többen boldogulnak munkából, nem pedig segélyekből – húzta alá.

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban 1,815 millió forint volt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, ami több mint másfélszerese a 2010-ben rögzített 1,156 millió forintnak. A munkából származó jövedelmek aránya nyolc év alatt 65,3-ról 73,7 százalékra növekedett, a társadalmi jövedelmek részaránya pedig fokozatosan csökkent.

Míg korábban a bevételek egyharmada társadalmi jövedelem (azaz ami nem munkából származik, hanem például segély, nyugdíj vagy gyermeknevelésért járó juttatás) volt, 2018-ban már csak a jövedelmek kevesebb mint egynegyede tartozott ebbe a kategóriába. – A legalsó tizedbe tartozó háztartások körében a munkajövedelem aránya 2010-hez képest 36 százalékról ötven százalékra nőtt – mutatott rá a politikus, hozzátéve, hogy a gyermekes háztartások bevétele emelkedett leginkább.

– Fontos megjegyezni azt is, hogy míg 2006 és 2010 között a balliberális kormányok alatt a háztartások alsó 40 százalékának a reáljövedelme csökkent, a leggazdagabb tized reáljövedelme pedig tíz százalékkal növekedett, addig 2011 és 2018 között már éppen fordított trend rajzolódik ki: a legszegényebb háztartások jövedelme nagyobb mértékben nőtt, mint a középső és a felső tized gyarapodása.

Ennek köszönhetően Magyarországon ma kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek, mint az uniós átlag – állapította meg Rétvári Bence. A jövedelmi egyenlőtlenséget szemléltető GINI-mutató szerint az EU-átlag 30,8, míg a magyar adat ehhez képest alacsonyabb, 28.

Túl azon, hogy a leszakadók egyre kevesebben vannak, a családok anyagi stabilitását mutatja a bővülő fogyasztás is. Az egy főre jutó fogyasztási kiadás ugyanis reálértéken 35 százalékkal emelkedett 2010 óta. 2018-ban 2,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedés mellett 7,5 százalékos bővülést regisztráltak egy év alatt, ezen belül is leginkább a kultúrára, szórakozásra fordított összegek emelkedtek (14,1 százalékkal), de sokkal több pénzt költöttek a családok vendéglátási és szálláshely-szolgáltatásokra is (13,7 százalékkal). Tehát a háztartások egyre többet tudnak költeni az alapvető cikkekre, a szükségleteken túl is. 2018-ban a lakosság egy főre vetítve évi 63,8 kilogramm húst fogyasztott, míg ugyanez a mutató 2010-ben csak 53,1 kg volt.

A kereszténydemokrata képviselő kitért arra is, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2018-ban a teljes népesség 18,9 százalékát érintette, azaz 1,280 millió fővel kevesebb embert, mint az évtized elején. Súlyos anyagi nélkülözésben a lakosság 8,7 százaléka érintett, ami 1,421 millió fővel kevesebb, mint 2010-ben. Jövedelmi szegénységben 2018-ban a magyarok 12,4 százaléka élt, ami érezhetően alacsonyabb arány, mint a 2010-es 14,1 százalék.

Azok aránya, akik mindhárom szegénységi dimenzióban együttesen érintettek, mindössze 1,1 százalék (103 ezer fő), ez pedig azt jelenti, hogy a legrosszabb körülmények között élők aránya drasztikusan, csaknem negyedére esett vissza 2010 óta.

Egyre több háztartásban engedhetik meg maguknak drágább gépek és elektronikai eszközök megvásárlását is. Most kétszer annyian használnak mosogatógépet, mint 2010-ben, arányuk 10,3-ről 22,8 százalékra emelkedett, csaknem háromszorosára nőtt a laptoppal, note­bookkal rendelkező háztartások aránya is, 16,9 százalékról 47,5 százalékra, de megugrott a LED-, az LCD- vagy a plazmatévék aránya is, a 2010-es 11,1 százalékhoz képest 2018-ban már a háztartások 63,8 százalékában megtalálhatók voltak.

Ezekhez hasonlóan növekedés történt a netbookok, tabletek, PDA-k körében is, alig 10-ről 15 százalék fölé, valamint egyre több a saját tulajdonú személygépkocsi, amellyel 2010-ben a háztartások 46,4, míg 2018-ban 56,9 százaléka rendelkezett.