Az európai polgárok egészségét és életét tették kockára a dilettáns uniós bürokraták — mondta lapunknak a koronavírusra adott brüsszeli válaszok kapcsán Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.
Schanda Tamás (KDNP) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára
„Korábban is tudtuk, hogy az Európai Unió nem lesz túlzottan a segítségünkre, hasznunkra egy esetleges krízishelyzetben, de amit a teljes szervezet a koronavírus-járvánnyal összefüggésben produkált, az még a mi számításainkat is jelentősen alulmúlja” – mondta lapunknak Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, a KDNP alelnöke. Ismert, a napokban lemondott posztjáról Mauro Ferrari, az Európai Kutatási Tanács elnöke, mondván, csalódott a vírusra adott európai válasz miatt.
„Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ másfél hónapon keresztül a szöges ellentétét állította annak, ami a valóság. Míg arról írogatták a jelentéseiket, hogy nem terjed emberről emberre a vírus, és hogy kontinensünk nincs kitéve komolyabb járványveszélynek, jószerivel már minden más egészségügyi-tudományos központban tudták, óriási bajjal fogunk mi is szembesülni” – idézte fel Schanda. Mint mondta, a tíz évvel ezelőtti világgazdasági válság idején, illetve arra való reagálásként adott rossz válaszok még „csak” az egzisztenciánkat és versenyképességünket ásták alá. Amikor a migrációs válság beköszöntött, már terrorfenyegetettséget és az identitásunk veszélyeztetését jelentették a rosszabbnál rosszabb döntések. „Most még tovább süllyedtek: az európai polgárok egészségét és életét tették kockára a dilettáns uniós bürokraták” – jelentette ki. Sajnos már annak az első jeleit is láthatjuk, hogy a pusztító járvánnyal együtt járó gazdasági krízis kezelése is ugyanannyira kudarcos lesz, mint a korábbi válságintézkedések az EU-ban.
„Az első csodafegyvernek bemutatott csúzlijukat már láthattuk: a tagállamoknak felajánlott pluszpénz, amely valójában nem létezik, mindössze egy adminisztratív lépés. Nesze semmi, fogd meg jól” – idézte fel a politikus a korábban beharangozott, Magyarország tekintetében 2000 milliárd forintosnak mondott keretet. „Az ilyen felajánlásoktól, lehetőségektől csak azok a megélhetési politikusok alélnak el, akik soha nem gondolták még végig, mit kell tenni egy ország, egy nemzet – vagy egy város és lakói – boldogulása érdekében. Ők jutalomfalatokért, buksisimogatásért dolgoznak, nem a magyar emberekért” – fejtette ki, majd hozzátette, ugyanezek a politikusok szeretik azt a képzetet is kelteni, hogy Brüsszel valamiféle adományként juttatja a tagállamoknak a kohéziós forrásokat.
„Az uniós csatlakozásunkkal megnyitottuk a régebbi tagállamok előtt a piacainkat, mi is fizetünk be a közös kasszába, ráadásul a 2004-től kezdődően csatlakozott tagállamokban, azaz elsősorban a térségünk országaiban, a mag-Európa cégei hatalmas haszonra tesznek szert az uniós társfinanszírozású beruházások kivitelezésénél. Ezek az összegek szépen visszavándorolnak például Berlinbe vagy Párizsba” – mondta az alelnök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy most egy újabb lépéssel próbálja még nehezebbé tenni a járvány utáni gazdasági talpraállást Brüsszel. „Többletterheket és plusz adminisztratív feladatokat rónának a közúti fuvarozókra. Ők ugye azok a vállalkozók és munkatársaik, akik ebben a rendkívül nehéz helyzetben is mindent megtesznek azért, hogy minden áru elérhető legyen, ne kelljen lényegében semmiről sem lemondaniuk az embereknek. Persze küzdünk a nemzetgazdaságunk és a vállalkozóink érdekeiért, és reméljük, sikerrel járunk” – szögezte le.
Ursula von der Leyen nemrégiben megjelent nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta, valószínűleg hatalmas tévedésben vannak az uniós vezetők. „Nyilatkozatban elnök asszony elmondja, a kezdeti hibákra ma is fájó számára visszagondolni. Pár mondattal arrébb már azt fejtegeti, hogy az azóta szerte Európában látható szolidaritás az unió lényege. Közép-Európából ez kicsit másként látszik – fogalmazott. — Az a szolidaritás, amelyről beszél, az a nemzetállamok polgárainak egymás iránt tanúsított szolidaritása. Így működik egy nép, ha bajban van” – fejtette ki. Az pedig, hogy lengyel orvosok mentek Olaszországba segíteni, arra példa, hogy a tagállamok jól tudnak reagálni egy ilyen súlyos helyzetben.
„Azt tapasztaljuk, amelyik tagállam kiáll a szinte már szélsőségesen liberális kórusból, azt elkezdik zsarolni és fenyegetni. Egyre jobban látszik, hogy Európa különböző nemzeteinek polgárai sem szeretnének egy alkalmatlan és távoli bürokratahalmaz alattvalóivá válni” – húzta alá.
