Semjén Zsolt: Jelentősen nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása

Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta - jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter az éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2019. december 2-án. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt kiemelte: az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal.
    
Az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja - tette hozzá a politikus.
    
Elmondta: a szociális szakellátások területén 2010-hez képest 15-ről 23 százalékra, a gyermekvédelmi ellátások terén 5-ről 34 százalékra, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások esetében pedig 11-ről 36 százalékra nőtt az egyházi részarány. Összességében Semjén Zsolt szerint szociális területen az egyházi arány 11 százalékról 33 százalékra, nagyjából háromszorosára emelkedett.
    
Az egyházaknak juttatott forrásokról szólva közölte: míg 2010-ben 23 milliárd forint állt rendelkezésre, 2011 és 2019 között összesen több mint 731 milliárd forint támogatás jutott az egyházaknak. 
    
Semjén ZsoltSemjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter (j2) az éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2019. december 2-án. Mellette balra Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (j3) és Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, jobbra Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Nemzetiségi Főosztályának főosztályvezetője. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Külön kiemelte a miniszterelnök-helyettes a külhoni egyházi támogatásokat, amelyekre 2010-ben 163 millió forintot fordított az állam, 2011 és 2019 közt a költségvetésben összesen 23,5 milliárd forint volt ez az összeg.
    
Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.
    
A bizottság előtt a politikus kitért az egyházakra vonatkozó törvény 2018-as módosítására, szólt a katolikus, a református az ortodox és a zsidó egyházakkal az elmúlt években kötött megállapodásokról, valamint a fontosabb rendezvénysorozatokról is. Ezek közül kiemelte a reformáció 500. évfordulóját, valamint a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek megrendezését a kormány is támogatja.
    
Több ellenzéki képviselő kérdésére Semjén Zsolt megerősítette: „abszolút egyenlő finanszírozás van" az egyházi és az állami intézmények közt - ezt a költségvetési és a zárszámadási törvényben szereplő számokból is látszik -, de szerinte az egyházakat ért évtizedes diszkrimináció miatt az is méltányos lenne, ha többet kapnának.
    
Varga-Damm Andrea (Jobbik) a hódmezővásárhelyi református gimnázium állapotára utalva úgy fogalmazott: nem látni az egyházak támogatásának eredményét. A miniszterelnök-helyettes elmondta: a Kárpát-medencében több mint száz templom épült és háromezret tataroztak az elmúlt években.
    
Bajkai István (Fidesz) kérdésére Semjén Zsolt a külhoni magyaroknak indított nemzetpolitikai honlapot katalizátornak nevezte a világ magyarsága számára, amely tudástérként, hírportálként és személyes felületként is működik. Hozzátette: szeretnék az angol nyelvű verziót is elindítani.
    
Kovács Zoltán (Fidesz) és Gyüre Csaba (Jobbik) alelnökök szomszédos országokban élő magyarok helyzetéről szóló kérdéseire válaszul elmondta: az erdélyiek érdekében keresik a tárgyalási lehetőségeket az új román kormánnyal, mert Magyarország a minél szorosabb román-magyar együttműködésben érdekelt.

Vejkey ImreVejkey Imre (KDNP) frakcióvezető-helyettes, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2019. december 2-án. (KDNP fotó: Váli Miklós)

Szlovákiában a minél szélesebb összefogásra biztatta a helyi magyar szervezeteket a közelgő parlamenti választáson, Kárpátaljával kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: amíg a magyarok szerzett jogait nem állítják vissza, a magyar fél az EU és a NATO felé blokkolja Ukrajna politikai szándékait. Hozzátette: kárenyhítésként a magyar állam támogatja a helyi magyar közösségeket.
    
Arató Gergely (DK) romániai magyar gazdaságösztönzésre vonatkozó kérdésére közölte: a Vajdaságban a szerb kormány támogatásával elindított gazdasági program mintájára támogatja a kabinet a helyi magyarokat Erdélyben is, ezek szerinte összhangban vannak a román, a magyar és az uniós szabályozással.
    
Az ellenzéki politikus arra vonatkozó kérdésére, hogy miért nyílik török iskola Budapesten, Semjén Zsolt helyes lépésnek nevezte az iskolanyitást, hogy a Magyarországon élő törökök számára legyen török iskola. Ezzel szemben akkor lehetne tartózkodóan viszonyulni, ha nemzetbiztonsági kockázat merülne fel, de ilyen nincs - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a Facebook-oldalán így kommentálta az eseményt:

„Ma tartották éves miniszteri meghallgatásomat az Országgyűlés igazságügyi bizottságában, ahol elmondtam: csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta.

Az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal. Az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, minden második gyermek az utóbbit választja."