Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, a KDNP elnöke kinevezés előtti meghallgatásán a parlament igazságügyi bizottságában. Mellette Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvezető államtitkára, a KDNP alelnöke. (Fotó: Váli Miklós)

A kereszténydemokrata politikus példaként hozta, hogy az szja-csökkentés hatással van a támogatási rendszerre is, ezért felvetette, hogy a forrásokat a GDP-hez kellene kötni, mert az előbbi bizonytalanságokat eredményez.

Mint mondta, megvan benne a nyitottság a változtatáshoz, ugyanakkor mivel az 1 százalékot jelenleg kiegészítik a teljes összegre, működhet a rendszer így is a továbbiakban.

A jelölt kiállt az állam és az egyház mellérendeltsége és a vallásszabadság mellett.

Vejkey Imre, a KDNP pártügyésze a parlament igazságügyi bizottságában. (Fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt beszámolt arról, hogy 2010-hez képest megduplázódott az egyházi fenntartású intézmények száma. Ismertette, a közoktatásban 6-ról 13, a szociális területen 11-ről 23 százalékra nőtt ez az arány. Híve annak, hogy lakossági igény esetén az egyházak további intézményeket is átvegyenek – erősítette meg.

Beszámolt arról, hogy jelenleg 270 ezer gyermek tanul hittant, az egyházak költségvetési támogatása pedig a 2010-es 24 milliárdról 55 milliárdra bővült. Emellett 80 százalékkal nőtt a kitelepülési lelkészek jövedelme, emelkednek a határon túli egyházi támogatások, a kormány számos óvodafejlesztést és programot támogatott. Utóbbiak közé sorolta a reformáció évét és a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítését.

Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, a KDNP elnöke kinevezés előtti meghallgatásán a parlament igazságügyi bizottságában. Mellette Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvezető államtitkára, a KDNP alelnöke. (Fotó: Váli Miklós)

A miniszterjelölt szólt az egyházügyi törvényről is, értékelése szerint csak az egyházalapítás kapott nagy médiafigyelmet, pedig az csak egy kis szelete volt egy jól kidolgozott jogszabálynak. Kiállt amellett, hogy külön kell választani a több száz éves egyházakat a „most kitalált vallási kísérletektől".

A DK-s Arató Gergely – egyetlen kérdezőként – az emberi jogok európai bíróságának ítéletéről, az egyházi intézmények finanszírozásáról és a svédországi vadászatáról faggatta Semjén Zsoltot.

A miniszterjelölt azt felelte: kétharmados parlamenti többséggel megnyugtatóan rendezni fogják az ítéletében foglaltakat. Felidézte: a kormány már az előző ciklusban benyújtotta a módosítást, annak elfogadásában azonban az ellenzék nem volt partner. Tárgyalásokat folytattak és nagyrészt kompromisszumra jutottak – hangoztatta.

Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt, a KDNP elnöke kinevezés előtti meghallgatásán a parlament igazságügyi bizottságában. (Fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt visszautasította, hogy az egyházi intézmények háromszor annyi finanszírozást kapnának, mint az államiak. Diszkrimináció az MSZP-SZDSZ-kormány alatt volt, most egyenlő finanszírozás van – jelentette ki.

A vadászatról szólva azt mondta, a parlament mentelmi bizottsága, az ügyészség és az adóhatóság is az ő álláspontját támasztotta alá, az eseményen nem képviselői minőségében vett részt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapította, hogy sem adó-, sem illetékkötelezettsége nincs – tette hozzá.

A miniszter kinevezését 7 kormánypárti igen szavazattal, 4 ellenzéki nem ellenében támogatta az igazságügyi bizottság.