Semjén Zsolt kiemelte: Magyarország továbbra sem enged semmifajta antiszemita jelenségnek, legyen az szélsőjobboldali, szélsőbaloldali, dzsihadista jellegű vagy Izrael-ellenesség.

Azt is mondta:

a zsidó felekezetek és a magyar állam viszonya „tökéletesen rendezett”, minden zsidó intézményt, óvodát, iskolát, kórházat, szociális intézményt az állam finanszíroz, pontosan úgy, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket.

 

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is: a zsidó felkezetekkel átfogó megállapodást kötött a kormány, amelyek keretében a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanokat vagy visszaadták a felkezeteknek, vagy - ha nem kérték vissza azokat -, örökjáradékot fizetünk utánuk.

Magyarországon az antiszemitizmussal szemben zéró tolerancia van, a holokauszt tananyag az iskolákban, természetesen van emléknapja, a gyűlöletbeszéd elleni törvény pedig garantálja, hogy ne lehessen tagadni vagy relativizálni a holokauszt szörnyűségeit.

Elmondta, Magyarországon is vannak antiszemita jelenségek, a nácizmus Magyarországon is „megteremte a maga keserű gyümölcseit”.

Hozzátette: Magyarországon nem ért véget a zsidóság üldöztetése a náci Németország bukásával, hiszen a kommunista rendszer is üldözte a vallásos zsidóságot, az egyházak vagyonát államosította és Izrael-ellenes volt.

Rámutatott arra is, hogy a barna és a vörös diktatúra antiszemitizmusa mellett ma az Európai Unióban két másik típusú antiszemitizmusról is beszélni kell: a politikai iszlám, az iszlám radikalizmus antiszemitizmusáról, ami Magyarországon nem létezik, és az Európai Unióban egyre elfogadottabb Izrael-ellenességről.
 

Semjén Zsolt hozzátette:

az Izrael-ellenességet is az antiszemitizmus egy fajátjának tekinti, és biztosította a zsidó közösséget, hogy a kormány fellép ellene Magyarországon és az Európai unióban is. Izrael számíthat Magyarországra, az Európai Unión belül is „megvétózunk minden olyan lépést, amely igazságtalanul támadja Izraelt”

 

– fogalmazott Semjén Zsolt.

Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke köszöntőjében rámutatott: Európában a zsidó közösségek egyik legnagyobb problémája a vallásszabadság korlátozása. Több országban betiltották vagy be akarják tiltani a zsidó rituális élet szempontjából fontos kóser vágást és a gyermekek körülmetélését.

Elmondta: a konferencia célja, hogy a zsidó közösségek vezetői megosszák egymással kihívásaikat, és a résztvevők közös akciótervet állítsanak össze a zsidó közösség védelmében.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija arról beszélt: Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely ma az európai zsidóság számára. A magyar zsidó közösség a reneszánszát éli, ugyanakkor a közösség vezetőinek számos kihívással kell szembenézniük.

Az antiszemitizmus elleni és a zsidó közösség biztonságáért folytatott küzdelem mellett a legfontosabb az igazi zsidó élet iránti érdeklődés felkeltése – hangoztatta.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a zsidó közösség számára egyre nagyobb kihívás Európában, hogy a hagyományinak megfelelően éljen.

Stavros Kalafatis, Görögország belügyminiszter-helyettese kiemelte: az elmúlt időszak európai antiszemita jelenségei, a zsidó közösséget sújtó koppenhágai, brüsszeli, párizsi támadások és a zsidó temetőket és holokauszt-emlékműveket ért rongálások szükségessé teszik az egységes fellépést az antiszemitizmus ellen.