Meg kell gyászolnunk Trianont, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról van szó – emelte ki Semjén Zsolt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának június 4-ei adásában. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor emlékeztetett: a nemzeti összetartozásról szóló törvény arról szól, hogy a magyar nemzet – a trianoni utódállamok egy részével ellentétben – túlélte a 98 évvel ezelőtti tragédiát, erre pedig büszkék is lehetünk.
Semjén Zsolt égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte az 1920. június 4-én történteket, a feladatunk pedig szerinte az, hogy ezt tudatosítsuk magunkban, a világban és az utódállamokban is. A KDNP elnöke zseniálisnak tartja azt az RMDSZ-es kampányt, ami úgy szól, hogy „Ezer év Erdélyben, száz év Romániában” – és ehhez jön az 1918-as gyulafehérvári határozat szövege, ami – legalábbis a szavak szintjén – garantálta a kisebbségek jogait. Amit azután nem tartottak be, ám mi semmi mást nem kérünk most sem, csak azt, amit száz évvel ezelőtt ők megígértek.
A miniszterelnök-helyettes felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar kormány a nemzetegyesítést az állampolgárság kiterjesztésével képzeli el, mert ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Az a cél, hogy minden magyar – bárhol is éljen a világon – lehessen közjogi értelemben is a magyar nemzet tagja. Semjén Zsolt kiemelte: minden eszköz lehetőséget ad az identitás megőrzéséhez, az pedig egy valódi paradigmaváltás, hogy soha nem látott fejlesztések folynak az összes utódállam tekintetében, hogy biztosítani lehessen a helyben való megmaradás gazdasági lehetőségét.
A kereszténydemokrata politikus reális esélyt lát az asszimiláció megállítására, megfordítására. Hozzátette: a szórványban fogyunk, de a tömbmagyarságban először történik Trianon óta, hogy a vegyesházasságokat mi asszimiláljuk.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy az autonómiáról soha nem szabad lemondani, mert az a magyar megmaradást jelenti, hiszen minden, ami az autonómia felé vezet, az nemzetmentő.
„Nem vagyunk másodrangú európai polgárok, amit másnak lehet, nekünk is lehet” – fogalmazott.
A politikus összegezte: nekünk meg kell gyászolnunk Trianont, büszkének kell lennünk arra, hogy túléltük és be kell mutatni a történelmi igazságot. Semjén Zsolt szerint fontos megjegyezni, hogy sok ünneplésre nincs oka egyik utódállamnak sem. Eltekintve attól, hogy közjogilag nem volt legitim a gyulafehérvári gyűlés, a legkényesebb kérdésnek Romániát nevezte, hiszen napjainkban a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem az, hogy a Moldovai Köztársaság területén, Besszarábiában, a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt területen élő románság nem akar csatlakozni Romániához. Románia azáltal, hogy Moldávia nem csatlakozott, elszenvedte történelme első nagy vereségét, amit lelkileg nem is tudnak feldolgozni. A másik pedig, Havasalföld és Moldva szétesése, ami a román nemzettudatnak és a román politikának az állandó rettegése
– hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt.
A régi Jugoszláviáról szólva felidézte: a szerbek elvesztették „Nagy-Szerbiát”, Montenegrót, Koszovót és Srebrenica után morálisan is megromlott állapotban vannak. A horvátoknak sincs okuk ünnepelni, hiszen számukra Jugoszlávia egy szerb megszállás volt. Szlovákiával kapcsolatban megjegyezte: Trianonban Csehszlovákia jött létre, ami bizonyos értelemben kvázi cseh megszállás volt a szuverén szlovák tudat szempontjából.
Az alábbiakban a teljes interjú megtekinthető:
