Semjén Zsolt: Történelmi jelentősége van annak, hogy Szent Péter utóda Erdélybe látogatott

A Tusványoson panelbeszélgetést tartottak a Szentatya csíksomlyói látogatásának történelmi jelentőségéről, melyen Semjén Zsolt egyház- és nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is részt vett.

Puskás Attila, a Nemzetstratégiai Intézet egyházügyi referense, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Semjén Zsolt felidézte, hogy Ferenc pápa csíksomlyó látogatásával egy „régi restanciát” törlesztett a Vatikán részéről. II. János Pál pápa azért jött elsősorban Bukarestbe, hogy „az ortodox egyház falát átüsse Moszkva felé”, de akkor a román kormány nem engedélyezte neki az „erdélyi kitérőt”. A román kormány pártpolitikai célja a mostani pápalátogatással az volt, hogy ezzel szentesítse a gyulafehérvári centenárium évét, ezért ők 2018-ban gondolkodtak. Ezt nagyrészt a magyar kormány vatikáni közbelépése akadályozta meg. 2019-et azért tudták támogatni, mert ez történelmileg kevésbé érzékeny dátum. A romániai látogatást sem ők, sem a románok nem akarták összevonni egy bulgáriai és macedóniai úttal. Így alakult ki a végül a Bukarest, Erdély (a római katolikus Csíksomlyó és a görögkatolikus Balázsfalva), Jászvásár program. A pápalátogatás és a búcsú közötti egy hét szervezésileg és gazdaságilag is jó volt Csíksomlyónak.

Semjén Zsolt TusványosonPuskás Attila, a Nemzetstratégiai Intézet egyházügyi referense, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes (KDNP Fotó: Gruber Enikő)

Amit „fájdalmasnak” tart, az a román hatóságok szélsőséges gesztusai az egész pápalátogatás alatt. Például a pápa miseruháján letakarták a magyar feliratot. „Ez botrány! Ez beleíródik az egyháztörténetbe!” – fogalmazott.  Egy román provokátornő pedig román népviseletben, zászlókkal a kezében beállt a papság közé, nyilván azért, hogy a média olyan képeket tudjon készíteni, mintha itt mindenhol román zászlók lengenének. A román hatóságok megtiltották a székely zászlók használatát is, miközben a Szent Péter téren az identitáskifejező szimbólumok teljesen általánosak. A székely himnuszra a román állami vezetők felugrottak, és elszaladtak, Kató Béla püspök urat nem engedték fel az emelvényre. Ez a sok provokáció nemcsak velünk, de a pápával szemben is nagy fokú tiszteletlenség volt. A miniszterelnök-helyettes értékelte ugyanakkor azt, ahogy a pápa  aranyrózsával a csíksomlyói Szűzanya előtti tiszteletét kifejezte. Mindezekkel együtt a lényeges és valóban történelmi dolog az, hogy Szent Péter utóda, a római pápa itt járt Erdélyben, ez megmarad az örökkévalóságnak! – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt Tusványoson

Semjén Zsolt elmondta, hogy a romániai magyar egyházi ingatlanok (római és görög katolikus) állami átvétele a Szentszék számára is rendkívül problematikus. A görög katolikus vértanú Iuliu Hossút (Hosszú Gyulát) a maga részéről szent életű, román nemzeti alapon álló embernek tartja. Ezt mi elfogadjuk, de ők is fogadják el Márton Áron szerepét a mi hagyományunkban – kérte a románságot. A miniszterelnök-helyettes azt is elmondta, hogy a kereszténység és a nemzeti identitás az ő szemében szervesen összetartoznak. „Aki a földi hazájának a sorskérdései elől dezertál, az az égi hazájához is hűtlen, mert Istentől kaptuk azt a küldetést, hogy a nemzeti közösségünknek az ügyeit ellátjuk. Az európai nemzeti identitások valójában az univerzális keresztény identitásból nőttek ki” – zárta gondolatait.

Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes szerint a pápalátogatás eseményei „vegyes érzelmeket hagytak a szervezőbizottságban”. A kegyhely látogatása kétségtelenül megnőtt: „olyan románok látogattak el Csíksomlyóra, akik korábban sohasem jártak itt. A magyarok meg Balázsfalvára mentek”. A nagy számú zarándoktömeg a rossz időjárás ellenére gyűlt össze, „meg tudtuk mutatni, hogy vagyunk”. Tanulságos volt a látogatás megszervezése az érintett romániai és a magyarországi egyházmegyékkel való együttműködése szempontjából is. „Fel kellett tenni a kérdést: merre halad a helyi részegyház Erdélyben, Istennek mi a terve ezzel a néppel?”

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Székelyudvarhely korábbi polgármestere elmondta: amikor nemzetstratégiáról beszélünk, fontos, hogy biztos alapokra építsük a magyar nemzet jövőjét. Ez a biztos alap számunkra nem más, mint a kereszténységünk. A születés életünk legnagyobb determinációja, a határon túli magyarság megélése különleges küldetés. A hűség pedig nem más, mint a Jóisten ragaszkodása az emberhez – a felelősség az ember válasza erre az Istentől kapott küldetésre.

Semjén Zsolt Tusványoson

A beszélgetés helyszínéül szolgáló Orbán Balázs-sátorban kiállították a pápalátogatáson használt liturgikus eszközöket is, ami „még közelebb hozta” a témát az érdeklődőkhöz.