A miniszterelnök-helyettes a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt vett részt a Brüsszeli tájkép csata után című pódiumbeszélgetésen, ahol leszögezte: magyar és román érdek is az, hogy szoros együttműködés legyen a két egymásra utalt ország között és olyan történelmi kiengesztelődés valósuljon meg Romániával is, mint Magyarország és Szerbia között.

Semjén Zsolt

„nagy disznóságnak” nevezte, hogy Románia mindmáig nem léphetett be szárazföldi határaival a schengeni övezetbe, holott minden feltételt teljesített, mint ahogy Szerbiát is régen fel kellett volna venni az EU-ba.

Úgy értékelte: fontos, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálliberális nagykoalíciónak megvan az a politikai kockázata, hogy a kormánypártokkal szemben a szélsőségesen nacionalista AUR lesz a váltópárt.

Az európai parlamenti választások kapcsán a kereszténydemokrata politikus elmondta: érzelmileg is nehéz döntés volt számára az Európai Néppártból (EPP) történt kilépés, amelynek a KDNP 34 évig tagja volt. Úgy értékelte: a Néppárt eltávolodott az alapítók konzervatív, kereszténydemokrata értékeitől és az utóbbi időben egy sor liberális pártot is soraiba fogadott csak azért, hogy a legnagyobb frakció maradhasson az EP-ben.

Mint mondta: politikai és elvi okai is voltak annak, hogy a KDNP-nek már nem volt maradása az EPP-ben. A politikai ok az, hogy Magyar Pétert felvették a néppárti frakcióba.

Az elvi ok az, hogy a KDNP nem tud azonosulni azzal a néppárti állásponttal, amely feltétlen és teljes támogatást nyújt a háborút is beleértve Ukrajnának – magyarázta Semjén Zsolt.

Felidézte: a KDNP tagja volt annak az Antall József vezette kormányának, amely a világon elsőként ismerte el Ukrajna szuverenitását. Hozzátette:

aligha vádolhatják ukránellenességgel, hiszen annak idején személyesen vállalt szerepet abban, hogy az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínséget, a holodomort a magyar Országgyűlés elismerje népirtásnak,

amelyet a Szovjetunió követett el az ukrán néppel szemben.

Leszögezte: amíg a magyar kisebbség totális – nyelvi, oktatási, állampolgársági – jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna garanciális elemekkel biztosítsa a magyar kisebbség jogait,

amire három módszert is kínált: az Európai Unió nyelveinek az elismerése Ukrajnában, a magyarság őshonos kisebbségként történő elismerése a krími tatárokhoz hasonlóan vagy - ami Semjén Zsolt szerint a legegyszerűbb lenne – azoknak a szerzett jogoknak a visszaállítása, amelyeket korábban élvezett a kárpátaljai magyarság.

Ukrajna uniós integrációja kapcsán azt is megfontolandónak nevezte, hogy jelenleg senki nem tudja: a valóságban hol vannak és hol lesznek ennek az államnak a határa, kik lesznek az európai uniós polgárok. Például a krími oroszok is?

Magyarországot bírálják azért, mert Ukrajna NATO-csatlakozását ellenzi a kárpátaljai magyar kisebbség miatt, de Semjén Zsolt szerint az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborút jelentené.

„A józan ész és a normális erkölcsi érzék szerint el kell kerülni a legfőbb rosszat, el kell kerülni, hogy egy orosz-NATO háború legyen, annak a vége könnyen egy harmadik világháború lehet, annak a vége pedig egy atomháború, ami az emberiség végét jelentheti. Tehát ezért vagyunk békapártiak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy jelen volt Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteki megbeszélésén és úgy értékelte: a tavalyi találkozóhoz képest látszott, hogy a „kapcsolatok javíthatók és javulnak és javítani is kell”. A bukaresti találkozó kapcsán az RMDSZ-elnök elmondta:

a román schengeni csatlakozáshoz nyújtott következetes magyar támogatás nagyobb hangsúlyt kap ebben a félévben, amikor Magyarország tölti be az unió soros elnökségét.

Úgy értékelte: előrébb léptek egy sor olyan közös beruházásban, amelye a vasúti összeköttetést, infrastruktúrát, energetikát érinti. Érdekeltek vagyunk a pragmatikus és rendszeres egyeztetésekben, a magyar-román kapcsolatok erősítésében, mert ez jó a mi közösségünknek – fogalmazott Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök úgy értékelte:

június 9-én nagy győzelemmel zárta az RMDSZ az idei választási esztendő első évadát, de az őszi parlamenti és államelnök-választásokon is jól kell teljesítenie.

Bár Kelemen Hunor is bírálta az EPP-t, amiért a baloldal követésével, a liberálisok vagy a zöldek majmolásával feladja identitását, azt mondta, az RMDSZ nem lép ki a Néppártból, belülről próbálja visszatéríteni középjobboldali értékeihez. A balra tolódott az EPP szerinte „még javítható”, és rámutatott: a kisebbségvédelemben az RMDSZ támogatókra lelt a Néppártban és úgy látja, hogy most ott tudja leghatékonyabban érvényesíteni az erdélyi magyar közösség érdekeit.