A felgyorsult globalizáció minden nemzeti kultúrára veszélyt jelent, ezért volt fontos lépés, amikor 2012-ben az Országgyűlés elfogadta a hungarikumok védelméről szóló törvényt, majd létrehozták a Hungarikum Bizottságot.

A testületbe a parlament mellett a tárcák is küldtek képviselőket, illetve a határon túli szervezetek is részt vettek a munkájában – idézte fel a KDNP országgyűlési képviselője.

Azt kérdezte: fontosak-e a nemzeti értékek a Tisza-kormány számára is, és mikorra tervezik összehívni a bizottságot?

Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára közölte, a költségvetés átvizsgálásakor a hungarikumok támogatását is átnézték. A felülvizsgálat után a nyertes pályázóknak lehetőséget biztosítottak arra, hogy újra nyilatkozzanak arról, szeretnék-e a pályázatot újra benyújtani; a 375-ből 360 pályázó ismét jelentkezett, erre 1,1 milliárd forint van, amit meg fognak kapni.

A Hungarikum Bizottság ülésének még nincs időpontja, de nem akarják a nemzeti értéktárat megszüntetni, sőt hatékonyabbá és szakmailag megalapozottabbá szeretnék tenni a testületet – mondta az államtitkár.

Simicskó István Klebelsberg Kuno egykori oktatási és vallási kultuszminisztert idézte, aki szerint „háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó”. A KDNP-s képviselő azt ajánlotta, az alkotó magyarságot folytassák, mivel

a hungarikumok összegyűjtése jó a nemzeti identitás megmaradása szempontjából és az ország imázsának erősítése szempontjából is, nagyon fontos magyar ügy.

Egyébként jelenleg száz hungarikumunk van, az első hungarikum a pálinka volt, a századik pedig a csárda – jegyezte meg Simicskó István.