Simicskó István honvédelmi miniszter, aKDNP alelnöke megnyitó beszédet mond a visegrádi országok (V4) tábori lelkészi szolgálatainak konferenciáján Budapesten, a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban 2018. április 23-án. Mellette Bíró László katolikus tábori püspök, Magyarország katonai ordináriusa (b2), Köves Slomó tábori főrabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija (b), valamint Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök (j2) és Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi (j). (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Simicskó István szerint a mostani, kihívásokkal teli időszakban a V4 országainak „spirituális értelemben is" példát kell mutatniuk Európa nyugati felének.

Európának, a nyugati civilizációnak lelki és szellemi megújulásra van szüksége, ezért „egyfajta missziós tevékenységet kell elvégeznünk", és ehhez a legfőbb segítséget a történelmi egyházak adhatják – fogalmazott a miniszter.

Kiemelte: a mai, zavaros világban veszély fenyegeti a nemzetállamokat és az európai civilizáció vallási közösségeit is, azt a zsidó-keresztény kultúrát, amelynek Európa a létét és a megmaradását köszönheti.

Simicskó István közölte: nap mint nap sokan dolgoznak azon, hogy felszámolják Európa zsidó-keresztény talapzatát. A saját szellemiségét, kultúráját feladó, felszámoló civilizáció azonban végképp kiszolgáltatottá válik más civilizációknak.

Ezzel párhuzamosan Brüsszel „versenyt hirdetett" a tagországoknak a bevándorlók korlátok nélküli befogadására, ezzel is önmaga feladását sürgetve – mondta.

A visegrádi országok (V4) tábori lelkészi szolgálatainak konferenciáján Budapesten, a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban 2018. április 23-án. Jobbról Simicskó István honvédelmi miniszter, a KDNP alelnöke (j6), mellette Bíró László katolikus tábori püspök, Magyarország katonai ordináriusa és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, valamint Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi (j2). (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Kitért arra is, hogy az egyre gyorsabban változó világ és a növekvő terrorizmus is új kihívások elé állítja a titkosszolgálatokat, a rendőrséget és a honvédséget. Átalakulnak a hadviselés formái, elmosódik a határ háború és béke között – tette hozzá a miniszter.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita arról beszélt, hogy a szíriai háború nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás, amely milliók életét követeli. Példaként említette, hogy a 2017 áprilisában elhíresztelt szíriai vegyi támadásnak semmiféle valós alapja nem volt, de ürügyet adott az amerikaiaknak a válaszcsapásra. Egy évvel később ugyanezt a forgatókönyvet ismétlik, amikor egy újabb vegyi támadást azelőtt torolnak meg, hogy annak ténye igazolódott volna.

Az érsek-metropolita szerint mindez azok céljait szolgálja, akik meg akarják akadályozni a fegyvernyugvást, a háborút fenntartók érdeke pedig egybeesik azokéval, akik a migránsok Európába áramlását segítik.

Mint mondta, a migráció pedig szintén szöges ellentétben áll nemcsak Európa, de Szíria érdekével is. Számos közel-keleti egyházi vezető kérte már, a nyugati világ ne abban segítsen, hogy az otthonukból elüldözöttek Európába költözzenek, hanem abban, hogy mielőbb hazatérhessenek.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke kiemelte: a magyarországi egyházak, így a Mazsihisz és a magyar kormányt képviselő hadsereg közötti megegyezés a rendszerváltás után lehetővé tette a katonák számára a szabad vallásgyakorlást. Mint mondta, a honvédség lelkészei munkájukkal erősítik a közösséghez tartozást, és ez erős támaszt adhat nehéz helyzetekben.

Lackner Pál nyugalmazott protestáns tábori püspök hangsúlyozta, hogy az egyházi és a világi kormányzás egymástól független, de mindkettő Istentől kapja felhatalmazását és neki tartozik számadással. Ez nem két párhuzamos realitás, hanem két egymással kölcsönhatásban lévő, dialógust folytató kormányzás – mondta.

Kitért arra: az egyház felelőssége, hogy etikai kérdésekben tanácsot adjon a mindenkori világi hatalom gyakorlóinak, még ha ezt az útmutatást nem is fogadják mindig örömmel. A különböző nézőpontok komoly etikai konfliktusokhoz vezethetnek – közölte, példaként említve a nemzet biztonságát féltő honvédség szempontjait, szemben az ellenség vagy épp az illegális bevándorlók emberi méltóságát szem előtt tartó egyházi szemponttal.

Hozzátette, ennek az etikai tanácsadói szerepnek negyedszázada igyekszik megfelelni a tábori lelkészség, és örömtelinek nevezte, hogy időközben a büntetés-végrehajtásban is kiépült a lelkészi szervezet. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a katasztrófavédelemnek és a rendőrségnek még nincs intézményes lelkészi szolgálata.

Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke szerint a nyugat-európai országok „nagy jólétükben" megfeledkeztek Istenről, az önfeladás szakadéka felé tartanak és Magyarországot is magukkal akarják rántani. Magyarország azonban – mondta – az április 8-i országgyűlési választáson megerősítette, hogy keresztény ország akar maradni. E választásával ugyanakkor kivívta egyes európai országok ellenszenvét, így még nagyobb szüksége van az együttműködésre a vele azonos nézeteket valló V4-országokkal.

A konferencián részt vett többek között Bíró László katolikus tábori püspök, Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi (Mazsihisz), Köves Slomó tábori főrabbi (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség), Jozef Michalov ezredes, a szlovák katolikus tábori püspökség püspöki helynöke, Vladimír Varga, a szlovák ortodox ökumenikus lelkipásztori szolgálat igazgatója, Jan Pacner, a Brnói Cseh Védelmi Egyetem katolikus tábori lelkésze, valamint Wladislaw Jasica és Wlodzimierz Skoczen lengyel katolikus tábori lelkész.