Simicskó István súlyos hibának nevezte, ha Oroszországot, amelyik a legnagyobb szárazföldi földterülettel rendelkezik, kizárnák a világkereskedelemből. Örömét fejezte ki, hogy a Nyugat mellett a kormány nem csak Kelet felé nyit, hanem Északra és Dél felé is.

Az új helyzetben felismerte a magyar kormány, hogy új gazdasági akciótervre van szükség és a blokkosodás helyett a gazdasági semlegességre fektetik a hangsúlyt, célul tűzi ki a jövedelmek vásárlóerejének a növelését vagy a megfizethető lakhatást a fiatalok számára. Kulcsfontosságúnak nevezte a kis- és közepes vállalkozásokat segítő Demján Sándor Program elindítását, amelyet a KDNP támogat."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kifejtette: új világgazdasági realitás jött létre. Ennek okai között jelölte meg azokat a háborúkat, amelyeken a világ nem tud úrrá lenni, valamint a szankciós intézkedések.

Kitért arra is, hogy ma már a gazdasági együttműködések átideológizáltak és átpolitizáltak. További okként jelölte meg, hogy korábban az európai növekedésnek is stabil alapot adó eurázsiai együttműködés „egyre távolabb került".

Rámutatott:

míg 1992-ben a G7-es országok részesedése a világgazdaság teljesítményéből 45 százalék volt, a BRICS-országoké 22 százalék, addig mára az előbbié 30 százalékra csökkent, utóbbié 36 százalékra nőtt."

Kijelentette, egyetlen ésszerű gazdaságpolitikai megközelítés lehet egy közepes méretű, szárazföld által körülzárt, versenyképes iparral bíró, energiaforrásokban közel sem bővelkedő ország számára: a gazdasági semlegesség. Enélkül a magyar gazdaság jelentős növekedési lehetőségtől esne el – mondta.

Úgy folytatta: nálunk a keleti és a nyugati beruházók is otthonra találnak, korrekt feltételekkel találkoznak.

Szólt arról is, hogy bár vannak, akik arról beszélnek, nem kereskednek Oroszországgal, de többet „bizniszelnek vele", mint gondolnánk.