Soltész Miklós hangsúlyozta, 2010 óta óriási változások történtek Magyarország külhoni kapcsolataiban. A kormány egyszerre koncentrált az egyházakra és a külhoni közösségekre: minden területet próbáltak támogatni. „Éppen ezért számunkra ugyanúgy fontos a bölcsőde- és óvodafelújítási program, mint a templomok, egyházi épületek felújítására adott támogatás – a Felvidéken és szerte a Kárpát-medencében” – fogalmazott az államtitkár.

Hozzáfűzte, minden esetben elsődleges az a közösség, amely ott él, legyenek azok keresztény hívek vagy akár egy oktatási intézmény közössége

Fontos, hogy az épített környezet is szépüljön, így az nemcsak a magyarok, hanem a szlovákok örömére is szolgálhat.

A harmadik szempont, hogy a megvalósult programok a szlovák államot is gazdagították – akár az adóbevételekkel, akár a munkahelyteremtéssel. „Mondhatjuk, hogy háromszoros a haszon, de a legfontosabb mindig a közösség, a magyarság megmaradása” – szögezte le Soltész Miklós. Kiemelte: az a kapcsolatteremtés, amelyet a két katolikus püspöki kar indított el jó másfél évtizeddel ezelőtt, feloldott régi, negatív reflexeket.

„Bármelyik szlovák egyházi vezetővel beszélek, mindig ugyanúgy tudunk gondolkodni a migrációról, a gender témában, vagy az ukrajnai béke kérdésében is. Nekünk az a feladatunk, hogy ezeket a közös pontokat keressük” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.

Kifejtette, régebben is természetes volt, hogy a magyarok, a szlovákok és más nemzetiségek egymás mellett élnek, katolikusként, evangélikusként vagy éppen reformátusként. A szembenállás az utóbbi száz-százhúsz év terméke, miközben a kultúrában, a gondolkodásban, a mentalitásban sok esetben teljesen azonosak vagyunk.

Ha felül tudunk emelkedni az elmúlt évszázad tragédiáin, tegyük hozzá, szlovák részről a félelmeken is, újra megtalálhatjuk az utat egymáshoz

– vélte Soltész Miklós. Közölte: a mélyen gyökerező bizalmatlanságot nehéz kiirtani az emberekből, de azok a kölcsönös gesztusok, amelyeket egyházi, napjainkban politikai szinten is egymás felé gyakorlunk, enyhíthetik a még meglévő ellenszenvet, gyanakvást.

A bizalom erősítésében szerepe van a magyarországi szlovákok támogatásának, a megtett intézkedéseinknek is – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve, hisz abban, hogy

a felvidéki magyarok támogatása a többségi szlovák társadalomnak is fontos és hasznos.

Soltész Miklós kitárt arra is: „a szlovák fél nagyon sok mindenben azonosan gondolkodik velünk, abban, hogy a szuverenitásunkat hadd őrizzük meg, ne Brüsszelből diktáljanak. Ahogy egyre erősebbé válnak a kapcsolatok, és sikerül begyógyítani a történelmi traumákat, akkor idővel az érzékeny kérdéseket is meg lehet nyitni. Szerintünk teljesen természetes, hogy egy nagy létszámú közösség, mint a felvidéki magyarság, olyan jogokat is megkapjon vagy visszakapjon, amelyeket éppen a nehéz történelmi örökség miatt nem érhetett el eddig.”

„Érzékeljük azt is, hogy Szlovákiában egy csökkenő létszámú társaság továbbra is szítja a tüzet a magyarsággal szemben, arra is emlékszem ugyanakkor, hogy a Fico elleni merénylet után, a csíksomlyói búcsún magyarok tízezrei imádkoztak a szlovák kormányfő felépüléséért” – folytatta az államtitkár. Figyelmeztetett:

Brüsszel láthatóan abban érdekelt, hogy feszültség legyen a Kárpát-medencén, de akár a V4-eken belül, így tudják ezeket a nemzeteket, országokat gyengíteni. A nagyhatalmak részéről a közép-európai népek szembefordítása egymással évszázados törekvés.

„A keresztény alapértékeken alapszik a hitünk, az európai kultúra és tudomány, amit szét akarnak verni. Az emberi jogok is a keresztény tanításból származnak. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, akkor nem kérdés, hogy a szlovákok és a magyarok ugyanúgy gondolkodnak” – jelentette ki az államtitkár.