Soltész Miklós a IV. Károly kálvárián megtartott beszédében felidézte, 1920-ban a trianoni békediktátum értelmében elvették az ország területének kétharmadát. Nagy dolognak nevezte, hogy „105 év után mégis itt vagyunk”.

Különböző módon élték meg elődeink a veszteséget, az első években, évtizedekben a revizionizmus gondolata volt a szívekben, majd a második világháború előtt a béke reménye érkezett el, abban reménykedtek, hogy az elvett területek egy résztét visszakapjuk. A második világháborút lezáró párizsi szerződés újabb kudarcot, reménytelenséget és negyvenévnyi hallgatást hozott arról, hogy az elszakított területeken testvéreink élnek – mondta el az államtitkár. Úgy fogalmazott:

a gonosz megosztotta a történelmi Magyarország nemzeteit és megosztja ma is a magyarságot. 105 évvel később ugyanazt kell erősíteni, bárhol is járunk a világban, hogy ezt a megosztottságot ne engedjük a gonosznak.

Soltész Miklós nagy jelentőségűnek nevezte, hogy 2010-ben, a trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulóján az Országgyűlés hozott egy törvényt, amely gyógyítani próbálja a fájdalmat. A nemzeti összetartozás törvényében van egy paragrafus, amely azok előtt tiszteleg, akiknek áldozatvállalása lehetővé tette, hogy a magyar nemzet képes legyen megerősödni - tette hozzá.

Felidézte: szétdarabolták a nemzetet, és nyolc jelenlegi ország kapott a területekből. Látjuk, hogy milyen készülődés van a világban, de imádsággal, közös akarattal ezen is felül tudunk emelkedni - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Hozzáfűzte,

a diktátumot, amelyet ránk erőltettek, ma már nem szenvedésként éljük meg, hanem inkább erőt merítünk belőle.

Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás érzését nem lehet csupán egy napra korlátozni, egész évben, egész életünkben velünk kell, hogy legyen ez az érzés. Kötelességünk támogatni a határon túl élők küzdelmét a fennmaradásért, ezt a kormány támogatja, és a jövőben is támogatni is fogja - hangoztatta.