Összes vállalás: 163 kereszt
Bács-Kiskun megye: 5 kereszt
Baranya megye: 12 kereszt
Békés megye: 2 kereszt
Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 46 kereszt
Csongrád-Csanád megye: 3 kereszt
Fejér megye: 5 kereszt
Győr-Moson-Sopron megye: 3 kereszt
Heves megye: 4 kereszt
Komárom-Esztergom megye: 5 kereszt
Nógrád megye: 9 kereszt
Pest megye: 4 kereszt
Somogy megye: 51 kereszt
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 5 kereszt
Tolna megye: 4 kereszt
Vas megye: 1 kereszt
Veszprém megye: 1 kereszt
Zala megye: 2 kereszt
Budapest: 1 kereszt

Kereszténydemokrata honfitársaink
eddig 163 kereszt megóvását vállalták.
Csatlakozzon Ön is, és fogadjon örökbe egy keresztet! 

Soltész Miklós: A magyarországi nemzetiségek őrzik hagyományaikat, nyelvüket és közösségüket

Fontos, hogy a magyarországi nemzetiségek megőrizzék hagyományaikat, nyelvüket, közösségeiket és hitüket, amelyek gyakorlásához a magyar kormány minden segítséget és támogatást meg kíván adni a jövőben is – hangoztatta szombaton a főként szlovének lakta Vas vármegyei Apátistvánfalván a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP politikusa.

 

Soltész Miklós, aki részt vett a Rábavidékre jellemző, vidám télbúcsúztató, tavaszköszöntő néphagyomány, a rönkhúzás ceremóniáján, az ünnepség előtt az MTI-nek nyilatkozott.

Hangsúlyozta:

amikor az elmúlt tíz évben a kormányzat hozzájárulásával iskolákat bővítettek és korszerűsítettek, templomokat újítottak fel és új közösségi tereket hoztak létre a térségben, ugyanúgy a szülőföldön való megmaradást erősítették, mint ahogyan ezt szolgálja a néphagyományok őrzése és továbbadása is.

 

Hozzáfűzte: függetlenül attól, milyen nehéz háborús időszakot élünk, és függetlenül attól, hogy a brüsszeli döntések miatt milyen nehéz a magyar gazdaság helyzete, a Magyarországon élő nemzetiségek idén is megkapják azokat a támogatásokat és lehetőségeket, amelyekre szükségük van.

Kiemelte, a Rábavidék településein tovább folytatódnak a megkezdett iskolaberuházások, közösségi ház és a templomfelújítások, továbbá támogatják a helyi szlovén nemzetiség kulturális rendezvényeit is.

Holecz Károly, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke elmondta: a rábavidéki rönkhúzás hagyománya 2015-ben került be a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

A hagyomány szerint rönkhúzást akkor tartottak, ha egy faluban farsang idején nem volt esküvő. Ilyenkor tréfás versekkel, jelmezekkel, bolondos esküvővel figurázták ki azokat a fiatalokat, akik még nem találtak párt maguknak.

A Rába-vidéken a mai rönkhúzás már kissé eltér a régiektől,  alkalmat ad az országos szlovén találkozóra, az anyaországból érkező vendégek fogadására és idén a szlovén kultúra napjának megünneplésére is.