Soltész Miklós: Teljesen elfogadhatatlan a szexualitás kérdéseit a gyerekekre erőltetni

Soltész Miklós szerint természetes, hogy a kormány támogatja az egyházakat. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta, Iványi Gábor felekezete is csaknem 23 milliárd forintot kapott az elmúlt években. Az LMBTQ-mesekönyvről a kereszténydemokrata politikus úgy nyilatkozott: egy szűk, de hangos és erőszakos kisebbség erőlteti azt.

Soltész Miklós (KDNP), a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (Fotó: MTI)

– Miért támogatja ilyen jelentősen az állam az egyházakat Magyarországon?
– Fontos, hogy amikor egyházakról beszélünk, nem papokról, lelkészekről, hanem igen nagy létszámú közösségekről van szó. A magyar emberek nyolcvan százaléka a kereszténységet értéknek tartja, és majdnem hetven százalék a magukat vallásosnak vagy a maguk módján vallásosnak tartók aránya. Természetes, hogy támogatjuk az egyházakat, amelyek közfeladat-ellátása iránt jelentős a társadalmi igény. Kiemelkedő a köznevelésben, a szociális és gyermekvédelemben, a karitatív munkában és az egészségügyben végzett szolgálatuk is.

– Milyen formában segíti az egyházakat a kormány?
– Elsősorban az szja egyszázalékos felajánlását lehet említeni: tíz év alatt négyszázezerrel nőtt az erről rendelkezők száma. Ehhez jön egy kiegészítő támogatás, ezeket felhasználhatják saját céljaikra az egyházak. A közfeladatok ellátásához kapcsolódóan ugyanazokat a támogatásokat kapják, mint az állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények. Ezenfelül a 2010 előtt elhanyagolt egyházi óvodák és iskolák, templomok és közösségi terek felújítását, illetve újak építését is támogatjuk. Mintegy háromezer templomot sikerült felújítani Magyarországon és a Kárpát-medencében, és 130 új templom is épült.

– Sokan úgy vélekednek, hogy ne fizessen a papoknak az állam. Mit válaszolna erre?
– Vannak olyan országok, ahol a papok, a lelkészek fizetését az állam adja, nálunk ez nincs így. A kistelepüléseken élők hitéletének segítése érdekében viszont létezik az ott szolgáló lelkészek támogatása, de ez csak néhány tízezer forintos kiegészítés. Az egyházi iskolák tanárai vagy a szociális intézmények dolgozói ugyanúgy kapják meg a bérüket, mint az állami intézményekben.

– Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében már nem említik az egyházak helyzetét. Mit szól ehhez?
– Lehet, hogy a Magyarországot hivatásszerűen besúgók, a Soros-hálózathoz tartozók ezúttal elfelejtettek kritikát megfogalmazni. Idehaza amúgy azok támadnak minket ezen a fronton is, akik, amikor kormányon voltak, elvonták a forrásokat, sőt azt sem adták oda az egyházaknak, ami a törvény szerint járt volna.

– Hogyan látja a konfliktust Iványi Gáborékkal? Az ellenzék szerint kivéreztetik őket.
– Magyarországon 32 bevett egyház van, ami nemzetközileg is kiemelkedő. Iványi Gábor azért támad minket, mert ők kikerültek ebből a kategóriából. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a bevett egyházi jogállásra senkinek nincs alanyi joga. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) több mint hatmilliárd forintos kártérítés megállapítását kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), de Iványi Gáborék igényét még Strasbourgban is irreálisnak találták, a bíróság ennek csupán az egyharmadát ítélte meg. Az EJEB az ítélet indoklásában megállapította, hogy az államnak joga van eldönteni, mely vallási közösségekkel kíván együttműködni a közfeladatok ellátása terén.

Az ítélet után az állam két részletben majdnem 2,2 milliárd forintot fizetett ki a MET-nek, ezzel eleget tett az ítéletben foglaltaknak, egyetlen fillérrel sem tartozik. A MET azóta is fenntart köznevelési és szociális intézményeket, ehhez megkapják az állami normatívát. Valótlanok azok az állítások, hogy a kormány megvonta az állami támogatást a MET intézményeitől. 2010 óta összesen 22,8 milliárd forintot kaptak az államtól. Ebből szociá­lis területen 5,4 milliárdot, köznevelési területen 15 milliárdot, amiből 2,5 milliárd a többlettámogatás. Idén már igényelhették volna az szja egyszázalékos felajánlásának a lehetőségét, mégsem tették. Ennyit a kivéreztetésről. Egy riportban azt mondták, azért nem fizetik a közüzemi tartozásaikat, mert szerintük az állam tartozik nekik. Ezt inkább nem minősítem. Az egyházi törvény 2018-as módosítása lehetővé teszi az egyházként történő bírósági nyilvántartásba vételt, ami jelenleg folyamatban van az esetükben.

– Mit szól hozzá, hogy a baloldal felkarolta a MET ügyét?
– Sajátos pillanat volt, amikor a baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc, az egyházellenes DK elnöke Iványi Gábor egyháza miatt támadott minket a parlamentben. Miközben a baloldal szerint az egyházak nem nyilváníthatnak politikai kérdésekben véleményt, azt nem kifogásolják, ha Iványi Gábor tüntetéseken szidja a miniszterelnököt és a kormányt vagy éppen Nobel-díjra jelöli Soros Györgyöt. Mi ez, ha nem politizálás?

– A zsidósággal milyen a kapcsolata a kormánynak?
– A magyarországi zsidóság vezetőivel kiváló a kapcsolatunk, egyedül Heisler elnök úr részéről kapunk nehezen értelmezhető kritikákat. A kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, amelynek egyértelműek az eredményei. Ehhez képest a Mazsihisz elnöke például a Soros-plakátok kapcsán antiszemita indulatok keltéséről beszélt, Benjámin Netanjahu látogatásakor pedig kijelentette, hogy Magyarországon a zsidók elkezdtek félni. A többi zsidó felekezet vezetőjétől és tagjaitól egészen mást hallok, ők a zsidó élet reneszánszáról beszélnek, és arról, hogy hazánk ma az egyik legbiztonságosabb ország a zsidó emberek számára. Elképesztő, hogy a baloldal nyíltan vállal nyilaspártokat és olyan, a zsidóságot gyalázó politikusokat, mint Bíró László. Ezzel kapcsolatban alig törte meg a csendet az elnök úr. Ezt a kettős mércét nem tudjuk elfogadni.

– Egyes értelmezések szerint a Heisler András és Róna Tamás főrabbi közti vita oka az volt, hogy utóbbi túl jó viszonyt ápolt a kormánnyal. Igaz ez?
– A Mazsihisz belső vitájába nem szeretnénk beleszólni. Amikor a Mazsihisz a Dohány utcai zsinagóga milliárdos turisztikai bevételeinek járvány miatti elmaradása okán támogatást vont el az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemtől, az intézmény vezetése hozzánk fordult. Mi megpróbáltunk segíteni, innen ered a feszültség egy része. A másik a kecskeméti imaterem avatása, amelynek kapcsán az elnök úr ismét érthetetlen kijelentéseket tett. A kormány nyitott az együttműködésre, de ehhez kölcsönös szándék kell.

– Kereszténydemokrata politikusként mi a véleménye a közhangulatot borzoló LMBTQ-mesekönyvről?
– A szexuális identitás mindenkinek a magánügye, ezért senkit nem szabad bántani vagy támadni. A homoszexuális emberek döntő többsége nem akar botrányt kelteni, nem akar senkit sem provokálni, ők ugyanúgy élnek közöttünk, mint bárki más. Viszont egészen más kérdés, ha egyes, a homoszexuális embereket egyébként pajzsként használó csoportok erőszakosan akarnak homoszexuális propagandát ráerőltetni a fiatalokra, sőt már a gyermekeinkre is. Egyetértek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, ez a magatartás felveti a kiskorúak veszélyeztetése bűncselekményének gyanúját. Egy felnőtt ember meg tudja ítélni a szexualitás kérdéseit, de a gyerekek még nem képesek erre. Rendkívül felelőtlen és teljesen elfogadhatatlan rájuk erőltetni ezt akár az óvodában, az iskolában, akár a médián keresztül. Egy szűk, de hangos és erőszakos csoport az, amely ezt erőlteti.