Süli János: Nem lehet külföldi erőművekre alapozni hazánk ellátásbiztonságát!

„Maximálisan partnerek vagyunk abban, hogy segítsük az új termelő technológiák elterjedését. Azonban arról keveset beszélünk, hogy a megújuló energiák erősen időjárásfüggők. Ezzel szemben a felhasználóknak, a háztartásoknak és az iparnak folyamatosan, télen-nyáron, éjjel-nappal szükségük van villamos energiára. Nem lehet külföldi erőművekre alapozni hazánk ellátásbiztonságát” – nyilatkozta a Vasarnap.hu-nak Süli János. A tárca nélküli minisztert egyebek mellett a Paks II. projektről és a hazai napelemes kapacitások sikertörténetéről is kérdeztük.

Süli János (KDNP) tárca nélküli miniszter, országgyűlési képviselő (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Egyre többet fogyasztunk a villamos energiából. Ezzel együtt nő az energiapazarlás is hazánkban?
 
– A villamosenergia-fogyasztás az életszínvonal emelkedését mutatja idehaza is, akárcsak máshol a világban: a jóléttel, a technikai fejlettséggel együtt növekszik. A hazai áramfogyasztás a jelenlegi prognózisok szerint a következő időszakban nagyjából évi egy százalékkal emelkedik majd, ennek versenyképes árú kiszolgálásához elengedhetetlen a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartása.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Magyarországon a dinamikus (áram)igény-bővülés ellenére az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől, mindössze fele például az osztrák értéknek.

Nem reálisak azok a zöldpolitikai elképzelések, melyek szerint nincs szükség Paks II. megépítésére, mert némi takarékoskodással csökkenthető lenne a fogyasztásunk.

Hiába szigeteljük az épületeket, azzal érdemi villamosenergia-fogyasztáscsökkenést nem tudunk elérni, tekintettel arra, hogy a magyar háztartások zömét földgázzal fűtjük. Ugyanakkor az elektromobilitás és a digitalizáció dinamikus erősödése is épp azt bizonyítja, hogy hosszú távon növekedni fog az igény az elektromos áramra. A következő évtizedekben még több áramot fogunk használni, melynek előállítását biztosítani kell.
hirdetés

A magyar kormány felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújulók mellett hosszú távon épít az atomenergiára.

Ez a modernizációs tendencia ugyanis nem fog megállni, ezért hiába takarékoskodunk – ami természetesen nem árt –; ha nem épülne meg az új atomerőmű, akkor nem tudnánk ipari léptékben, elegendő, tiszta villamos energiát termelni, és az egyébként európai szinten is rendkívül magas importkitettségünk (30%) még tovább növekedne. Paks II.-vel pedig tisztán, olcsón, környezetkímélő módon lehetséges az áram előállítása. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a Paks II. projekt hosszú távú célja elsősorban az idősödő Paksi Atomerőmű pótlása, de más erőműveink is kiöregednek, ezek helyett is szükség van az új erőművi kapacitásokra.

– Atomenergia felhasználásával mely területeken érhető el a környezeti ártalmak csökkentése?

– Mindenkinek kötelessége a teremtett világ megóvása. A kormánynak fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, mert tisztább vizet, tisztább levegőt, elviselhető klímát szeretne hagyni a jövő generációira.

Ma az energetikai ágazat mellett az egyik legnagyobb kibocsátó Európában a közlekedés.

Ha ott áttörést szeretnénk elérni, akkor az elektromobilitásra nagyon fontos szerep fog hárulni. A jövő csak az lehet, hogy minél több kamion, busz, autó legyen elektromos- vagy hidrogénmeghajtású. Nem véletlenül támogatja a kormány például a nagyvárosokban új elektromos buszok beszerzését. A városi levegő minőségét alapvetően rontja a „korszerűtlen” tömegközlekedés. Komoly szennyezők a hulladékszállító járművek is, amelyek akár 70 literes átlagfogyasztást is produkálnak, mivel a dízelmotorok az araszolgatás miatt sohasem érik el a normál üzemi körülményeket. Van tehát feladat bőven, melyet meg kell oldani. A számos kérdés mellett viszont egy biztos:

kevesebb áramot nem fogunk fogyasztani, csak többet, ezért a termelőkapacitásokat bővíteni kell.

– Állandó politikai kérdés a megújuló energia alkalmazása. Ezen a téren hogy állunk?

– Tavaly Magyarország volt az Európai Unió hetedik legnagyobb naperőmű-építője. Dübörög a hazai napelemes piac, óriási kapacitások épülnek, az iparágban ma ez a fő beszédtéma.

A hazai napelemes kapacitások aránya a teljes hazai erőműparkon belül már meghaladja az uniós átlagot, tehát nem esélyekről beszélünk, hanem tényekről, már megvalósult fejlesztésekről.

Ezek a napelemek szinte kivétel nélkül támogatással épülnek, ami jól kifejezi a kormány napelemekhez való hozzáállását, csak ezt az ellenzéki, antinukleáris szereplők igyekeznek elhallgatni. A megújuló energiaforrásoknak óriási szerepe lesz a világban, a hazai fejlesztések ezzel összhangban valósulnak meg. Maximálisan partnerek vagyunk abban, hogy segítsük az új termelő technológiák elterjedését. Azonban arról keveset beszélünk, hogy a megújuló energiák erősen időjárásfüggők. Ezzel szemben a felhasználóknak, a háztartásoknak és az iparnak folyamatosan, télen-nyáron, éjjel-nappal szükségük van villamosenergiára.

Nem lehet külföldi erőművekre alapozni hazánk ellátásbiztonságát!

Senki nem gondolná, hogy augusztus közepén, a legnagyobb hőhullám idején az Egyesült Államok nyugati partvidékén napokon át korlátozni kellett az áramellátást. A térségben nem volt légmozgás, így a szélerőművek nem termeltek, és a naperőművek sem tudtak elegendő áramot biztosítani az esti órákban. Otthonok százezrei maradtak áram nélkül Kaliforniában, mivel nem volt elegendő stabil, bármikor igénybe vehető úgynevezett alaperőművi (pl. atomenergia, földgáz) kapacitás. A rendszerirányító megpróbált a szomszédos államokból villamos energiát behozni, ha úgy tetszik „importálni”, de a hőhullám miatt mindenhol kapacitáshiányos helyzet állt fenn.

A visszatérő krízis oka az átgondolatlan piaci liberalizáció és elhibázott klímapolitika, melyek hatására elmaradtak a szükséges hagyományos erőművi és hálózati beruházások.

A hibás támogatási politika miatt a megújulók tömeges terjedése úgy következett be, hogy az infrastruktúra erre nem lett felkészítve.

A kaliforniai példából is látszik, hogy a legfontosabb kérdés az, mi az optimális mértéke a megújuló energiának egy adott ország energiaellátási rendszerében. Ezzel kapcsolatban érdemes fellapozni az OECD Atomenergia Ügynökség tavaly év elején, Budapesten bemutatott tanulmányát. A cél az, hogy az atomerőművekre és a megújuló energiaforrásokra alapozva hatékonyan, fenntartható módon, szén-dioxid-kibocsátás nélkül tudjunk villamos energiát előállítani Magyarországon. Fontos azt is kiemelni, hogy az atomerőművek nagy mennyiségben képesek karbonmentes villamos energiát termelni. Vagyis klímavédelmi szempontból is jó úton járunk a Paks II. projekt megvalósításával. Jelenleg a paksi blokkok biztosítják hazánk áramigényének kb. egyharmadát, de a 2030-as években üzemidejük lejár.

A két új blokk hosszú távon a kieső paksi kapacitást hivatott pótolni, ezért nélkülözhetetlen a két új blokk megépítése.

– A megújuló energiák és a hagyományos erőművek, atomerőművek aránya hogyan változik a régiónkban?

– Ez az arány minden országban más, mert minden állam más természeti erőforrásokkal rendelkezik. Ausztriának és Magyarországnak például eltérőek a földrajzi adottságai.

Nyugati szomszédunk a megújuló energiák szempontjából jóval szerencsésebb, mint mi.

Lehetőségük van például a villamos energia tárolására, mely nekünk nem adatott meg. Ott ez úgy történik, hogy az alpesi gleccsertavak többsége egy úgynevezett szivattyús-tározós erőműnek a része. Amikor energiafeleslegük van – például ha túl intenzív lenne a szélenergia alapú áramtermelés –, akkor fölszivattyúzzák a hegytetőn lévő tóba a vizet, ezzel elfogyasztják a felesleges villanyt. Amikor pedig a nap- és szélerőművek nem termelnek (szélcsendben, az esti-éjjeli napsütésmentes órákban), akkor a hiányzó energiát úgy pótolják, hogy leengedik a vizet, mely megpörgeti a „völgyben” az áramfejlesztő turbinákat. Az osztrák villamosenergia-rendszerbe beépített teljes vízerőművi kapacitás közel 13 000 MW (a két új paksi blokk kapacitása 2400 MW). Ezt kihasználva az osztrák áramigény több mint 60 százalékát vízerőművek segítségével biztosítják. Ez a „szabályozható” áramtermelési és -tárolási rendszer nagy segítséget nyújt a megújuló energiaforrások rendszerbe integrálásához, az egyensúly fenntartásához. Magyarországnak, síkvidéki országként más megoldásokat kell alkalmaznia.

Ahogy már említettem, mi hosszú távon alapvetően atom- és napenergiára támaszkodunk.  

– Ez minden bizonnyal máris sikeresnek bizonyul, hiszen Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyekben igen olcsón állítják elő az áramot.

– Igen, az Európai Unió területén Magyarországon a legolcsóbb az áram. Az olcsó villanynak nem csak a lakosság örül, hanem a befektetők is. Versenyképessé teszi a magyar gazdaságot. Korábban sokan azt gondolták, hogy az olcsó munkabérek segítségével kell a külföldi beruházásokat Magyarországra csábítani.

Az elmúlt évtizedben a kormányzat viszont felismerte, érdemesebb az olcsó energiaárakkal újraiparosítani az országot.

Ez is része annak a stratégiának, amelynek hatására évente közel száz új nagyberuházás tud megvalósulni hazánkban, ráadásul közben a cégek által biztosított fizetések is egyre magasabbak.

– Paks II. létrehozása, illetve a versenyeztetés hiánya kiváltotta az Európai Unió nemtetszését. Hogy áll ma a paksi beruházás?

Az Európai Bizottság valóban közel három éven át vizsgálódott, de végül minden vizsgálatot lezárt, és minden tekintetben zöld lámpát adott a projektnek. Brüsszel megállapította: az új blokkok építésére hazánknak szüksége van, a blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és profitot is termelnek.

Paks II. egy „nemzetközi nagyberuházás”.

Az orosz fővállalkozó által kiírt beszállítói tendereken rendre jelennek meg a világ energiapiacának „főszereplői”: a generátor-turbina amerikai-francia (GE-Alstom), az irányítástechnika francia-német (Framatome-Siemens) lesz, a talajmunkákat pedig egy német építőipari cég (Bauer) nyerte el.

Egy biztos, a legkorszerűbb tervezési irányelveknek és a nemzetközi szinten is kiemelkedően szigorú magyar követelményeknek megfelelően világszínvonalú blokkok épülnek Pakson. Azt is látni kell, hogy világszerte az oroszok építik a legtöbb atomerőművet, így ők rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal is. A versenytársakkal szemben ők a ’90-es években sem torpantak meg, folyamatosan építettek és fejlesztettek. Ez ma komoly versenyelőnyt jelent a számukra.

– Paks II. egy teljesen új erőműtípust jelent?

A Roszatom több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a VVER típusú blokkok fejlesztése és üzemeltetése terén. Jelenleg 62 ilyen blokk működik a világ különböző országaiban, a Pakson jelenleg üzemelő négy reaktorblokk is ebbe a típusba tartozik. A Paks II. projekt keretében sem prototípus blokkok kerülnek megépítésre.

Az első VVER-1200 blokkokat már Oroszországban üzembe helyezték: két blokk Novovoronyezsben, egy a Szentpétervár melletti Szosznovij Borban jelenleg is termel, egy pedig nemsokára üzemelni kezd. Fehéroroszországban is épült két ilyen reaktor, ott néhány hete kezdték meg az üzemanyagberakást, vagyis már a fizikai indítás előtt állnak. De Finnország és Törökország is rendelt már ebből a típusból. Paksra tehát már egy kiforrott blokktípus épül, mely a korábbi, jól bejáratott, ismert blokktípusok továbbfejlesztett változata, amelyből ma már három blokk működik, további három pedig hamarosan üzembe áll.

– Mi a legfőbb különbség a blokkok kapacitásán kívül?

– A különbségeket igen hosszan lehetne sorolni. Általában a biztonsági kérdések azok, amelyek sokakat foglalkoztatnak. Arról tudok beszámolni, hogy a legfejlettebb védelmi filozófiával kerültek megtervezésre az új blokkok.

Ennek eredményeképpen semmilyen üzemzavari szituációban telephelyen kívüli hatása nem lehet az erőműnek.

Még akkor sem, ha a legsúlyosabb üzemzavar következik be. Ha tönkremennek vagy megsemmisülnek bizonyos részegységek, a rendszer úgy van megtervezve, hogy a környezetbe akkor sem juthat ki sugárzó anyag. Több aktív és passzív védelme is van ennek a típusú erőműnek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a rendszer biztonsági funkcióját energiabetáplálás és emberi közreműködés nélkül, fizikai törvényszerűségeken alapulva is képes ellátni. Továbbá egy hermetikus, kettős falú konténment (és kupolaszerkezet) védi majd a blokkokat a külső hatásokkal szemben.

– Csernobilban műszaki hiba, Fukushimában természeti csapás okozott nukleáris katasztrófát. Hogyan lehet felkészíteni az atomerőművet egy esetleges terrortámadás „kivédésére”?

– Nyilván ez egy összetett, több területet, nemzetbiztonsági ügyeket is érintő kérdés, de annyit elárulhatok, hogy

az új blokkok nagy utasszállító repülőgép rázuhanására is fel vannak készítve.

Tehát ilyen nagyságrendű erőhatásokra is méretezzük az atomerőművet. Ez a tervezési alap része. Ráadásul már a ma működő létesítmény közelében is biztosított a hatékony légtérvédelem, és természetesen ez a későbbiekben is így marad.

Ugyanakkor nyilván nem csak arra kell gondolnunk, hogy mi történik egy esetleges fizikai támadás esetén. Adott esetben az informatikai rendszerek megfelelő védelmére, illetve kibertámadásokra is fel kell készíteni a blokkokat. Paks II-t úgy terveztük meg, hogy olyan független rendszerek lesznek kiépítve, hogy kívülről ne lehessen beavatkozni az erőmű működésébe. De ez természetesen a mai Paksi Atomerőműben is így van.

– Várhatóan mikorra készül el a két új blokk?

– 2020 júniusában beadtuk a létesítésiengedély-kérelmet, amely a csatolt mellékletekkel, dokumentumokkal 283 000 oldalt tesz ki! Természetesen ezt – környezettudatosan – nem kinyomtatva, hanem digitálisan küldtük meg a hatóság részére.

Ha a teljes dokumentációt kinyomtatnánk és kiterítenénk, Budapesttől egészen a Balatonig érne (84 km).

Érthető, hogy ilyen mennyiségű irat esetében 12 hónap az elbírálási idő, amit a hatóság 3 hónappal meghosszabbíthat. Az engedélykérelem-bírálatban nemzetközi szakértők is részt vesznek az Országos Atomenergia Hivatal felkérésére. A tervek szerint a blokkok 2029/2030-ban kezdhetik meg a kereskedelmi üzemüket.

Tóth Gábor