Surján László: Adjunk hálát magyarságunkért!

Surján László a katolikus televíziónak beszélt arról, hogy álhazafiasság helyett éljük meg az összetartozás örömteli érzését. Az új NAT jó lehetőséget teremt arra, hogy önkritikával és önbizalommal töltse fel a jövő magyar ifjúságát.

Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója beszédet mond az Esterházy János mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen a budapesti Szent István-bazilikában 2019. március 9-én. (MTI fotó: Mónus Márton)

Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom elnöke a Bonum TV Délelőtt című műsorában beszélt a magyarság száz éve tartó szétszakítottságáról. A kereszténydemokrata politikus elmondta: Magyarország elemi célja, hogy a szomszéd országok népeivel jó viszonyt ápoljon. Trianon évfordulója arra is emlékeztetett, hogy nem csak a határon túli magyarsággal kell nemzeti együttműködést kötnünk, hanem minden szomszédos néppel, mert ezek a kapcsolatok szolgálják leginkább a magyarság érdekeit.

Surján László arról is beszélt, hogy száz évvel ezelőtt sajnálatosan megindult a nem a valódi nemzeti értékekre épülő magyarkodás is, ami sok kárt okozott az országnak. Ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a gulyáskommunizmus alatti nemzeti érzések teljes elnyomása ugyancsak káros volt, kiváltképp azért, mert a határon túli magyarságot letagadták.  

Hangsúlyozta, szembe kell nézni az álhazafiasággal, de tisztában kell lenni azzal a történelmi ténnyel is, hogy gyalázatos dolgot követtek el a magyar néppel az első világháború után.

Ugyanakkor emlékeztetett rá, a magyarságnak, a magyar politikának is volt szerepe abban, hogy a velünk együtt élő népekkel való viszonyunk az idők során elromoljon. Önkritikát kell gyakorolni, mert anélkül nem lesz közeledés, és ameddig ez nem történik meg, addig potenciális veszélyt látnak a szomszédos országok népei a magyar kisebbségben. Elmondta, ebben a kiélezett helyzetben öntudatos és önkritikus nevelést kell kapniuk hazánk fiataljainak.

Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója beszédet mond az Esterházy János mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen a budapesti Szent István-bazilikában 2019. március 9-én. MTI/Mónus Márton

Surján László beszámolt arról, hogy a Nemzeti alaptanterv körüli viták számára érthetetlenek. Felidézte a Történelemtanárok Egyletének levelét, akik nem tudnak azonosulni azzal, hogy a „tanuló alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet, Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról”. Surján László elmondta, aki ezekkel a célokkal nem tud azonosulni, az valószínűleg egy értékhiányos, fogyatékos világban él.

„Észre kell vennünk, hogy most is miénk a Tátra, mert odamehetünk, mert szerethetjük, és mert szót érthetünk az ottani szlovák emberekkel. Megélhetjük az összetartozást örömteli érzését.”

Őseink nem birtokot, hanem mindannyiunk számára szerethető emlékeket hagytak ránk, és ez az, amit meg kell, hogy érezzenek a fiatalok a Nemzeti alaptanterven keresztül. Felelőssége pedig az, hogy túlzásoktól mentes, reális értékalkotásra képes tudást adjon át.

Ma nem is Trianon 100-ról kellene beszélnünk, hanem inkább Trianon 200-ról, azaz arról, hogy milyen Közép-Európát szeretnénk száz év múlva – mondta.

Erre a választ utódaink adják majd meg. Akik majd eldöntik, hogy értéknek tartják-e, hogy magyar nyelvet beszélünk, hogy hálát adnak-e azért, hogy magyarnak születnek?

Surján László elmondta, lát esélyt arra, hogy a Nyugati világot veszélyeztető, minden értéket összemosó világtendenciából a közép-európai régió kimaradjon, ugyanis itt még elég erősek a keresztény gyökerek, hiába akarják kiirtani az emberekből a nemzeti érzést is, a társadalom még magáénak érzi ezeket az értékeket.

A teljes műsor megtekinthető itt