Gyertya ég a Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze emlékére szervezett virrasztáson a Fonó Budai Zeneházban 2018. február 16-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A kormányfő üzenetében azt a mondást idézte, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülője az volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz. Úgy vélte: ez a gondolat tette Kallós Zoltánt nemcsak a válaszúti iskolába járó gyerekek, hanem minden magyar „tiszteletbeli nagyszülőjévé”.

Orbán Viktor Kallós Zoltánnak azt a tanítását idézte, hogy a magyarság megmaradásának titka anyanyelve ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrájában rejlik.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes felolvassa Orbán Viktor miniszterelnök részvétüzenetét Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze búcsúztatásán a válaszúti Kallós Kúrián 2018. február 17-én. Kallós Zoltán életének 92. évében február 14-én hunyt el. Mellette Kató Béla, Erdély református püspöke (k), jobbról az első sorban Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége (j2) és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója (j). MTI Fotó: Biró István

„Hálásak vagyunk, hogy a magyar falvakat járva összegyűjtötte a népművészet rejtett kincseit, alapítványával és nyári táboraival pedig a gyermekeket segítette abban, hogy közös örökségünk értékei közt valódi otthonra találjanak.

A miniszterelnök megállapította: Kallós Zoltán távozásával „szegényebbek lettünk egy nagy hazafival”. Együttérzése kifejezése mellett erőt kívánt a következő nehéz időszakhoz.

Kedvenc dalával indították utolsó útjára a néprajzkutatót

A Tükrös zenekar játszik a Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze emlékére szervezett virrasztáson a Fonó Budai Zeneházban 2018. február 16-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódal eljátszásával indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bújdosódalt a több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt, végtisztességet tevő mintegy ezerfős gyülekezetben.

A gyászbeszédet mondó Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megemlítette, hogy elérkezett az idő, amikor Kallós Zoltán nélkül kell énekelni a bujdosódalt. A püspök Kallós Zoltán kisugárzását példázva úgy vélekedett: aki egyszer kapcsolatba került vele, aki egyszer betette a lábát a táncházba, az más emberré vált.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke búcsúbeszédében Kallós Zoltánt, az 2egyszemélyes intézményt" méltatta, akinek kolozsvári lakása a diktatúra idején is a szabadság szigete volt. A politikus úgy fogalmazott: "az identitásformálás apostola" távozott az élők sorából.

„Akik egyszer találkoztak vele, akik hosszabb vagy rövidebb ideig közelében lehettek, azoknak az identitása kitágult és megszilárdult, gazdagabbá vált, és másképpen értették azt, hogy kik ők. Tudták, hogy mivé akarnak válni, tudták, hogy milyen értékekre építhetnek" – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az erdélyi és magyarországi néprajzkutató műhelyek nevében szóló Pozsony Ferenc, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke az elhunyt életútját felidézve azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán integratív személyiség volt, aki sikeresen gyűjtötte össze, „virtuális nemzeti közösségbe integrálta" a Kárpát-medence és a világ magyarságát.

Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója megemlítette: a népzenészek nemcsak hangszert, könyvet és tarisznyát kaptak tőle, hanem hivatást is. Úgy vélte, Kallós Zoltán nélkül a táncházmozgalom sem létezne, és a Hagyományok Háza sem jöhetett volna létre.

Az emlékező beszédek után moldvai csángó asszonyok énekeltek a néprajzkutató koporsója mellett, majd a rögtönzött zenekar játszott az alkalomhoz illő népzenét.

Kallós Zoltánt a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.