Magyarország felelősséget visel a határon túli közösségeiért, a határon túli nemzetrészek hozzánk tartoznak; Ukrajna kapcsán a magyar külügy politikája arról szól, hogy szóvá tegyünk minden olyan kérdést, ami az Ukrajnában élő magyar polgárokat érinti – tette hozzá Szili Katalin, megjegyezve: a magyar kormány minden adandó alkalommal számon kéri a kárpátaljai magyarság jogait. A főtanácsadó rámutatott,

az Európai Uniónak az lenne a dolga, hogy felszólítsa Ukrajnát a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására, Európa azonban ehelyett legtöbbször hallgatásba burkolózik, belügynek minősíti a felmerülő kérdéseket és semmilyen lépést nem tesz.

A kisebbségek helyzete azonban hosszú távon stabilitási kérdés is Európa számára, annál is inkább, mert egyre nagyobb a bevándorló közösség az EU-ban – mutatott rá a KDNP politikusa. Jelezte: szükség lenne az őshonos nemzeti kisebbségek és a bevándorlók jogainak, helyzetének különválasztására.

Szili Katalin leszögezte: minden elvárást, amit egy tagjelölt országnak teljesítenie kell, Ukrajna esetében is „be kell vasalni”. Fontosnak nevezte, hogy Európa tegye meg azokat a lépéseket, amelyek a béke megteremtése felé vezetnek. „Brüsszelnek tükörbe kellene néznie, megtesz-e mindent Európa békéjének megőrzése érdekében” – fogalmazott.

Kitért arra is: „ilyet a világ nem látott”, hogy egy Európába igyekvő ország vezetője megfenyegeti egy másik ország vezetőjét, és az európai közösség hallgat ez ügyben. Az EU nemcsak, hogy szóvá sem teszi a fenyegetést, de finanszírozza is a háborút; most éppen kilencvenmilliárd eurós támogatás kérdése van az asztalon.

Ukrajna már a háború kitörése előtti időszakban is »sajátos hozzáállást« tanúsított: nem ismerte el az őshonos nemzeti közösségeket, szűkítette a kárpátaljai magyarok jogait, pedig az EU társult országaként tilos lett volna a kisebbségek megkülönböztetése.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, noha Kárpátalját nem érték jelentős légitámadások, nem sérült jelentősen az infrastruktúra, nincs kijárási tilalom és működnek az intézmények, az emberek mégis nehéz helyzetben vannak, félelem és reménytelenség uralkodik. A férfiakat gyakran törvénytelenül, erőszakosan mozgósítják, ami miatt sokan bujkálnak és nagy a társadalmi feszültség. „Fegyveres katonáknak nem lenne joga letartóztatni, igazoltatni, elhurcolni a polgárokat” – tette hozzá.

Közölte: Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, de becslések szerint a kárpátaljai magyarság száma hatvan-hetvenezerre tehető, akik közül mintegy ötszázan vannak a hadsereg kötelékében, és nagyjából százan haltak meg a háború miatt. A születésszám csökkenése miatt Ukrajna olyan demográfiai helyzetbe fog kerülni, amiből szinte lehetetlenség lesz kilábalni – figyelmeztetett Brenzovics László.

Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte: az erőszakos mozgósítás az utóbbi hónapokban arra a szintre jutott Ukrajnában, hogy a fegyveresek behatolnak a magánszférába, lakásokba, telkekre. A különítmények mentálisan sérült, fogyatékos embereket is rendszeresen elvisznek, a felmentést pedig csak komoly korrupciós pénzzel lehet megváltani.

A hajtóvadászat a digitális térben is zajlik, rossz a közhangulat, sok szolgáltatás elégtelenül működik, nincs munkaerő például az építkezéseken és más szakmákban, a lakosság egy része menekül, jellemzőek a tiltott határátlépések. Ukrajnában jelenleg nem érvényesül a sajtószabadság, gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadság sem, a társadalom minden területére kiterjed a jogszűkítés – fejtette ki Szilágyi Mátyás. Felvetette: ilyen körülmények között vajon lehetne-e biztosítani egy demokratikus választási folyamatot?