Az Orbán-kormányoknak az utóbbi 16 évben sikerült a nemzetet újraegyesíteni – jelentette ki Tusványoson Szili Katalin, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetpolitika ügye az új kormány áldozatául eshet. „Félek, hogy a fürdővízzel együtt a nemzetet is kiöntik” – fogalmazott a KDNP-s politikus.
Az uniós szabályozás, a közösségi akarat valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.
Szili Katalin volt házelnök, korábbi miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: az autonómia nem célja, hanem eszköze a külhoni magyar nemzeti közösségek megmaradásának. Eléréséhez szerinte az lenne a leghatékonyabb nemzetközi segítség, ha az Európai Unió kötelezővé tenné a tagországok számára az őshonos kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerését.
Felidézte: a kisebbségvédelem ma az Európa Tanács által három évtizede elfogadott keretegyezményen és nyelvi chartán alapul, amelyeket ideje lenne finomítani. Ezeket a jogi kereteket az Európai Unió is kötelezőnek tekinti, de betartásukat nem tudja és nem is szándékszik kikényszeríteni,
a Minority SafePack vagy a nemzeti régiók ügyében indított európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottság arra hivatkozva sepri le az asztalról, hogy a nemzeti kisebbségek védelme tagállami hatáskörbe tartozik.
A nemzetközi keretek javítása mellett fontos megértetni az adott ország többségi társadalmával, hogy az autonómia nem jelent elszakadást – jelentette ki a KDNP politikusa. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem Magyarország dolga az autonómia kivívása, ahhoz egységes közösségi akarat szükséges, amelyet Budapest támogathat.
