A Trianonra adott válaszok az életet jelentik a következő évszázadokra

A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos törvénynek az volt a célja, hogy „Trianon katasztrófájával szembenézve válaszokat adjanak, mert azok az életet jelentik a következő évszázadokra” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kárpát-medencei és a diaszpórából érkező magyar fiataloknak hétfőn, a Fejér megyei Isztimérhez tartozó Királyszálláson, a Nagy-Magyarország-parkban.

 

Nemzeti ÖsszetartozásSemjén Zsolt mintegy kétszáz gyermek előtt úgy fogalmazott, hogy az emléknapnak három jelentése van: az első a gyász és könny érzése, a második az igazság kimondása Trianon ügyében, a harmadik pedig a büszkeség hangsúlyozása, hiszen „túléltük, itt vagyunk”.

A miniszterelnök-helyettes megemlítette: a trianoni diktátum készítői azt hitték, „a magyarságot megölik” azzal, ha gazdaságát, társadalmát tönkreteszik, de nem így lett. A Rákóczi Szövetség és a várpalotai Trianon Múzeum közös, összetartozásnapi ünnepségén Semjén Zsolt kiemelte: „a résztvevő magyar fiatalok nem turisták és nem vendégek, mivel itthon vannak”.

Semjén Zsolt

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke úgy vélte, a trianoni döntést semmi okuk sincs ünnepelni azoknak az országoknak, akik akkoriban nyertesei voltak a diktátumnak. Beszélt a Trianon után kialakult államokról, melyek közül „Jugoszlávia és Csehszlovákia már a múlté, Románia számára pedig nemzeti sorskérdés az, hogy a moldovai románoknak eszük ágában sincs csatlakozni Nagy-Romániához, Ukrajna nem is létezett akkoriban, csak a Szovjetunió részeként, míg Ausztria kétségkívül megvolt és létezik, de elég ambivalens a viszonya a köztársaságnak a császársághoz”. Jelezte, hogy 1990-ben Magyarország Ausztriával egyetemben még a legkisebb állam volt a térségben, azonban a Jugoszlávia és Csehszlovákia szétesésével létrejött utódállamok – Románia és Ukrajna kivételével – mind kisebbek, mint hazánk.

„Túléltük Trianont és hiszünk abban, hogy megmaradunk” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a magyar kormány sokat tesz ezért. Mint elmondta, négy dolog kell ahhoz, hogy az elszakított nemzetrészek magyarsága megmaradjon: az identitás-megőrzés támogatása az oktatáson keresztül, a nemzet közjogi egyesítése az állampolgárság megadásával, a külhoni magyar etnikai pártok támogatása a minél erősebb magyar képviseletért, továbbá az elszakított területeken élő magyar cégek gazdasági megerősítése.

Takaró MihályTakaró Mihály irodalomtörténész közölte, hogy a jelenlévők közül szinte mindenki Magyarországról jött volna Trianon előtt, tehát máig hat az akkori döntés. Úgy vélte: ahhoz, hogy valaki jó magyar legyen, ma már nem kell fegyvert fogni, ököllel verni a falat, de van néhány teendő: törvényes párkapcsolatot, gyermekeket kell vállalni, fel kell nevelni és magyar iskolába járatni őket. Mert „aki magyarul ír, olvas, gondolkodik, ismeri a kultúra minden szegletét, annak a magyarság nem gúnya, hanem bőr, vagyis levehetetlen” – jelentette ki. 

Nemzeti Összetartozás

 

Semjén Zsolt beszéde itt tekinthető meg: