Varga-Bajusz Veronika hozzátette,

az a brüsszeli ellenszél, amibe kerültek az egyetemek, kihat a rangsorokra. Van egy reputációs faktor, ami kifejezetten egy szubjektív szempontrendszer, és ha anélkül nézzük a teljesítményt, akkor a Semmelweis Egyetem már TOP 100-as egyetem lenne" 

– jelentette ki.

Az államtitkár leszögezte, a Times Higher Education felsőoktatási rangsorában szereplő tizenegy magyar egyetemből hét vidéken van. Ezeknek az intézményeknek a népszerűsége pedig emelkedik, amit a felvételi adatok is igazolnak.

Azt mondta, a felsőoktatási modellváltásnak az is célja volt, hogy az egyetemek a térség motorjai legyenek, és minél inkább együttműködjenek a gazdasági és társadalmi szereplőkkel. Úgy értékelte, ezt az egyetemek "jól meglovagolták", egyfajta katalizátorként működnek, és ott tudják tartani a fiatalokat.

A világranglista kapcsán Varga-Bajusz Veronika közölte, az abban szereplő intézmények javítani tudtak a pozíciójukon. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Egyetem egy, az Óbudai Egyetem pedig két kategóriát lépett előre. Hozzátette, a Semmelweis Egyetem a számítások szerint a 271. a rangsorban, ami szintén javulás a tavalyi adatokhoz képest.

Varga-Bajusz Veronika a Times Higher Education listáról azt mondta, egyrészt megmutatja azt, hogy nemzetközi szintéren hogy állnak az egyetemeink. Világszerte körülbelül harmincezer egyetem működik, ebből mintegy kétezret rangsoroltak.

Hozzátette,

a rangsorokat a hallgatók szempontjai alapján állítják össze, vizsgálják az oktatási tevékenységet, a kutatásokat és a gazdasággal való kapcsolatot. Összesen tizennyolc teljesítménymutatót mérnek, ebből tizenháromban a világszínvonalhoz képest is emelkedtek a magyar egyetemek" 

– közölte.

Az államtitkár jelezte, öt évvel ezelőtt még hét magyar egyetem szerepelt a rangsorban, ez mára tizenegyre emelkedett. A külföldi hallgatók száma kapcsán úgy nyilatkozott: 43 ezren tanulnak Magyarországon, a legtöbben az orvosi egyetemeken, de több más szakokon is emelkedik a külföldiek aránya.