Vasárnap Nógrád Vármegyében Kisboldogasszony búcsú ünnepén családi napot tartottak Héhalomban. A rendezvényen beszédet mondott Vejkei Imre KDNP frakcióvezető helyettes. A rendezvényen részt vett Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető helyettese, Bablena Ferenc, a KDNP Nógrád Vármegyei elnöke és Gruber Enikő, a KDNP ügyvezető titkára is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim!
Testvéri szeretettel köszöntelek benneteket itt Héhalmon, a Kisboldogasszony napi búcsú alkalmából!
Szeretettel köszöntelek Benneteket, mint a KDNP Frakcióvezető-helyettese és mint a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője, és engedjétek meg, hogy átadjam Semjén Zsolt párt elnök és miniszterelnök-helyettes úr szívélyes üdvözletét, s ezáltal annak a magyar Parlamentnek és Kormánynak az üdvözletét, mely Európa őrállójaként most is szabadságharcát vívja, mely hisz abban, amit Schumann mondott: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz!
Ezékiel próféta könyvében olvashatjuk, hogyha az őrálló látja jönni a fegyveres ellenséget, de nem fújja meg a kürtöt, és nem figyelmezteti a népet, akkor Isten tőle kéri számon az elveszett emberi életeket.
Isten őrállókká rendelt bennünket, s mi megfújtuk a kürtöt!
Megfújtuk, a politikai korrektség modern inkvizíciójával szemben!
Megfújtuk, az Istentelenséggel szemben, s emlékeztettük népünket az ezeréves Szent Istváni királyság alapjaira, melynek akkordja a nemzeti-keresztény filozófia, mely ezer év után is, a keresztény etikából és a középkor lovagi eszményéből meríti erejét, mindezek pedig a Biblia igazságából!
Szeretett Testvéreim!
A próféciákból tudnotok kell, hogy Isten nagyon szereti Magyarországot, és ezekben a vészjósló időkben különleges szerepet szán nekünk...
A világ elfordult Istentől, aminek szükségszerű következményei lesznek! Ugyanakkor Szent István királyunk felajánlását Isten nagyon komolyan veszi, és ezért, illetve a sok névtelen szentért, akik itt éltek és élnek, Isten irgalmazni akar Magyarországnak, s általunk az egész világnak!
Ne feledjétek,
Szent István királyunk, mikor már közel érezte, az Úrhoz való költözésének idejét, 1038 augusztus 15-én Esztergomi palotájába hívatta az országnagyokat és a püspököket. Előszőr az utódlásról állapodott meg velünk, majd az igazságos és hitből való kormányzásra intette őket.
Végül felajánlotta az Országot!
Utolsó szavai ezek voltak, amire a körülötte állok mind-mind, egy-egy Áment mondtak:
„Ég királynője, e világ dicséretes újjászerzője, végső könyörgésemben a szentegyházat a püspökökkel és a papsággal, az országot a néppel s az urakkal, a Te oltalmadra bízom, nékik utolsó Istenhozzádot mondva a Te kezedbe ajánlom az én lelkemet.„
Az országot nem a Német –Római császárra vagy Bizánci császár oltalmára bízta, hanem Szűz Mária Pártfogásába ajánlotta.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarország szuverén, független ország, pártfogója a Patrona Hungariae, így született meg a Regnum Marianum!
Ne feledjétek, a jövőben, amikor Isten ítélete betelik a világon, az Úr Magyarországot, mint Regnum Marianumot példaként akarja felmutatni, hogy ahol hűségesek Hozzá, ott megmenekülhetnek a bűn következményeitől!
De ahhoz, hogy a megtért újkori Ninive legyünk, őszinte megtérésére és sok-sok imára van szükség, többre, mint amennyit most imádkozunk!
Szeretett Testvéreim!
Ebből is láthatjátok, hogy nekünk nem test és vér ellen kell felvennünk a harcot, hanem a világban tomboló sötétség erői ellen! Ehhez a harchoz talentumokat kaptunk, ezeket a talentumokat kell kamatoztatnunk az Úr dicsőségére!
A 24. zsoltár szavával kérdezem?
Ki mehet fel az Úr hegyére?
Ki állhat meg az ő szent helyén?
A válasz, szintén Dávid király zsoltárából ered:
Az, akinek keze ártatlan, akinek szíve tiszta,
aki magát hiúságra nem adja,
s nem tesz hamis esküt.
Legyen hát szívünk tiszta és ne tegyünk hamis esküt!
Szeretett Testvéreim!
Ne feledjétek, ha mi „Miles Christik” vagyunk, akkor nem csak hősök vagyunk, hanem egyben az Atya igaz gyermekei is! Ehhez pedig nem kell mást tennünk, csak engedelmeskednünk kell, engedelmeskedni Neki, a Tőle kapott talentumaink által!
Ez az engedelmesség nem rabság, mint ahogyan azt a sötét oldal mondja, hanem maga a szabadság! Maga az igazi szabadság, ugyanis, ha az engedelmeség által Isten fiai vagyunk, akkor éppen ezért szabadok is vagyunk a lélekben és az igazságban. Ez a szabadság vezet az üdvösségre! Ezt a szabadságot pedig senki nem veheti el tőlünk!
Mi a Szentlélek temploma vagyunk!
Ehhez méltón kell élnünk!
Álljunk hát bele, minden körülmények között ebbe a realitásba, akkor is, ha éppen ezért, oroszlánok elé akarnak vetni minket!
Ne feledjétek a nyugati mainstream, mi ellenünk szövetkezve, a keresztények bekerítését tűzte ki célul! Ezt nem tekinthetjük másnak, mint a sötét oldal ordas támadásianak!
Ne feledjétek, hogy az egykori gyarmatosítók, ma Mefisztó monológját mondva a Sátánt akarják újra örvendeztetni és örvendeztetik is!
Ők azt hirdetik, hogy a pénzért eladó az egész világ és mindenki az
Aranyborjú előtt hódol! De tévednek, mert nem csak a bukott angyal világa van, ugyanis mi itt vagyunk, s már ezeréve kitartunk a világosság mellett, kitartunk a Biblia értékei mellett!
A kérdés nem az, hogy ebben a harcban végül ki győz, mert tudjuk, hogy a végső győzelem az Úré lesz!
Azonban a történelemnek még nincs vége! Ezért a kérdés az, hogy mi lesz addig? Vagyis a hatalmat a démoni erők időlegesen átveszik-e vagy sem?!
A tét tehát óriási! S a mi felelősségünk az, hogy gyermekeink ezer év után is olyan hazában élhessenek, mely Regnum Mariánum!
A harc tehát folyik, a pokol ebei pedig egyre inkább ugatnak!
Ne feledjétek, a Cerberusnak, lehet bármekkora hangja és hatalma, de mi akkor is, a csendben is, az Istenarcúságot hordozunk!
Az Istenarcúságot, mert a Cerberussal ellentétben, mi Isten képére és hasonlatosságára teremtettünk, férfiként és nőként!
Nagyon figyeljünk, mert a történelemnek, most abba a szakaszába léptünk, melyben ettől a legfontosabb erőforrásunktól, akarnak a sötét erők megfosztani bennünket! Mindezt azért, hogy ne tudjunk többé hivatkozni Istenre és végleg felejtsük el emberi identitásunk „sine quanonját”, az Istenarcúságunkban rejlő emberi méltóságunkat!
Legyünk hát méltók emberi nevünkre, s legyünk olyanok, mint a jelzőfények, mások számára. Járjunk a keskeny úton, s mondjuk azt, hogy "legyen meg a Te akaratod"!
