A 21. századi korszellem kézbe kívánja venni az élet kezdete mellett az élet végét is. Ne becsüljük le a kegyes halál veszélyeit és ne induljunk el az eutanázia legalizációjának csúszós lejtőjén – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában hétfőn Máthé Zsuzsa.
Egy hitében és életszeretetében meggyengült civilizációban élünk.
Miközben fantasztikus erőfeszítéseket teszünk egy-egy emberi élet megmentéséért és az orvostudomány soha nem látott eredményeket ér el, elfordítjuk a fejünket, hogyha a rosszkor érkező emberi életeknek a tömeges kioltásáról van szó, és szomorú tényként rögzíthetjük azt, hogy fiataljaink egyre kevésbé tartják értékesnek az életet arra, hogy továbbadják – mondta a KDNP országgyűlési képviselője.
Leszögezte: az élethez való jog, az élet feltétlen tisztelete a legősibb elidegeníthetetlen jogunk, amely a modernitásban mégis egyre inkább viszonylagossá válik. Ne induljunk el olyan irányba, ahonnan nem lesz visszaút – figyelmeztetett a kereszténydemokrata politikus. Felidézte, hogy
a francia parlament a napokban elfogadta a halálba segítésről szóló törvényt, így a nyolcadik európai ország lesz, amely legalizálja az eutanáziát, Hollandiában pedig nemrég hajtottak végre eutanáziát egy 12 év alatti kisgyermeken.
Ez drámai szakítás az életről vallott gondolkodás évszázados európai hagyományával, azzal a felfogással, hogy enyhítve a szenvedést, minden embert élete természetes végéig kell kísérni és segíteni. Ez alapjaiban változtatja meg a kiszolgáltatottsághoz, az öregséghez, a fogyatékossághoz, test és lélek betegségeihez való viszonyt – jelentette ki Máthé Zsuzsa.
Megjegyezte, Magyar Péter korábban már beszélt az eutanázia kérdés megnyitásáról is. Tudva azt, hogy alkotmányozás folyamatára készülnek, nem alaptalan a kérdés, vajon az emberi élettel kapcsolatos sarokpontokat is megnyithatják-e. Mi ezt nem javasoljuk.
Az eutanázia bevezetése olyan csúszós lejtőn való elindulást jelent, amelynek következménye beláthatatlan.
A kereszténység válaszai e tekintetben világosak, ugyanakkor a szekuláris felfogás mellett sem szolgáltathatnak mégoly drámai sorsok, egyedi esetek sem alapos okot arra, hogy a társadalom gyengítse a szándékos emberölés tilalmát, ami az erkölcs, a jog és a társadalmi kapcsolatok sarokköve – fogalmazott a képviselő.
Hozzáfűzte, az orvosi hivatás alapjait is megrengetné mindez, hiszen nem az élet kioltására, hanem a gyógyításra és a szenvedés csillapítására irányul az egészségügyben dolgozók munkája a halálhoz vezető úton is. Természetesen a keresztény válasz sem áll meg az erkölcsi elutasításnál, hanem figyelmeztet arra, hogy az állam kötelezze el magát a szenvedő emberek mellett, fejlessze a palliatív ellátást és biztosítson magas színvonalú hospice ellátást.
