Az USA 116. két kamarás Kongresszusának értelemszerűen két része van. Az USA Képviselőháznak, azaz alsóházának 435 megválasztott tagja van, a Szenátust, az úgynevezett felsőházat, aminek a hozzájárulása nélkül például az USA elnöke nem írhat alá nemzetközi egyezményt, 100 szenátor alkotja. Az alábbi ábrán a két ház vallási összetételéről tett közzé érdekes és tanulságos táblázatot a Pew Research Center ez év elején. A republikánusokat a vörös szín jelzi mindkét házban, a demokratákat a kék szín. Lássuk tehát a részleteket vallási hovatartozás, s nem megoszlás, még kevésbé megosztottság szerint! (Forrás: http://www.pewforum.org/2019/01/03/faith-on-the-hill-116/)
Az Egyesült Államok 116. Kongresszusa Képviselő Házának képviselői vallási hovatartozásuk szerint
A Képviselőházban és a Szenátusban egyértelmű a protestáns többség. A republikánusok soraiban 136 a számuk, a demokraták között 97 protestánst számlálhatunk. A római katolikusok száma a demokraták között magasabb, 87 fő, a republikánusok között kevesebb, 54. Összesítve: a Képviselőházban a két párthoz összesen 233 protestáns képviselő tartozik, a katolikusok összesítésben a két pártban 141 főt számlálnak. Az USA képviselőházában, tehát az alsóházban a protestánsok aránya az összes képviselőhöz viszonyítva 53,7%, a római katolikusok aránya 32,5%. Érdekes a felekezetek, vallások szerinti további hovatartozás mértéke is. 26 zsidó képviselővel az izraeliták állnak az élen, akik teljes számban a demokraták között találhatók, az összes képviselőnek 6%-át alkotják. Számban őket követik a mormonok, 6 képviselőjükkel 1,4%-os arányban a republikánusok táborához tartoznak. 5 ortodox keresztyén képviselő 1,2%-kal a kékeket gyarapítja. Közöttük, tehát a demokraták között található még 12 olyan képviselő, aki nem engedte kategorizálni magát, illetve nem tudja, melyik vallási csoporthoz „húzzon”, arányuk 3,2%. A demokraták között van még 3 muszlim képviselő (0,7%), 3 hindu képviselő (0,7%), 2 unitárius (0,5%), és 1 buddhista (0,2%).
Az Egyesült Államok 116. Kongresszusa Szenátusának vallási összetétele
A felsőháznak 100 tagja van. A szenátorok között a protestánsok száma 60 (60%), ebből 40 a republikánusok között, 20 a demokraták között található. A római katolikusok száma összesen 22 fő, 22%. A demokratákhoz 12 szenátor tartozik, a republikánusokhoz 10 fő. 8 zsidó szenátor (8%) van a demokraták között, 4 mormon a republikánusok között (4%). 4 szenátor nem kategorizálta magát, s nem tartozik semmiféle felekezethez vagy valláshoz (4%), de a demokraták csoportjában van, ugyanitt található 1 buddhista szenátor (1%) és 1 el nem kötelezett (1%).
Az USA 116. Kongresszusában összesen tehát 293 protestáns képviselő, illetve szenátor foglal helyet. A római katolikus száma a két kamarában összesen 163. A különbség 130 fő a protestánsok javára, ami alátámasztani látszik azt a vallásszociológiai ténymegállapítást, hogy az amerikai népességben is számszerűen többséget mutatnak a protestánsok. Ennek alapján mondható: az USA 2019-ben (is) protestáns többségű ország.
Protestáns többségű Kongresszus és ország
Az USA 116. Kongresszusában összesen 535 képviselői, illetve szenátori hely található. Ebből 471 helyet keresztyén politikusok töltenek be. A protestánsok száma tehát 293 mindkét házban összesen, a római katolikusé 163, a zsidóké 34, a mormonoké 10, az ortodox keresztyéneké 5, a muszlimoké és a hinduké 3-3, a buddhistáké és unitáriusoké 2-2.
És a protestánsok összetétele?
Érdekes lehet megtekinteni a protestáns csoport összetételét, hiszen a 293, mindkét házban található protestánsok csoportja igen csak színes összetételű. A legnagyobb felekezeti csoportot a protestáns képviselők, illetve szenátorok között a baptisták alkotják, 72 politikussal mindkét kamarában, illetve mindkét párban összesítve. Utánuk a metodisták következnek 42 hellyel mindkét házban és mindkét pártban összesítve. 26-26-26 politikust adnak az anglikánok, presbiteriánus/reformátusok és az evangélikusok. 10 fővel jönnek utánuk a protestáns szabadegyházak politikusai, majd 4 fővel a kongregacionalisták, aztán 2-2 politikussal a pünkösdiek és az adventisták. 1-1-1 fő politikussal van jelen a Kongresszusban három kis felekezet. Nagyobb mértékű növekedést mutatnak az előző, 115. Kongresszus összetételéhez képest a szabadegyházak (plusz 2 fő), és az izraeliták (plusz 4 fő).
Az alábbi grafikon az USA népességének vallási összetételét mutatja arányaiban 2014-ben. Az összlakosságnak 51,3%-a protestáns, 23,9%-a római katolikus, 3,3%-a különféle keresztyén közösség tagja. 1,7% tartozik az izraelita felekezethez, 0,7% buddhista, 0,6% muzulmán, 0,4% hindu, 1,2% más vallásokhoz. Nem tartozik semmiféle vallási közösséghez a lakosság 16,1%-a.
A világvallások növekedési tendenciája 2020-2040 között: két erősen növekvő tendenciát tartó vallás a keresztyénség és az iszlám. 2030 körül a keresztyének száma a világon 2,7 milliárd körül alakul, a muszlimoké 2 milliárd körül.
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP PM külügyi titkára
