Az 1955-ben a holland Anne van der Bijl által alapított OpenDoors (továbbiakban ODs) világszervezet minden év elején, így 2018-ban is megjelentette hatalmas kutatási munkával összeállított jelentését „Világméretű üldözési index 2018 – ahol a leginkább üldözik a keresztyéneket” címmel. Adatok, statisztikák grafikonok, 50 országra felbontott részletező elemzés mutatja be a nem ritkán drámaian életveszélyes helyzetet. Mindezt 472 oldalon. A tavalyinál 166 oldallal nagyobb terjedelemben – miként maga a keresztyénüldözés is kiterjedtebb lett.
(Forrás: www.opendoors.de/sites/default/files/WVI-2018; www.researchgate.net; www.chinasource.org; www.pro-medienmagazin.de)
Gyökérbajok: radikalizálódás, terjeszkedési törekvések, vallási és ideológiai nacionalizmus
Az aktuális, 2017. évi trendekről és negatív folyamatokról külön elemző fejezetek szólnak az ODs jelentésében. Kimondatlanul is visszaköszön a tényeket szemlélve Peter Bergernek, a kiemelkedő 20. századi vallásszociológus, világvallás-kutatónak a megállapítása: a 21. század a világvallások mennyiségi növekedésének, egyben a növekedés következtében az élesedő nemzetközi konfliktusoknak is a százada lesz. Erre a legnegatívabb példa az iszlámizmus. Amikor már többé nem vallási misszióról van szó, hanem ideológiai fegyverré, így a radikalizálódás és a vallási terjeszkedés paramilitáns, ál-katonai gyilokeszközévé torzult, eredetileg pozitív hitrendszerről és életgyakorlatról beszélünk. Különösen Afrikában (Nigéria, Egyiptom), Közel-Keleten (Iszlám Állam kalifátusa, Szíria, Irak) és Ázsiában (Pakisztán, Afganisztán) látjuk visszaköszönni ezt a jelenséget. Olykor ez együtt jár etnikai tisztogatásokkal is, mint Észak-Nigériában, vagy a Szaharától délre eső területeken. Az erőszakos terjeszkedésnek, a radikális iszlamizációnak kísérő jelensége a gyilkosság, kínzás, tulajdonosi objektumok (üzletek, lakások) lerombolása, felgyújtása, önkényes bebörtönzések, a lakosság nagyobb tömegeinek gettóba zárása, elüldözés, elhurcolás, törvényi eljárások nélküli kivégzések, nemi erőszak, akár genocídiumig menő népirtás. Kenya észak-keleti részében, Szomáliában, Szudánban és Nigériában voltak ilyen esetek a vizsgált időszakban. De a hinduizmus és a nálunk oly szelídnek feltételezett buddhizmus is produkált szörnyűséges jelenségeket. A vallási nacionalizmusnak verbalizált megjelenési formája például ilyen jelszavakban is megtestesült: „Aki indiai, az hindu” - „Aki Sri Lankán akar élni, az csak buddhista lehet”.
India és Nepál „hinduizálása” nyomán 2017-ben rekordszámot ért el a keresztyének elleni több, mit 600 támadás. India régebben toleráns volt a keresztyénekkel szemben. 2014-ben még a 28. helyen állt a keresztyénüldözés világindexén, ma már a 11. helyen. A hindutva-ideológia egyre inkább terjed, ennek jelszava: „Egy vallás, egy kultúra, egy nép”. Ideológiai megfogalmazója, M.S. Goldwalker szerint a hindu nemzetet ennek az öt jellegzetességnek kell összetartania: földrajzi egység, faji egység, kulturális egység, nyelvi egység, illetve nacionalista jelszavak követése. A himalájai kis ország, Nepál korábban nagyon türelmes országocska volt, nem is volt helye a világindexen. De 2018-ra előrerukkolt a 25. helyre. A békés buddhistákat is átjárta a nacionalizmus nyugtalan szelleme. Sri Lanka mellett Bhutánban, Mianmaron is ez a helyzet. Keresztyén iskolákat szüntetnek be folyamatosan. Sok diszkrimináció mutatkozik a mindennapi élet területén is (keresztyén többségű területeken szándékosan elhanyagolják az infrastruktúrát, az orvosi ellátást). Az ideológiai nacionalizmusnak az éveken át toleráns Kínában mára megjelentek az aggasztó jelei, ilyen az utóbbi időkben elkövetett néhány templomrombolás, illetve az új kínai vallásügyi törvény szigorításai, amire még visszatérünk sorozatunk következő részében. A helyzet paradox, mert mind a regisztrált egyházakban, mind a „földalatti” házi közösségekben növekszik a keresztyének száma. Az egyetemeken pedig a fiatalok szemináriumi köröket alakítanak Kálvin Keresztyén Vallási Rendszerének (Institutio) tanulmányozására.
Mit jeleznek az infografikák? - brutális tényeket…
Az ODs, illetve a Pew Research Center, a világ egyik legnagyobb apparátussal dolgozó amerikai közvélemény-kutató intézete egybehangzó értékelése szerint, amit az USA Külügyminisztériuma is megerősít, a világ népességének, ami jelenleg 7,59 milliárdot számlál (ebből 2018 elején 2 milliárd 506 millió a keresztyének száma, 1,8 milliárd a muszlimoké, 1,2 milliárd a hinduké, 822 millió a buddhistáké), legalább 75%-a él olyan területen, ahol valamiféle hátrány éri őket hitük, vallási hovatartozásuk miatt. Több mint 60 országban pedig a legkülönbözőbb formájú és erősségű keresztyénellenesség valósul meg. Ha rátekintünk a „Christian Persecution” (Keresztyénüldözés) infografikára, az adatok még drámaibbak. Ez hónapra bontja a világindex adatait. Havonta valahol a nagyvilágban 322 keresztyén testvérünk szenved hite miatt mártíromságot. Ez évente mintegy 4000 mártírt jelent. Nem minden eset kerül nyilvánosságra és ODs látókörbe. Havonta valahol a nagyvilágban 214 templomot és keresztyén intézményt, épületet gyújtanak fel, robbantanak szét, rongálnak meg, ez évente mintegy 2 600 keresztyén objektumot jelent. Közel 772 havonta, 9000 évente azoknak a száma, akik az erőszak különféle formáit viselik el hitükért: súlyos vagy könnyű testi sértést, nemi erőszakot, bebörtönzést. A szisztematikus üldözés, jogi és emberi hátrányok milliónyi esetben érik hittestvéreinket az iszlám szélsőségesek, a hindu és buddhista vallási gyökerű nacionalizmus, a posztkommunista diktatórikus és ateista államszerveződés és politika következtében. Az ODs így határozza meg a keresztyénüldözést: „Üldözésnek tekinthető, ha valakit Krisztushoz tartozása, Krisztussal és ügyével történő azonosulása miatt ér bármiféle ellenséges megnyilvánulás, jogi vagy egzisztenciális hátrány”.
2000 éves a keresztyénüldözés története – néhány bibliai, teológiai, történeti szempont
Az, amiről az ODs jelentés tudósít minden évben, a keresztyénüldözés nem mai jelenség. Valószínűleg azzal a szemléleti, gondolkodásbeli, életformabeli, hit-, és erkölcsi "mássággal" is összefügg, amit Jézus hozott erre a világra. Ő, akinek az országa nem e világból való, s akik az övéi, már ennek az országnak a polgárai. „Kereszttűzben” c. kötetemben (2016, Barankovics Alapítvány) feldolgoztam az üldözés történetét Jézustól napjainkig.
Pozitív, krisztusi értelemben az üldözés annak visszaigazolása, hogy a jó oldalon állunk, Isten oldalán, mert felismertük, Ő mindenestől a mi pártunkon áll. „Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak”, s Krisztus mindig velünk…
Ha Jézussal szemben ez fellép, akkor a Jézus tanítványai ellen szintén, mivel a tanítvány sem járhat más utat mint Mestere. Újszövetségi szava: διώκω/diókó = üldözni, διωγμός = üldözés. 30x fordul elő az evangéliumokban, az ApCsel-ben, Pál leveleiben és a Jelenések könyvében.
Tartalmi-bibliai összefüggések. Isten követeit éri (üldözték a prófétákat is: „Boldogok vagytok, ha én miattam…üldöznek titeket…” Máté 5,11-12). A Krisztus-követésnek is része: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak” – Ján 15,20. Még Saul, a megtérés előtti rabbi, a későbbi Pál Jézus tanításának követőit halálra üldözte (ApCsel 22,4). A tanítványok üldözése pedig egyszerre volt Jézus-üldözés is: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” (ApCsel 22,7). „Én vagyok a Názáreti Jézus, akit te üldözöl” (ApCsel 22,8).
DE: az üldözéseknél nagyobb az Úr, aki meg tud szabadítani: „Nagy üldözéseket viseltem el, és mindegyikből megszabadított az Úr” (2Tim 3,11).
Az üldözők antropológiai jellemzői. Az ilyen ember vagy közösség, csoport, ahogyan Pál jellemezte magát: az Urat káromló (blaszfémon!), övéit üldöző (persecutor – innen a persecutio modern fogalma a világnyelvekben), erőszakos ember voltam (1Tim 1,13).
Forrása a világ és Fejedelmének Isten-gyűlölete, illetve az Őt kijelentő Fiú gyűlölete, végső soron a test-lélek, a természeti ember- pneumatikus/lelki ember ellentéte: „Ha gyűlöl titeket a világ,…engem előbb gyűlölt” (Ján 15,18); a test szerint született üldözte a lélek szerintit (Gal 4,29).
Az üldözés negatív jelenség, de egy pozitív állapot visszaigazolása: valóban jó helyen vagyunk, Isten oldalán állunk: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek” (Máté 5,10).
Négy keresztyén tulajdonság az üldözésben, ami győzelemhez vezet: a kitartás, a rendíthetetlenség, az állhatatosság, s a hit, ami segít elviselni az üldözéseket: „Dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek, állhatatosságotokkal és hitetekkel, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek” (2Thessz 1,3kk).
A keresztyénüldözés a háttérhatalom előtérbe lépésének formája. Mögötte a Diabolosz áll, hogy akit lehet, kirostáljon Isten aratásából, gabonatárából, népéből.
Többfajta üldözésellenes keresztyén stratégia létezik: 1. ima az üldözöttekért és az üldözőkért…”Imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket…” (Mát 5,44); 2. a páli bizonyosság tudatosítása: „Üldözöttek vagyunk, de el nem hagyottak” (2Kor 4,9); 3. a gyökeres emberek megállnak. Viszont nincs gyökere a köves talajú embernek, mert nem állhatatos, azonnal elbukik az üldözés idején (Mát 13,21).
A keresztyének azért voltak veszélyesek, mert nem gyakorolták a császárkultuszt és a pogány áldozatokat sem.
Néhány történelmi példakép
Karthágói Tertullianus egyházatya fején találta a szöget az üldözések álságos okainak leírásával, 196-ban: „A keresztyéneket vádolják mindenért – valamilyen, tömegeket érintő katasztrófa történik vagy valamilyen szerencsétlenség, a keresztyének az okai. Ha magas a Tiber folyó vízállása, a keresztyének okozzák, ha kevés víz van a Nílusban, a keresztyének miatt van, ha földrengés, éhínség támad valahol vagy járvány, a keresztyének az okozói”. Korán beindult a bűnbakképzés pszichológiája.
Az első üldözési hullám a római császárok alatt keletkezett. Mindennapos volt a keresztyének bebörtönzése, kínzása, kivégzése. Valeriánus császár 257-ben megtiltotta a keresztyén összejöveteleket, 258-ban a püspököket bebörtönöztette, majd kivégeztette, hogy az egyház szervezetét és működését lehetetlenné tegye. Fia, Gallienus keresztyén nőt vett feleségül (Isten útjai!), leállította az üldözéshullámot 260-ban.
Második üldözési hullám: Diokletiánus (303-313) célja a keresztyénség teljes felszámolása volt. A templomokat leromboltatta, a szent iratokat megsemmisíttette, ezrével deportált keresztyéneket bányákba. Ennek a milánói ediktum (313) vetett véget, majd Nagy Konstantinus császár végleg beszüntette a keresztyénüldözést a birodalomban (314). Theodosius 380-ban hivatalos vallássá tette a keresztyénséget.
Harmadik hullám: jön az iszlám 7. századtól. Alig szabadult fel a keresztyénség a nyomás alól, megjelent a vallási intolerancia az iszlám formájában.
Később az X-hullámban, a keresztyénségen belüli üldözés, a korábbi keresztyénségen kívüli eredetű üldözésektől eltér. Megszületett a protestáns mártíromság is: hugenották, később protestáns is üldözött protestánst, I. Angliai vagy Véreskezű Mária az angol reformátusokat és anglikán puritánokat, akik Hollandiába, majd az USA-ba menekültek a nagyasszony elől.
DE: Isten Igéje nincs bilincsbe verve (2Tim 2,9), és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni Jézus egyházán (Mát 16,18/b).
Üldözés-interpretációk, értelmezések
Augustinus: „Ábeltől a világ végezetéig a zarándok egyház a világ üldözése és Isten vigasztalásai közepette halad előre”. Jézus Krisztus a hű és igaz mártír – levél 117-ből.
Luther: „Véssük a fejünkbe: mindenféle üldözés, még a belső is, amit az ördög kavar a szívben, Krisztusért történik velünk”.
Paradoxon persecutionis: sajátos paradoxona a keresztyénüldözésnek, hogy minél többet tud a gyülekezet és a hívő ember Krisztusról, s minél elkötelezettebb Neki, annál biztosabban számolhat az Antikrisztus ellenkezésével, kísértésével, gyűlöletével. Jézus a mártírium példaképe a javunkra és erőforrás a megálláshoz.
Luther: „Az Úr Jézusnak el kellett szenvednie az ördög és a világ üldözését, miért lenne ez velünk másként?”.
Tertullianus: a mártírok vére az egyház magvetése/semen est sanguis christianorum. A szenvedők, hitvallók, vértanúk szenvedése és mártíriuma a hit legerőteljesebb protestálása a világ és Fejedelmének azon igénye ellen, hogy ne csak a test, hanem a lélek és a lelkiismeret felett is gyakorolni akarná hatalmát.
Pozitív eszkaláció. A mártíromság, illetve a szenvedés, üldözés Krisztus egyháza belső szolidaritását erősíti! A páli szolidaritás vagy kölcsönösség így működik: „ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi” (1Kor 12,26).
Ez a szolidaritás a mai üldözések közepette az egyik erős fegyverünk.
Mit tehetünk ma? Akciók, felvilágosítás, mindenek előtt informált imádkozás
Többet tehetünk, mint gondolnánk, de kevesebbet, mint amennyit kellene. Erre a helyzetre is tökéletesen érvényes Kálvin szentenciája, irányelve, amit Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is szívesen mondogatott: „Ha nem tudjuk megtenni azt, amit szeretnénk, azt kell tennünk, ami lehetséges!”. Azaz: megismertetni a közvéleményt a hiteles és sajnos bőséges tényekkel, az OpenDoors és más, keresztyénvédelmező szervezetek fáradhatatlan küzdelmével, a keresztyénüldözés nyílt és rejtett formáinak leleplezésével, nyilvánosságra hozatalával a hazai, nemzeti tájékoztatás segítségével, ami a kormányzat, sajtó és az egyházak feladata. Hála Istennek, hazánkban már van szervezett keresztyénüldözés elleni ügyekkel foglalkozó kormányszintű szervezet. Az iskolákban sokkal erőteljesebben lehet és kell felvilágosító munkát végezni. A nagy nemzetközi szervezetek által szervezett konferenciákba, akciókba történő bekapcsolódással, nemzetközi összefogással, de legfőképpen keresztyén értékeink tudatosításával, még akkor is, ha ez bizonyos EU-s köröknek ütközik a véleményével. A keresztyénség-, és a keresztyénvédelem segélyakcióival, szolidaritásunk állandó lelki és anyagi megbizonyításával azok iránt, akik vállalják a helyben maradást, pedig hitükért olykor életveszélybe is kerülnek.
A legfontosabb tett, minden pozitív tettünk, szolidaritásunk kezdete és vége az ima! A könyörgő, elkérő ima, és a tettek végén a hálaadó, Istent dicsőítő ima.
Nem véletlen, hogy a sok üldözésnek kitett egyiptomi kopt keresztyének között felfedezhettük a nagyszerű Maggie Gobrant, a kopt Teréz anyát, aki ma már Szent István Gyermekei Alapítványával közel 100 iskolában, gyermekotthonban adja tovább szeretetével, imáival, csodálatos elmélkedéseivel, oktatói szolgálatával, spiritualitásával a keresztyén értékeket a muszlim világban, és a muszlimok számára is érthetően kommunikálva azt, főleg a szegények között. A szeretet mindenki számára érthető nyelvén. A Krisztus-ügy üldözések ellenére is megy tovább. Imapéldaként a svájci protestánsok üldözöttekért mondott hivatalos liturgiai imáját jegyzem ide némiképpen átdolgozva a mai helyzetre.
Ima az üldözöttekért és az üldözőkért. Irgalmas Istenünk, azokért könyörgünk ma, akik elnyomják embertársaikat, üldözik, megalázzák választott népedet és gyermekeidet. Vedd el szívükből a gyűlöletet, fékezd meg a gyilkos indulatot, a lenézést és a vallási fanatizmust. Könyörgünk Hozzád, Atyánk, Istenünk a hatalmasokért és a befolyásos emberekért: adj nekik elszántságot, hogy küzdeni tudjanak a vallásszabadságért és a szolidaritásért. Ébressz bennük felelősséget a vallási okok miatt üldözöttekért, megvetettekért és diszkrimináltakért. Imádkozunk Hozzád minden bebörtönzött, vagy menekülő keresztyén testvérünkért, s azokért, akik rendíthetetlen, erős hittel néznek szembe gyilkosaikkal, és Érted készek mártíromságot is vállalni. Tedd bizonyossá őket afelől, hogy minden múló perc, a szenvedés keserű pohara is Hozzád viszi őket mind közelebb. Hazafelé, ahol nem lesz többé könny és fájdalom. Őrizd meg a Te Fiadba, Jézus Krisztusba vetett szilárd hitüket, légy számukra menedék és oltalom a szükség idején, remény a próbákban, vigasztalás a félelemben és a gyászban. És magunkért is hadd könyörgjünk, Urunk, Istenünk! Mutasd meg nekünk azt a módot, ahogyan kifejezhetjük szenvedő testvéreink iránti együttérzésünket, imában és anyagi támogatásban. Légy áldott hazánk Kormányzatának nemes és célirányosan megszervezett segélyakcióiért, hogy a távolból is tudjunk hatékonyan segíteni üldözött testvéreinknek. Tégy bennünket kitartóvá a könyörgésben minden üldözött keresztyénért szerte a világon. Mindenható Istenünk, bízunk irgalmadban, s magasztalunk jóságodért, a Te Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által a Szentlélek közösségében és világosságában. Ámen. (drbl)
(Folytatjuk az új kínai vallásügyi törtvénnyel és a német, és más országokban tapasztalt esetekkel).
Szemleíró: Dr. Békefy Lajos PhD, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
