„Keresztyénüldözés elleni kerekasztal” címmel tartott konferenciát az üldözött keresztyének megsegítéséért létrehozott államtitkárság csütörtökön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az eseményen felszólalt II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, aki Orbán Viktor meghívására érkezett Magyarországra. Előadásában a közel-keleti egyházak szerepéről és tapasztalatairól beszélt. A magyarországi látogatáson tartózkodó főpapot az Országházban fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az ülésen részt vett Rétvári Bence államtitkár, miniszterhelyettes és Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője is.
Azbej Tristan: nemzeti politikává emelkedett a magyar segítségnyújtás
Azzal, hogy az Országgyűlés szerdán elfogadta a magyar humanitárius segítségnyújtásról, a Hungary Helps programról szóló törvényt, az nemzeti politikává emelkedett - mondta a Miniszterelnökség üldözött keresztyének megsegítéséért felelős államtitkára, Azbej Tristan december 13-án, csütörtökön a konferenciát köszöntő beszéde elején. Felidézte, hogy két éve indult a program, amelyet három felismerés hívott életre. A gazdaság erősödik, és ebben a helyzetben Magyarország jobban meg tud felelni annak az erkölcsi kötelességének, hogy még inkább kivegye a részét a világ humanitárius válságainak megoldásából. Másrészt, a migrációt nem támogatni kell, hanem megelőzni: szigorú határvédelem és ezzel párhuzamosan segítségnyújtás szükséges. Alapelv, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a támogatást azokba az államokba vinni, ahol baj van - nyomatékosította. A harmadik egy fenyegető felismerés volt: a keresztyénség a legüldözöttebb vallás. Több mint nyolcvan országban bántanak embereket azért, amiért Krisztusban hisznek, a világ azonban nem foglalkozik a problémával, a nagy, nemzetközi humanitárius segélyszervezetek elfordultak az érintettektől.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: úgy tekintenek II. Efrém Ignácra, mint aki közülünk való. Nehéz nem megrendülten beszélni, ugyanis több millió keresztyén hagyta el a szülőföldjét vagy halt meg mártírként az elmúlt években - mondta. A rendezvény ugyanakkor nem csupán a gondok számbavételéről szól: örömteli is, hiszen azt bizonyítja, hogy a szír keresztyéneknek vannak testvéreik, akik több ezer kilométerre tőlük a szívükön viselik a sorsukat, átérzik a problémáikat. Kevés ilyen ember él Európában – vélekedett. Magyarországnak ezer éve a keresztyénség a vezérfonala, a magyarok tudják, mit jelent a hitükbe kapaszkodni reménytelen helyzetekben. Amíg egy keresztyén is él a Közel-Keleten, Magyarország támogatni fogja a közösségüket nemcsak lelkiekben, hanem anyagilag is.
Hölvényi György, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője azt mondta, jó ügyért tanácskoznak. A legfontosabb a szolidaritás, amelyből Magyarország példát tud mutatni – vélekedett.
Kitért arra, hogy Európa keresztyén gyökerei nem a kontinensről valók, és ha ezek a gyökerek elszakadnának, nagy bajba kerülnének az európaiak. Ma azonban olyan "az európai adminisztrációs világ", hogy ezt egyszerűen nem érti. A fenti összefüggést könnyebb lett volna elmagyarázni egy felvilágosult párttitkárnak az 1980-as években, mint ma az EP-ben. Így az igazi missziós feladat Brüsszelben van.
II. Efrém Ignác: A KERESZTYÉNEK A NYUGATI POLITIKAI KORREKTSÉG ÁLDOZATAI
A pátriárka előadásának elején a szír ortodox egyház és a szír keresztyén emberek nevében kifejezte háláját, hogy Magyarország és a magyar kormány kellően bátrak ahhoz, hogy másképpen viselkedjenek, mint a világ országai általában. A magyarok akkor álltak ki az üldözött keresztyének mellett, amikor forrásokban és lélekszámban jóval gazdagabb országok elfordultak az üldözöttektől a politikai korrektségre törekedve. Az üldözött keresztyének a nyugati politikai korrektségnek is áldozatai, nemcsak az üldöztetésnek, a magyar politikusok ugyanakkor vállalják, hogy pozícióikat veszélyeztetve képviselik az igazságot. A pátriárka előadásában kitért arra, hogy a keresztyénség, és ezzel együtt Európa kulturális gyökerei többek között Antiochiából erednek. Miközben ősi, keresztyén kulturális gyökereitől Európa egyre inkább igyekszik elszakadni, eljöhet az idő, hogy a Közel-Kelet őshonos keresztyén közössége teljesen eltűnik. Mint hangsúlyozta, az elmúlt időszak történései világos jelzések arra, milyen negatív irányba is tartanak a folyamatok. Irak az utóbbi tizenöt évben elvesztette keresztyén lakosságának kilencven százalékát, míg Szíriában a felére csökkent a keresztyének száma. Ugyanakkor az is látszik, hogy még Líbiából és Törökországból, vagy a Szentföldről is folyamatos a keresztyének elvándorlása. A pátriárka hangsúlyozta, a Közel-Keleten később megjelenő muzulmánoknak a keresztyének segítettek a megtelepedésben, az intézményesülésben és például a szent iratok fordításában is. II. Efrém Ignác szerint a muzulmán társadalom nem jöhetett volna olyan formában létre, ahogy az a keresztyén közösségek közreműködésével megvalósult. Az együttélés ugyanakkor az arab tavasz beköszöntével egyre nehezebbé vált, a keresztyének kétszeresen is áldozatai a zavargásoknak. A pátriárka megerősítette, az elméletileg nyugati testvérek, a keresztyén gyökerű országok vezetői visszautasítják a segítségkéréseket, nem akarják látványosan támogatni az üldözött keresztyéneket. Nem ismerik fel azt a szomorú tényt sem, hogy a keresztyének nem mernek a menekülttáborokba menni, mert ott nem maradnának életben.
II. Efrém Ignác úgy vélte, a Hungary Helps program azért jó, mert a politikai helyzettől függetlenül végzi tevékenységét. Arról is beszélt, a keresztyén egyházak számára az a prioritás, hogy a hívek szülőföldjükön maradhassanak, miközben a segélyszervezetek éppen arra ösztönzik őket, hogy hagyják el otthonaikat, így nem az együttélés lehetőségeit keresik. A szír pátriárka megjegyezte, a keresztyén egyházak jelenleg is humanitárius missziót teljesítenek a válság sújtotta területeken, hiszen az ételért, ingyenes egészségügyi szolgáltatásért sorban álló emberek között muzulmánok is vannak. Az egyházfő beszélt arról is, hogy egyházának nemcsak a segítségnyújtás, de a fejlesztés is a küldetése. Ennek érdekében alakították meg nemrégiben magánegyetemüket, ahol többek között mérnöki és pénzügyi képzés is zajlik. Az egyetem létesítését sokan őrültségnek nevezték, ugyanakkor a szír egyház úgy gondolja, ezzel is kifejezik a megmaradás iránti elkötelezettségüket. Az intézmény létrehozásával – ahol nemcsak keresztények tanulhatnak – a jövő magjait ültetik el. Kezdeményezéseik között említette továbbá egy gyógyszergyár építését is. Emellett fürdőszoba-építési, egészségügyi, köztisztasági, oktatási, óvodai programokat is működtetnek.
Értékes javaslatok, hozzászólások a munkamegbeszélésen
A konferencia második felében munkamegbeszélés volt, melyen a közel ötven résztvevő közül többen tettek konkrét hozzájárulási felajánlást és javaslatot a programhoz, illetve az államtitkárság jövőbeni munkájához. Többek között Gáncs Péter ny. evangélikus püspök egyháza szeretetszolgálatának segélyakcióiról szólt, Kozma Imre szerzetes, a hazánkban már közel 30 éve tevékenykedő Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője közel-keleti tevékenységükről adott számot. Keveházi Klára az Ökumenikus Segélyszervezet sokrétű segélyakcióiról adott számot. A sok felszólalás között dr. Újházi Loránt, a Közszolgálati Egyetem docense az elméleti és tudományos műhelymunkáról számolt be, ami egyre átfogóbb módon igyekszik a keresztyénségüldözéssel kapcsolatos legfrissebb információk feldolgozását végezni.
Dr. Békefy Lajos református szociáletikus, világvallás-kutató hozzászólásában visszautalt a 2015 tavaszán tartott, keresztyénüldözéssel foglalkozó nemzetközi citizenGO madridi konferenciára, melynek Madridi Manifesztumában felhívták a kormányokat az üldözöttek segítésére, és a vallási genocídium elítélésére. Hazánk egyedülálló módon két év alatt létrehozta a Keresztyénüldözés elleni Államtitkárságot, ezzel példaértékű magyar modellt adott a világnak. Idézve az özvegyasszony bibliai példázatát, rámutatott: mások lehet a fölöslegből sem adnak, hazánk viszont a nekünk is szükségesből fordít erre a célra. A protestáns Open Doors, a katolikus Kirche in Not 2018-as adatai 321 millió aktívan üldözött és 230 millió diszkriminált keresztyénről szólnak. Javasolta: gyermekeink, unokáink védelmében az oktatásban is kapjon helyet egyfajta szolidaritási érzékenyítési programegység. Könyvek, filmek, személyes iskolai fórumok keretében tájékoztassuk a felnövekvő nemzedékeket erről a problematikáról, hiszen a tudományos prognózisok 2070-re előre jelzik a muszlimok statisztikai fölényét, s ebbe a világba felkészültebben és védettebben kellene megérkezzenek. Ez a mi felelősségünk.
Konferenciát záró értékelésében és köszönő szavaiban Azbej Tritan államtitkár az értékes, tartalmas délutánnak egyik tanulságaként jelezte, hogy a konzultáció remélhetőleg folytatódni fog. Lehetséges, hogy más formában is, például internetes fórummegbeszélés, virtuális szakkonferencia keretében.
(Az MTI jelentése és helyszíni tudósítás alapján összeállította dr. Békefy Lajos, a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára)
