Pál apostol élete és munkássága az Apostolok cselekedetei alapján.

A fáradhatatlan apostol

Írta: Dr. habil. Birkás Antal, PhD

 

Bevezetés

           

Pál egy rendkívüli, fáradhatatlan ember volt. Már gyerekként is lenyűgöztek azok a történetek és térképek, melyekkel a hittanórákon vele kapcsolatban találkoztam. Kalandos útjai, fáradhatatlansága és missziós lelkülete mindig is inspirált.

 

Ebben a tanulmányban megpróbálom röviden áttekinteni Pál életét és a munkásságát alapvetően a Lukács által írt Apostolok cselekedetei alapján. Azaz, annak járok utána, hogy kimondottan az ApCsel alapján mit tudhatunk meg Pál apostolról. Ezt egészítem ki Cseri Kálmán írása (Pál apostol) alapján, amit vagy jó két évtizeddel ezelőtt vásároltam még egyetemistaként.

 

A fáradhatatlan apostol

 

Az ApCsel leírásai alapján Pál fáradhatatlanságát, kilométerben is kinevezhető eltökéltségét szeretném kiemelni. Az útjai ekként rekonstruálhatók: Eredete és megtérése: Tarzusz (Kis-Ázsia, Kilikia tartomány; Pál itt született zsidó családban, római polgárként), Jeruzsálem (ifjúkorában a híres rabbi Gamaliel tanítványa lett, a törvény buzgó ismerője), Damaszkusz felé vezető út (ekkor történt a megtérése, ApCsel 9). Saul üldözni akarta a keresztényeket, de Jézus megjelent neki, és ő megtért. Ezt követően: Damaszkusz (itt keresztelte meg Anániás, és kezdett prédikálni), majd Arábia (elvonulás), ismét Damaszkusz végül Jeruzsálem. Ez utóbbi helyen Barnabás közbenjárására a tanítványok közé fogadják.

Ezt (keresztények általi elfogadást) követi Antiókhia (a kor harmadik legnagyobb városa) és az ottani misszió, majd az onnét kiinduló első misszió.

Következik az első missziós út (ApCsel 13–14): Antiókhia, Ciprus, Pergyé, Ikónium, Lisztra és Derbé. Az úton társai: Barnabás és Márk; sok pogány megtért, de üldözték is őket. Végül, a sikeres út végén visszatértek Antiókhiába, és az őket kiküldő gyülekezetnek számoltak be sikereikről – ez utóbbit Cseri Kálmán külön is hangsúlyozza.

Következik a második missziós út (ApCsel 15:36–18:22), amelyen társai Szilás, majd Timóteus, és később Lukács is. A megtett útvonal: Antiókhia, Tarzusz, Derbe, Lisztra, Frígia, Tróász, Filippi, Thesszalonika, Bérea, Athén, Korinthus. Végül visszatért Jeruzsálembe és Antiókhiába. Ez a második nagy út azért is volt fontos, mert ekkor jött át Európába először Pál, egy álomnak köszönhetően – melyben egy macedón férfi kéri Pált arra, hogy jöjjön át, és hirdesse itt az evangéliumot.

 

A harmadik missziós út (ApCsel 18:23–21:17) alkalmával érintett városok: Galácia, Frígia, Efezus (itt kb. 3 évig maradt), Makedónia, Korinthus, majd vissza Efezuson át Jeruzsálembe. Jeruzsálembe visszatérve letartóztatták. Ezt követi a fogság, végül – a császárhoz való fellebbezés után – a hosszú út Rómába (Cézárea városából a máltai hajótörésen át Róma).

 

Pál útjai a Mediterráneumban – Jézusért futva

Forrás: https://www.conformingtojesus.com/charts-maps/en/paul%27s_journeys_map.htm

 

Fáradhatatlan volt Pál apostol. A fenti út bejárása (gyalog, kocsival és hajón) körülbelül 15.000 kilométer. (Az első missziós út körülbelül 2000 km, a második körülbelül 4400 km, a harmadik nagy út kb. 4000 km, a nagy út Rómába körülbelül 4000 km, a biblecharts.org számításai alapján; ehhez hozzáadhatjuk még a Tarzusz-Jeruzsálem-Damaszkus-Arábia kitérőket, így jön ki a több mint 15000 km).

Pál apostol munkásságának lényege – teológiai megközelítés

Cseri Kálmán könyvecskéjében van egy fejezet, ami a „piramisról” szól – arról, hogy az apostol életében hogyan alakult át a dolgok fontossága, és hogy mi volt a tanításának a lényege.

Cseri Kálmán ezt nagyrészt a Rómabeliekhez írt levélhez kapcsolódóan rögzítik, igaz, a könyv más fejezetei is fontos tételmondatokat tartalmaznak Pál teológiájával kapcsolatban. Mi volt Pál tanításának a lényege? Néhány pontban is összefoglalható talán a „pogánymissziót” vállaló apostol tanításának legfontosabb magja, a néhány pont köré sűrűsödő tanítása.

 

Pál tanításának legfontosabb pontjai – azok, melyeket Cseri Kálmán és én magam is a legfontosabbaknak tartok – nagyrészt az ApCsel alapján:

Pál nyit a pogányok felé. Ő maga a megtérése után északi irányba, Antiókhia felé és magában a nagyvárosban hirdeti az evangéliumot. A pogányok közé (is) viszi az evangéliumot.  Egész hátralévő életében ezt teszi: amerre megy, hirdeti – elsőként – a zsidóknak a jóhírt, de talán még nagyobb erővel a pogányok között.

Ennek azonban nem csak a „nyitás” a lényege – földrajzi és emberi értelemben; fontos a mögöttes teológiai kiindulópont is.

Teológiai háttér. Az evangélium mindenkinek szól – de ez nem csak egy egyszerű felszólítás, ami a missziói parancsban fogalmazódik meg, és amelyet Péter pünkösdi beszédében is olvashatunk. Ott van mögötte Pálnak az a meggyőződése, hogy valójában mindannyian – zsidók és nem zsidók egyaránt – ugyanonnét „startolunk”. Elveszettek vagyunk, a törvény által megítéltek – és Jézusra van szüksége zsidónak és nem zsidónak egyaránt. Mindenkinek. „Az Istentől elszakadt emberiség nem tud magán segíteni semmivel.”[1]  Lásd: ApCsel 13:46–48; 14:27; 28:28.

A megmenekülés, megigazulás egyetlen útja Jézus Krisztus. Isten Krisztusban új életet ad nekünk, neki engedelmeset, és egyúttal felszabadít a bűn hatalma és a törvény zsarnoksága alól. És ez – Krisztus és az új élet – hit által ragadhatók meg. „És mindenben, amiben a mózesi törvény által nem igazulhattatok meg, mindenki megigazul általa, aki hisz.” (ApCsel 13:39)

És több helyen olvashatjuk az ApCselben, hogy ez kegyelemből van (ApCsel 15:11); vagy éppen azt, hogy ajándék (ApCsel 11:17). Szó szerint: „Sőt inkább az Úr Jézus Krisztus kegyelme által hisszük, hogy üdvözülünk…”, illetve „Ha azért az Isten nékik is ugyanazt az ajándékot adta…”

Végül: nagyon fontos, megkerülhetetlen Krisztus feltámadásának a gondolata. Így például az athéni beszédében is a feltámadásra épít (ApCsel 17:31–32). A feltámadás nélkül a hitünk, üdvösségünk értelmezhetetlen.

Befejezés

Pállal kapcsolatban két dolgot próbáltam ebben a rövid dolgozatban hangsúlyosan megjeleníteni. Egyrészt Pál apostol fáradhatatlanságát, útjain keresztül. Másrészt, röviden, Pál teológiájának legfontosabb elemeit rögzítettem néhány pontban, alapvetően az ApCsel alapján.

Pál a kereszténység történetében megkerülhetetlen. Véleményem szerint azáltal, hogy az evangéliumot Európába hozta, az ott még erőteljesebben elterjedt – és később a nagy földrajzi felfedezések eredményeként az egész glóbusz vallási arculatát alakította Pál állhatatossága és fáradhatatlansága.

Azt gondolom, hogy Krisztus ügye a teremtő Isten kezében van. De Pál példája most is aktuális – az evangélium hirdetésében ma is fáradhatatlannak kell lenni.

           

Felhasznált irodalom

 

Biblia magyarázó jegyzetekkel. Kálvin Kiadó, Budapest, 2010.

Cseri Kálmán: Pá apostol. Budapest, Kálvin Kiadó, 2000. 37. oldal

 

[1] Cseri Kálmán: Pá apostol. Budapest, Kálvin Kiadó, 2000. 37. oldal