Úgy gondolom, alig lehet stílusosabb nevet találni a magyar reformátorok között szilveszteri köszöntőnkhöz a reformáció 500-ra következő újesztendőhöz, mint éppen Sylvester János (1504-1552) tudós magyar református reformátorét. 1541-ben megjelent Új Testámentom fordításának elején közölte intelmeit magyar népünkhöz. Tudós lelkészi és lelki üzenet volt. Ma is nagyon aktuális. Nem politikai szónoklat, de minden politikai beszéd tengelye lehetne. Nem utcai vagy pártközponti indulatbeszéd, hanem szelíd, bölcs, eligazító szó. Tengely-szavakat mondott, amikor egy egész ország tengelytörésben szenvedett. A törökdúlás, pártoskodás, testvérharc és a vallási, lelki bálványozás idején. Idézzük most a nehéz idők magyarság-tanítóját: „Itt ez Írásban /Új Testámentomban/ szól most is néked /Isten/, Ez által hitre hív…Az, ki zsidóul és görögül és végre diákul Szól vala régen, szól néked az itt magyarul…Lelki kenyér vagyon itt…”. Budai Gergely református teológiai professzor pedig 1967-ben megjelent, választékosan szép magyar nyelvre átültetett Új Testámentomában visszautalva Sylvester fordítására, hozzáteszi: „Éppen ezért (Sylvester) irányadó intelmei élnek, minden magyar embernek szólnak ma is, mindig is. Jézus személye és az Ige minden idők hitvalló magyar nemzedékeit és a világ bármely helyén élő hívő embereket létérdeküknek megfelelően egybefűzik”. A mai magyar nemzedékek létérdekeiről is szól az örök evangélium. Amit milliónyian még csak meg sem gondolnak. Nem kenyérérdekekről, egyéni és kiscsoport érdekekről, hanem létérdekről szólt Budai professzor. Így, egyes számban. Mert igazából egyetlen létérdekünk van: Isten, az örök létező, Aki Jézus Krisztusban az első karácsonykor szívközelbe jött hozzánk, és az Ő megismerése. Aztán minden más megadatik...Azaz a teljes, egészséges életről, aminek “része” a lelki élet, az üdvösség. 2018-ban az lesz boldog ember, aki a modern, posztmodern idők nyelvi tornádói, szó-szennyzuhatagai közepette meghallja és szívébe fogadja azt, amit a Lélek üzen. Áldott időket, pillanatokat, órákat, napokat kap az ilyen ember az átkokat szóró tisztátalan lelke tolongásában, indulati lökdösődése, politikai szöveg-örvényei közben is 2018-ban. Legyen így édes hazánk többre érdemes magyar népében! Ehhez aprócska segítségnyújtás az alábbi pár értékes gondolat-puzzle. Töprengjünk el rajtuk kicsit!
Józan(ító) szó
Jobb lesz, rosszabb lesz?
Kérdezzük minden évben újra.
Legyünk végre őszinték:
Az élet mindig életveszélyes!
(Erich Kaestner író, költő, 1899-1974)
Be kell kötözni a nemzet sebeit!
„Senki iránt haragot, mindenki iránt irgalmat, és szilárdan a jog talaján állva, amint Isten a jogot nekünk tanítja! Be kell kötözni a nemzet sebeit…”
(Abraham Lincoln, az USA 16. elnöke, 1809-1865)
Nemzeti önsorsrontás ellen
„Az a nép, amelyik feladja az irgalmasságot, az megrontja a jogot és az Isten-kapcsolatot is megtöri. Szükségszerűen belesodródik ennek következtében az elbukás folyamatába, csak sodródik, s végül még önmagát is elveszítheti” (Michael Welker német református professzor Isten Lelke c. könyvéből, 1992)
Ne legyen így közöttünk és velünk!
Hull, hányódik az ember,
vaksin, a szenvedő,
Hull le az órák
Hosszú során át,
Mint vízhab szirttől
Szirtnek omolva,
Éveken át a bizonytalan űrbe
(Friedrich Hölderlin német költő, 1770-1843)
Kínai keresztyén útravalók
Aki egy évre tervez, az rizst ültet.
Aki tíz évre tervez, az bambuszt ültet.
Aki száz évre tervez, az fát ültet,
Meg imádkozik és nevel.
*
Így szóltam az angyalhoz, aki az új év kapujában állott:
Gyújts kérlek világosságot lépteim előtt, hogy a sikamlós,
Buktatós úton biztos léptekkel haladhassak.
Ő azonban így felelt:
Járj inkább sötétben,
De nyújtsd ki kezed Atyád felé,
S fogd meg a kezét a Bibliában!
Az a Kéz jobb, mint a világosság,
S biztosabb, mint az ismerős, járt út!
(NEM KI)FORDÍTOTT ÁLDÁSKÉRÉS 2018-RA
AZ 1700-AS ÉVEKBŐL
A szavak töviskoronáját
és a szavak szögeit kívánom mindenkinek,
hogy átjárja szíveteket és lelketeket, s felrázzon.
A szögek talán ráébresztenek az istenfélelem jó voltára,
s szíveteket odahajlítja a kereszt aljára.
Törjétek össze csontját és lábát
ti szülők és gyermekek
ős Ádámnak,
ki uralkodik bennetek,
s általa uralja a gonosz az éltetek.
Az Ördög törjön rátok,
kik bűnben napjaitok élvezitek,
nem azért, hogy vigyen el titeket,
hanem hogy rettentése által ébredjetek!
Észhez térjetek!
Én magamnak csak halált és pusztulást kérek,
a test minden csapása ellen,
mely nem akar mást, mint örök vesztem.
A menny Ura vigye véghez
mit különös szavakkal kérek,
hogy ne legyen soha részem
az örök ítélet.
(Erdmann Neumeister, 1671-1756)
EGY NAGYANYA ÚTRAVALÓJA
CSAK A KEGYELEM
Támasz nincs velem - csak a kegyelem.
Semmi más nem tart meg engem,
mint törött mankó hagy cserben,
s csak a kegyelem marad énvelem.
Mit érek magam? Mind haszontalan
amit tettem és elértem;
Megrontotta bűnöm, vétkem.
Védő nincs velem - csak a kegyelem.
Isten jósága, Jézus halála,
Szentlélek-adta új élet -
más nem adhat békességet
nékem idelenn! - Csak a kegyelem.
Boldog, ki bűnnel győztes harcra kél.
megtisztul Jézus vérében,
győz a Bárány erejében
s zengi szüntelen: Csak a kegyelem...
Ahogy sebzetten, észrevételen
őz rejtőzik sűrűségbe,
roskadok le Hozzád térve,
s gyógyír nincs velem - csak a kegyelem.
S bár az ős gonosz támad, ostoroz -
kárt lelkemben hogyan tenne!
Betakar Isten kegyelme!
Csak az van velem! - Csak a kegyelem.
És ha fájdalom terhét hordozom,
ha sötét, mély völgybe érek,
ott is kísér tiszta fényed.
Más fény nincs velem. - Csak a kegyelem.
Hadd énekelem: Csak a kegyelem!
Elég életre, halálra,
elérni örök hazámba!
Elég szüntelen. Csak a kegyelem.
(Dora Rappard, 1842-1923)
AKI SZILVESZTERKOR IS
A HITÜK MIATT ÜLDÖZÖTTEKRE GONDOLT
„Azokra az emberekre gondolok ilyenkor, új esztendő tájékán, akiket hitük miatt megvádolnak, fenyegetnek, üldöznek, vagy kivégeznek. Naponta fellobbannak a máglyák lángnyelvei, s ez a humanizmus korában. Amint Luther atya is írta: ’Az ős ellenség most is üldöz még’. Ezért van ezeknek az embereknek szükségük segítségünkre. Hogy támaszt találjanak nálunk és kitartsanak hitükben”.
(Kálvin János genfi reformátor, 1509-1564)
AMIT 2018-BAN IS JÓ HINNÜNK
HISZEM, hogy Isten mindenből, még a leggonoszabból is jót hozhat ki, s Ő ezt így is akarja. Ehhez szüksége van olyan emberekre, akiknek minden dolog a javát szolgálja. HISZEM, hogy Isten minden nehézségben annyi ellenálló erőt ad nekünk, amennyire szükségünk van. De nem előre ad, nehogy elbízzuk magunkat, hanem hogy egyedül Őreá hagyatkozzunk. E hit segítségével győzünk le minden aggodalmat, ami a jövőre nézve megfogan bennünk. HISZEM, hogy hibáink és tévedéseink nem véletlenül adódnak, és Istennek ezekkel nem nehezebb kijönni, mint feltételezett jótetteinkkel. HISZEM, hogy Isten nem valamiféle időtlen fátum, végzet, hanem Ő vár őszinte imáinkra és felelősségtejes tetteinkre. Ő csak ezekre válaszol.
(Dietrich Bonhoeffer, 1906-1945)
Nyújtsd ki felénk áldó kezed 2018-ban is
LELKI ÚTRAVALÓ
a 23. zsoltár alapján
Még ha nem is tudnám,
hol talál majd nyugalmat lelkem
e gonosz időkben,
és ha arcomat sűrű homály borítaná el,
gond, csalódás, megrettentés felhője,
s ha napszálltakor is nyugtalan lenne a szívem,
tudom, tudom,
hiszem, hiszem,
Te fogsz akkor is majd
jótevő kezeddel
betakarni, megnyugtatni engem.
Irgalmad árnyékában rejtsd hát el életem,
mikor nem lesz már menedékem.
Jóságod legyen lelkem védőpajzsa,
sebeimre gyógyír Igéd balzsama.
Mert ha Kelet felé megyek, ott vagy,
ha Nyugat felé, ott is észreveszlek,
ha Északon működsz, meglátlak Uram,
ha Délre fordulok, ott is látom áldó kezed.
Tied az életem kettőezer-tizennyolcban,
mint volt kezdetben, s lesz a végen,
ha majd zarándokutamat itt bevégzem,
meghallván fenséges égi zenédet.
Hazahívó szelíd kérésed.
Addig is, és mindvégig ezt kérem:
Jó Uram, én Istenem,
nyugtasd meg magaddal
zaklatott szívem.
Háromszázhatvanöt napon át,
reformációd ötszázegyedik évében
csodálkozó,
kincseidért
hálás hittel.
S végig a végig,
míg alkotó utam kimérted
szépséges világod
magyar tájain.
Ámen.
(Békefy Lajos, 1948-)
Írta, válogatta, részben fordította: Dr. Békefy Lajos
