Még a 2009-ben indult Kálvin-évek kapcsán találkoztam a brit The Guardian című lapban egy cikkel, ami nagyon megütötte a szememet, s azóta sem hagy nyugodni. Andrew Brown szó szerint arról írt, hogy virágzik a kínai kálvinizmus. Jó két éve pedig még behatóbban kezdtem el foglalkozni a kálvinizmus, a református irányú protestantizmus keleti, távol-keleti terjedésével, nagyon elgondolkodtató népszerűségével. A dél-koreai reformátusság számszerű robbanása, majd Kínában Kálvin fő művének, a Keresztyén Vallás Rendszerének hatalmas példányszámú megjelentetése mandarin nyelven, és főként a protestáns gazdaságetika iránt megnyilvánuló egyetemi érdeklődés – amint ezekről korábban megjelent cikkeimben írtam, lásd a kapcsolódó anyagokban, lejjebb! – egyre beljebb vonta tekintetemet a folyamatokba. Erdélyi blogomon, és megjelent szociáletikánkban is kezdtem felvezetni ezt a sajátságos témát, fejlődési folyamatot. Az összetett jelenségre egy szót is alkottam: „sinokálvinizmus”, azaz kínai kálvinizmus, illetve a református irányú protestantizmusnak kínai applikációja. Korábbi sorozatom folytatásaként további érdekes részletekkel igyekezem meglepni az érdeklődő Olvasókat. A sinokálvinizmus mindenképpen figyelemre méltó 21. századi jelenség, és még nem tudjuk, milyen lesz a folytatás. A kezdet mindenképpen ígéretes. Elemzők szerint a konfucianizmus mint ősi kínai filozófia és népi vallásosság több ponton is találkozik a kálvinizmussal: a feltétlen Isten- és embertiszteletben, a munka tiszteletében, a pontosság és a munkaetika magas fokú működtetésében. Ebben a részben és a továbbiakban a református teológia és a kálvinizmus „beágyazódásáról” lesz szó a kínai gondolkodásba, lelkiségbe, spirituális igényességbe és igényekbe. Sorozatomhoz több forrást is használok, angol nyelvű kínait, angliait és USA-belit is. Ezeket a megfelelő részeknél említeni fogom.
Virágzó kínai kálvinizmus már 2009-ben – a keresztyén gondolkodás iskolája
A kálvinizmus vagy reformátusság a harmadik legnagyobb keresztyén felekezeti közösség a világon, s úgy néz ki, hogy Kínában az elit vallása lesz – kezdi elemzését a theguardian.com szemleírója. Egy kínai lelkésznővel beszélgetett az újságíró, aki „egészen rendkívülinek” nevezte a kálvinizmus terjedését a nagy fal mögött. Utalt a dél-koreai presbiteriánus/kálvini egyházra, amely mára a legnagyobb a világon. A kálvinizmus elsősorban az egyetemeken terjed, egyszerűsége, bibliatanulmányozásra serkentő tanításai igen népszerűek. Augustinus Isten városa és Confessiója mellett Kálvin nagy bibliateológiai rendszere, amit az Institutio több kötetében felépített, szintén megjelent kínai nyelven. A hivatalosan, a kínai egyházügyi igazgatás által regisztrált egyházak nem mindig örülnek ennek az új mozgalomnak, hiszen a sinokálvinizmus a keresztyén gondolkodásmód nagyon vonzó példáját és iskoláját jelenti a kínai értelmiségiek és házi gyülekezetek körében.
Egyházszervezeti és szociológiai különbségek
És még van valami, ami szimpatikussá teszi a kálvinistákat Kínában: a gyülekezetek maguk választanak lelkészt maguknak, ami nagy eltérés a római katolikus, hierarchikus egyházszervezethez képest. A saját döntés fontosságára és felelősségére mutat ez, szemben a kívülről, felülről delegáló módszerrel, amiből úgy tűnik, a politikai tapasztalatok nyomán sokaknak elegük van. A hivatalos egyház életkor szerinti összetétele is eltér a házi gyülekezetekétől. Előbbinél 1000 egyháztag közül csaknem a 90-95% 65 év körüli. A házi gyülekezeteknél 1000-ből talán ha 20-30 ötven fölötti van. „Itt van az egyház jövője, az ifjúság és egyre inkább a pénz is” – mondja a lelkésznő. A kálvinizmus – tartják sokan Kínában – nem függ egyetlen kormánytól sem. A nagy kálvinista kultúrákban mindig küzdöttek az elnyomókkal: a hollandok a spanyolokkal, a skótok az angolokkal; az amerikaiak a britekkel. Luther kevésbé volt nekik szimpatikus a felsőbbség tisztelete miatt. Aztán az is fontos, hogy a kommunizmus sokat rombolt a konfucianizmuson, ezért jött helyette olyan erőtelesen a kálvinizmus, amiben ráadásul vannak közös találkozási pontok az ősi kínai filozófiával és népi vallással: a munka tisztelete, Isten és emberek tisztelete. A szorgalom és a pontosság. Tetszik nekik, hogy Kálvin Genfben előmozdította az iparosodást, s hogy napjában gyakran kétszer is prédikált.
Az egyetemi ifjúságban a keresztyén hallgatók számaránya már csaknem többséget mutat. Már 2009-ban úgy látszott, hogy Kína gazdaságilag és a keresztyénséget tekintve is csakhamar nagyhatalom lesz. Mit is jelzett előre már 8 évvel a theguardian szemelírója? „Kína egyre inkább keresztyén nagyhatalom lesz, Észak-Afrika pedig egyre inkább muszlim”. No comment!
És 8 évvel később, 2017-ben? – a református keresztyénség „nagy ugrása”
A chinasource.org blogrovatában a szemleíró „Kálvinizmus célszerűségből Kínában” címen értelmezi az azóta eltelt időt. A kínai keresztyénségen belül az elmúlt években a kálvinizmus közös beszéd- és vitatémává vált. Mindez nem fű alatt és észrevétlenül ment végbe, hanem sok kutató, tudós, aki a kínai keresztyénség jelenkorával foglalkozik, dokumentálta is, meg értelmezte is a református keresztyénség ilyen mérvű növekedését, „nagy ugrását”. Sok kutató számára a kálvinizmus kuyperi, poszt-kuyperi holland változatában felhalmozott kulturális és politikai erő jelenti a szimpátia alapját. Ezekről az összefüggésekről az elmúlt években több jelentős könyv is megjelent. Most kettőt feltétlenül fontos megemlíteni. Az egyik Alexander Chow-tól 2014-ből származik, melynek címe: „Kálvinista közéleti teológia a mai városiasodó Kínában”. A másik egy fontos résztanulmány, ennek szerzője Fredrik Faellman, aki erről írt: „Kálvin, kultúra, keresztyén emberek. A hit kifejlődése a kínai értelmiségiek között”. A kötet, amiben ez a résztanulmány megjelent, ugyancsak érdekes: „Keresztyénség a kortárs Kínában: szocio-kulturális távlatok”.
Nagy választék református teológiai irodalomból
A református teológia iránti fokozódó érdeklődést tapasztalva, a cikkíró elment néhány helyi keresztyén könyvesboltba, főként az ország északi részén. Akár pár hét leforgása alatt meglepően sok új kiadvánnyal találkozott, melyek a református teológiával foglalkoznak. Sok vagy csaknem mind fordítása valamilyen nyugati munkának, így Timothy George-tól, Robert Godfrey-től, Alister McGrath-tól, J.I. Packertől, a heidelbergi Michael Welkertől.
Akad persze hazai szerzőtől is fontos munka, így a mai nanjingi protestáns teológián gazdaságetikát tanító kiváló református professzortól, Wang Aimingtól: „Az egyház Kínában: hit, etika, szervezet. A reformáció öröksége a kínai egyház jövője szempontjából”. Viszont ahhoz képest, hogy 15 évvel ezelőtt leginkább csak a 19. század nagy prédikátorának, Spurgeon-nek lehetett csak megkapni a könyveit, ez is hatalmas ugrás. A református könyvkiadás ma a hatalmas országban a Kínai Keresztyén Tanács (CCC) kiadói tevékenységének a fő részét alkotja. Ennek csúcsa volt 2005-ben Kálvin Institutio-jának a kiadása, melynek kínai címe:
Jidujiao yaoyi基督教要义
Kálvin fő művét Sanghajban adták ki. Annyit ennek a résznek végén még hadd említsek meg, hogy miként mondják azt a kínaiak, hogy „református”? Lehet legalább ennyit gyakorolnunk. Követve a kínai munkamorált és tanulási szorgalmat! Így:
Gaige zong改革宗
(Folytatjuk)
Írja Dr. Békefy Lajos Ph.D., a KDNP Protestáns Műhely külügyi titkára
Kapcsolódó anyagok
1) Dr. Békefy Lajos, BREAKING NEWS: „SINOKÁLVINIZMUS” ÉS ÚJ VILÁGREND A LÁTHATÁRON? - agnusradio.ro – 2017. 11.27.
2) Dr. Békefy Lajos, CALVIN GLOBAL: KÁLVIN ÉRTÉKELÉSE KÍNAI ÉRTELMISÉGI KÖRÖKBEN, BEFOLYÁSA NAPJAINK KÍNAI EGYHÁZÁRA . agnusradio.ro – 2017. 08. 15.
3) Dr. Békefy Lajos, Gyökérátültetés: Kína meglelte a kálvini rendszerben saját jövője egyik kulcsát?! - ZÜRICH-PEKING-SZÖUL-DZSAKARTA DOSSZIÉ (VI.) – agnusraadio.ro – 2017.07.26.https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4875085957745160042#editor/target=post;postID=6646352175370978000;onPublishedMenu=allposts;onClosedMenu=allposts;postNum=51;src=link
4) Dr. Békefy Lajos, A KÁLVINI MODERNIZÁCIÓ – AVAGY HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A HIT A TÁRSADALMAKAT? - ZÜRICH-PEKING-SZÖUL DOSSZIÉ (V.) - bekefy.agnusradio.o – 2017.07.15.
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4875085957745160042#editor/tar…
5) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-SZÖUL-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ (IV.) - Óvakodjatok a törpésítőktől, az „eljelentéktelenítés” 21. századi békaperspektívájú manipulátoraitól! – bekefy.agnusradio.ro – 2017.07.07.
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4875085957745160042#editor/tar…
6) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ - MENJÜNK ÁZSIÁBA, HOGY KÁLVINNAL ÉS A TISZTELETADÁSSAL TALÁLKOZZUNK?! (III.) – bekefy.agnusradio.ro – 2017.06.26.
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4875085957745160042#editor/tar…
7) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ - MÁR KÍNA IS ELŐTTÜNK VAN? - ÁZSIA FOKOZÓDÓ ÉRDEKLŐDÉSE KÁLVIN IRÁNT (II.) – bekefy.agnusradio.ro – 2017.06.25.
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4875085957745160042#editor/tar…
8) Dr. Békefy Lajos, ZÜRICH-PEKING-TOKIÓ KÁLVIN DOSSZIÉ - TÁVOL-KELET ÉRDEKLŐDÉS A GENFI GAZDASÁGI MODELL IRÁNT (I.) – bekefy.agnusradio.ro – 2017.06.24.
https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=4875085957745160042#editor/tar…
