Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük – szolidan stilizálva – legutóbbi szónoklataikat.

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): – Mind a WHO ajánlása, mind pedig az EU-direktíva arra utasítja Magyarországot, hogy az élettani szülésnél a bábákat hagyja önállóan tevékenykedni. A nemrég életbe lépett rendelet nem valósítja meg ezt az elvárást. Nem jött létre az úgynevezett elsődleges ellátás lehetősége, amelybe a várandósgondozás is beletartozik. A gondoskodás bábai modelljének bevezetése is elmaradt, ami pedig magával hozhatná az átfogó szülészeti reformot. A rendelet megalkotói kétségbe vonják a nemzetközi kutatási eredményeket, pedig az intézeten kívüli szülés legalább annyira biztonságos, mint az intézeti szülés. Ennek érdekében kontroll alatt tartják és végzetesen leszűkítik az otthonszülésben részt venni tudó várandósok körét és a feltételeket teljesíteni tudó bábákat. Az intézeten kívüli szülés sokkal olcsóbb, és ennek teret kellene engedni. Ezzel együtt még a tb-támogatás lehetőségét is elvették. A rendelet olyan, szakmailag indokolatlan feltételeket is támaszt, aminek következtében jelen pillanatban az eddig jól működő bábák még az engedély kérésének benyújtásáig sem tudnak eljutni. Drága mulatsággá vált az otthonszülés, szükségtelen és drága műszert kell venniük a bábáknak. Háromszori gyermekorvosi vizitet írnak elő, amit a szolgáltatótól kell kérni, mert neonatológus kell, újraélesztős vizsgával, és ezt az anya fizeti. Felnőtt újraélesztési tanfolyamot írnak elő, amit kétévenként kell elvégezniük, holott a tanfolyam 5 évig érvényes, nekik mégis kétévenként meg kellene ismételni. Kérdés:

• Miért?
• Hogyan és mikor tervezik a tapasztalatok alapján átgondolni a rendeletet?

 +

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Minden várandós anyának alkotmányos joga van ahhoz, hogy eldöntse, otthoni körülmények között vagy kórházban szeretné világra hozni gyermekét. A kormány ezt a jogot maximálisan tiszteletben tartja azzal, hogy az édesanya döntése nem veszélyeztetheti saját vagy a születendő gyermeke életét, egészségét.

– Az új szabályozás alternatívát kínál a várandós nők részére a biztonságos szülés helyének megválasztására. Ennek eredménye az a kormányrendelet, amely a szülő nőnek biztosítja az alkotmányból is levezethető jogait, ugyanakkor az anya és az újszülött védelme érdekében szabályozza az otthonszülés feltételeit. Nem szűkítjük le az otthonszülés fogalmára az ellátást, hanem lehetőséget adunk úgynevezett születésházak létrehozására is, de szigorúan előírjuk a tárgyi és higiénés követelményeket, a váratlan helyzetekben szükséges intézkedéseket, továbbá az ezzel összefüggő személyi felelősséget. Otthonszülésre, más néven intézeten kívüli szülésre akkor kerülhet sor, ha a terhesség szövődménymentes. Az édesanya legkésőbb a terhessége 36. hetéig dönthet úgy, hogy intézeten kívül szül, a terhes-gondozásnak azonban a jelenleg működő rendszerben kell történnie. A minisztériumunk a jövő év folyamán felül fogja vizsgálni az otthonszülés szabályozását, és amennyiben szükséges a kormányrendelet korrekciójára.

Milyen lehetőséget lát a kormány arra, hogy ne legyen különbség Budapest közigazgatási határain belül a MÁV-Start- és BKV-gyermekkedvezmények között?

STÁGEL BENCE (KDNP): – A BKV és a MÁV-Start már régóta közösen biztosítják a budapesti közösségi közlekedést a főváros polgárai számára. Ennek következtében a BKV-bérlettel rendelkezők és a korkedvezményesek Budapest közigazgatásai határain belül ingyenesen utazhatnak vonattal is, ami, ismerve a fővárosi közlekedési lehetőségeket, fontos tényező. A döntéshozók figyelmét azonban mindmáig elkerülte az a tény, hogy a két közlekedési cég gyermekkedvezménye nem azonos. A MÁV-Startnál ugyanis csak a 6 év alatti gyermekek utazhatnak ingyen. Ezáltal a MÁV-Start akarva-akaratlanul is, de diszkriminálja a 6 évnél idősebb óvodásokat Budapest közigazgatási határain belül. Így ezeket a gyermekeket Budapesten a MÁV-Start kizárja az egyes elővárosi vonalakon haladó vonatok ingyenes használatából. Ez a diszkriminatív helyzet azért sem indokolt, mert megszüntetése Budapest közigazgatási határain belül valószínűleg minimális bevételkiesést okozna. Indokolt a korhatárok egységesítése. Tegyük minden szempontból családbaráttá a közösségi közlekedést is. Kérdezem tehát:

• Milyen lehetőséget lát a kormány arra, hogy ne legyen különbség Budapest közigazgatási határain belül a MÁV-Start és a BKV gyermekkedvezménye között?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A helyközi vasúti személyszállítási közszolgáltatásért, ezen belül a MÁV-Start szolgáltatásáért az állam, a budapesti helyi közforgalmi közösségi személyszállításért, tehát a BKV Zrt. szolgáltatásáért Budapest főváros önkormányzata tartozik felelősséggel. A BKV Zrt. saját bevétele terhére és kockázatára üzletpolitikai céllal terjesztette ki a 6 éven felüli óvodások számára az utazási kedvezményt. A közigazgatási egyeztetésen lévő, egységes személyszállítási törvény az állami és önkormányzati díjrendszereket fogja tartalmazni, de ezen felül a vállalati, üzletpolitikai célú esetleges külön kedvezményeket nem. Tehát az egységesség igénye, megléte vagy hiánya a jövőben sem zárható ki.

 

Milyen stádiumban van a Szolnok-Szajol vasúti szakasz korszerűsítése?

 

JÁNOSINÉ DR. BENE ILDIKÓ, (Fidesz): - A Szolnok-Szajol vasúti vonalszakasz a magyar vasúthálózat egyik, a nemzetközi vasúti hálózat szempontjából is legfontosabb eleme. Összeköti Magyarországot a nyugat-európai hálózattal, de meghatározó a Közép-Európán keresztül vezető tranzitútvonalak között is. A Szolnok-Szajol szakaszon találhatók Magyarország legnagyobb kétvágányú vasúti hídjai, a Tisza- és a Zagyva-hidak. Információink szerint a vonalszakasz korszerűsítése során felújítják a vasúti pályát, alkalmassá teszik óránként 160 kilométeres sebességgel történő közlekedésre, valamint a hidak pályaszerkezetét is átépítik. A vasúti szakasz egy része lakott területeken, a házak közvetlen közelében halad. A lakosok számos alkalommal panasszal éltek a vasút által okozott zaj miatt. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség mérései alapján, főleg az éjszakai órákban a mért zajszintek meghaladják a még elfogadható mértéket.

• Hol tartanak a fejlesztés előkészületei?
• Mikor indulnak a tényleges munkálatok?
• Mikorra várható a projekt befejezése és az építkezés során végre megvalósul-e a hatékony zajvédelem a lakóterületek körzetében?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Valóban, a Szolnok-Szajol vasútvonalszakaszt a páneurópai korridor részeként, a közlekedés operatív program keretein belül újítjuk fel. Az uniós támogatás elnyerése érdekében a felújítás során természetesen teljesíteni kell az uniós elvárásokat is. Ennek megfelelően 160 kilométer/óra alkalmazott sebesség mellett, ki fog épülni a modern, európai szinten is átjárható, úgynevezett ETCS MÁV 2 vonatbefolyásolási rendszer.

– Jelenleg a két említett állomás közötti, tíz kilométer hosszú pályaszakasz korszerűsítésének előkészítő munkái zajlanak. Az építési engedélyek már rendelkezésre állnak, a kiviteli és tendertervek készítése jelenleg is folyik, reményeink szerint 2015-ben befejeződnek. Szolnok állomás átépítésének előkészítő munkái most kezdődnek. A tervezői tenderkiírást a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már elkészítette, az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás így rövid időn belül elindulhat. Az állomási rekonstrukció, a következő uniós programozási periódusban, két-három évet vehet igénybe. A vasútfejlesztési projektek során a beruházó kötelező megfelelni minden környezetvédelmi szabályozásnak, beleértve a zajterhelés csökkentésére vonatkozó előírásokat is. Az előírások betartását egyébként a környezetvédelmi hatóság ellenőrizni fogja.

Kevesebb munka, kevesebb segély?

SZŰCS ERIKA (MSZP): – A Fidesz kormányzása során célkeresztbe kerültek a munkanélküliek, a segélyezettek. Ideje lenne leszámolni azzal a sztereotípiával, hogy a segélyezettek nagy része azért nem dolgozik, mert lusta. Ma ötven emberre jut egy munkahely kínálata, úgyhogy messze nem állja meg a helyét az, hogy a túlzottan bőkezű segélyezés fogja vissza a munkakedvet. A kormány azokon spórol, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a biztos jövedelemre. Ezért kérdezem:

• Mikor számol le végre a kormány azzal, hogy az ellátás csökkentése önmagában jobb foglalkoztatási mutatóhoz vezet?
• Mikor hagyja abba végre a kormány a hátrányos helyzet kriminalizálását?
• A munkanélküli-ellátás idejének csökkentésével a munkanélküli-járulékot is csökkenti-e?
• Ha nem, akkor tervezi-e ebből a forrásból a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat átalakítását?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár) – Képviselő asszony! Nagyon kérném, ne ragasszon ránk olyan valótlan állításokat, amiket nem mondunk, nevezetesen azt, hogy az emberek saját lustaságuk okán nem jutnak álláshoz. Ezt ön állítja - mi meg azt mondjuk, hogy szeretnénk az embereket ahhoz segíteni, hogy foglalkozáshoz, munkahelyhez jussanak. Ehhez egyrészt a munkaadókat kell abba a helyzetbe hozni, hogy munkát tudjanak adni, ide tartozik az adócsökkentés, a másik oldalról pedig szükség van arra, hogy rugalmas legyen a munkaerőpiac, ennek egyik eleme egyébként az álláskeresési járadék időszakának csökkentése is, amit ön kifogásol, de akár az említett 16 százalékos adó is.

Mit kíván tenni a kormány annak érdekében,
hogy megállítsa a felnőtt lakosság külföldre történő kivándorlását?

TÓTH CSABA (MSZP): – A legutóbbi ifjúságkutatás alapján a megkérdezett 51 ezer magyar fiatal közül 11,5 százalék jelölte meg önéletrajzában, hogy külföldön hajlandó dolgozni. A legtöbben adminisztratív területen, vendéglátásban és informatikai pályán készülnek munkát vállalni. Az álláskeresők több mint fele diplomás és a 25-35 éves korosztályba tartozik. A fiatal munkanélküliek kétharmada nagyon rossznak, egynegyede csak rossznak látja végzettségével az elhelyezkedési esélyeket, és mindössze 2 százalékuk tartja kedvezőnek. A legsúlyosabb helyzetben az a közel 10 százalék van, amely teljesen reménytelennek látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem fog tudni munkát kapni. Tavaly a középiskolások alig több mint egyharmada szeretett volna Magyarországon élni, és ugyanennyien inkább külföldön telepednének le. Egy, a közelmúltban megjelent felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság hatoda tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon munkát szeretne vállalni külföldön, 7 százaléka pedig akár örökre külföldre költözne, azaz kivándorolna. Kérdezem:

• Mit kíván tenni a kormány annak érdekében, hogy megállítsa a felnőtt lakosság külföldre történő kivándorlását?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Arra kérném, hogy picit kezeljük óvatossággal az ilyen jellegű adatokat.  Ugye, az nonszensz, tudjuk mindketten, hogy mondjuk, a munkaképes korú lakosság egyhatoda ha azt válaszolja, hogy szeretne külföldön dolgozni, ez nem jelenti azt, hogy több százezres tömeg indulna el. Ezért áll a kormány politikájának középpontjában 1 millió új munkahely megteremtése.

Bartha Szabó József