Az Országgyűlés délután két új jegyzőjének titkos megválasztásával folytatta munkáját. A korábbi jegyzők, kormányhivatal vezetővé való kinevezésük miatt lemondtak jegyzői megbízatásukról. A Fidesz Tiba Istvánt, a KDNP Stágel Bencét jelölte a posztokra.

Több más nemzetközi szerződés mellett az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményének kihirdetéséről is döntött az Országgyűlés. Az egyezmény a többi között azt a kötelezettséget állapítja meg a csatlakozó államok részére, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és kiképzését, illetve megerősíti az államok együttműködését a terrorizmus megelőzésére irányuló nemzeti politikák összehangolása és a nemzetközi bűnügyi együttműködési szabályok felállítása révén.

A parlament döntése értelmében a jövőben az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács külsős tagjait. A képviselők 286 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény erről rendelkező módosítását. A kormánypárti politikusok mellett a Jobbik-frakció és három független képviselő - Ivády Gábor, Pősze Lajos és Szili Katalin - is megszavazta az előterjesztést. Arról is döntöttek, hogy a jogszabály sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől. A módosítás alapján a monetáris tanács - a jegybank elnökén és alelnökein kívüli - tagjait ezután a parlament gazdasági bizottságának javaslatára hat évre választhatja meg a Ház. A testület négy külsős tagjának március elsején jár le megbízatása. Utódaikat, mint Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke hétfőn az MTI-nek elmondta, a parlament március 15-ig megválaszthatja.

Az általános vitában az összes frakció támogatta a jobbikos Balczó Zoltán és Farkas Gergely házszabály-módosításra vonatkozó indítványát. A javaslat lehetővé tenné, hogy ne csak a frakcióvezetők és helyetteseik, hanem bármely, a képviselőcsoport által felkért frakciótag szólhasson napirend előtt, megszüntetve azt a gyakorlatot, hogy a frakciók egyetlen ülésnapra válasszanak helyetteseket. Megengedné továbbá, hogy akár a napirenden szereplő ügyben is elhangozzon napirend előtti felszólalás. Expozéjában Balczó Zoltán hangsúlyozta: a napirend előtti felszólalás nem egyéni képviselői lehetőség, hanem változatlanul a képviselőcsoportok joga marad. Másik javaslatát azzal indokolta: meg kell adni a frakcióknak a lehetőségét, hogy a napirenden szereplő - de például késő este tárgyalt - kiemelt jelentőségű kérdésről is szólhassanak napirend előtt.
   
Balla Gergő a kérdések órájában felhívta a figyelmet egy, a Gömöri Kézművesek Társulásának alapítójáról szóló, a Szoborfák című dokumentumfilmre, s mint mondta, azt a szlovák közszolgálati televízió már bemutatta. Azt kérdezte, mikor fognak ilyen és ehhez hasonló filmeket készíteni és vetíteni nálunk, hogy mindenki büszke legyen magyarságára. Rétvári Bence államtitkár válaszában kiemelte: az új kormány új nemzetpolitikát kíván megvalósítani, hogy olyan nemzedék nőjön fel Magyarországon, amelynek élő kapcsolata van a határon túli magyarokkal. Felsorolva a kormány eddigi nemzetpolitikai intézkedéseit, fontosnak nevezte a magyarság sikereiről szóló filmek vetítését, s felhívta a figyelmet a Duna Tv-re és csatornáira, amelyek missziót teljesítenek. A filmipar fellendülése, s a minél több színvonalas magyar film készítése érdekében kérték fel Andy Vajnát kormánybiztosnak.

A jobbikos Vágó Sebestyén az azonnali kérdések órájában arra kérdezett rá, hogy a kormány mérlegeli-e az esztergomi képviselő-testület feloszlatásának kezdeményezését. Válaszában Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár rámutatott: az alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testületet - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után - az Országgyűlés oszlathatja fel, a kormánynak csak közvetítői jogköre van. Kitért arra: a megyei kormányhivatal folyamatosan vizsgálja az esztergomi önkormányzat működését, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel bár az önkormányzat válságköltségvetésével kapcsolatban átküldte az anyagot az Állami Számvevőszéknek, az önkormányzattól nem jött válasz és intézkedés az abban foglaltakra. Hozzátette: egy önkormányzat feloszlatása végső esetben, csak akkor lehetséges, ha az tartósan nem tartja be saját szervezeti és működési szervezeti szabályzatát; ha a képviselő-testület nem gyakorolja hatáskörét, vagy a döntéshozatalból jogellenesen kizárja a polgármestert.

A szocialista Nyakó István arra várt választ a kormánytól: hogyan és mikor tervezik kárpótolni az indoklás nélkül elbocsátott kormánytisztviselőket? Válaszában Rétvári Bence aláhúzta: az Ab május 31-i hatállyal semmisített meg a kifogásolt rendelkezést, így az indoklás nélküli felmondások csak akkortól számítanak alkotmányellenesnek. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy az érintetteknek nem jár kártérítés, visszahelyezés. Azt is mondta: a kabinet 850 kormánytisztviselőt bocsátott el, és minőségi cseréket hajtott végre.

A közgyógyellátás, az adórendszer és a vasúti kábellopások, a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentése, a munkaadókkal kötött bérmegállapodás és az Új Széchenyi Terv is szóba kerültek hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között. Halász János államtitkár szerint a szocialisták kifosztották gyógyszerkasszát, de leszögezte, hogy a közgyógyellátás nincsen veszélyben. Tukacs István (MSZP) szerint az új adórendszer miatt a közszférában az alkalmazottak több mint 50 százaléka kevesebb fizetést kapott kézhez. Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára úgy véli: az új adórendszer arányos és igazságos is, valamint teljesítményre ösztönöz, hiszen minél többet dolgozik valaki, arányosan annál kevesebbet adózik. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: nem a szociális egyenlőtlenségek kiigazításának eszköze az adórendszer. Azt ugyanakkor az államtitkár is elismerte, hogy magánvállalkozásoknál előfordulhat nettó bércsökkenés, ezért a kormány felvette a kapcsolatot a munkáltatókkal, hogy a 4-6 százalék közötti éves bérajánlás megvalósuljon.
    
Nemény András (MSZP) a közigazgatási és igazságügyi államtitkárhoz fordulva emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság megszüntette azt a rendelkezést, hogy a kormánytisztviselőket mindenféle indoklás nélkül felmenthessék. Rétvári Bence azt felelte, utólag nem lehet kimondani, hogy az Alkotmánybíróság ítélkezése eleve egyértelmű lett volna. Megjegyezte, hogy a kormányzat minőségi cserék végrehajtására használta a határozatot. Hozzátette, hogy az MSZP-kormányok alatt 14 ezer embert bocsátottak el, a jelenlegi alatt viszont 850-et. Hozzátette, egyetlen egy olyan bejelentéssel sem találkoztak, hogy valakit politikai okokból mentettek volna fel. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 227 igen szavazattal 91 nem ellenében megtette azt.

Rogán Antal (Fidesz) felidézte, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly ősszel tárgyalások kezdődtek a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az átlagos béremelési ajánlásról. Kifejtette, hogy ezek alapján a minimálbért 6,1 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig öt százalékkal kell emelni. Emellett ajánlásként a testület 4-6 százalékos bruttó béremelést is megfogalmazott. Feltette a kérdést, milyen intézkedéseket akarnak tenni, hogy a megállapodást a munkaadók betartsák. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár leszögezte, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az egykulcsos személyi-jövedelemadóra való áttéréssel senki ne járjon rosszabbul. Az eddig megtett lépéseknek a költségvetési szférára vonatkozó részéről azt mondta, ott olyan kompenzációs rendszert üzemeltetnek, amelynek eredményeként nem csökken azok havi járandósága sem, akik nem képesek a gyermek utáni kedvezményt érvényesíteni. A magánszféráról azt mondta, hogy ott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodás jelenti a garanciát. Leszögezte, hogy megállapodtak a minimálbérről és a garantált bérminimumról, illetve elfogadták a 4-6 százalékos emelésről szóló bérajánlási megállapodást.
   
Az Új Széchenyi Tervet bírálta az LMP. Cséfalvay Zoltán válaszában leszögezte, hogy a kormány elkötelezett a zöld gazdaság fejlesztése mellett. Szavai szerint ez az Új Széchenyi Tervből is látszik, mert annak harmadik legerősebb programja a zöld gazdaságfejlesztési terv. Szavai szerint a program közvetlenül 140 milliárd forintnyi pályázati összeggel járul hozzá a környezeti állapot javításához, új munkahelyek létrehozásához.
    
Az adórendszerről, a 2006 őszi eseményekről, a család fontosságáról és a bérmegállapodás betartásáról beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt a parlamentben.

Michl József arról beszélt, hogy míg 2002-ben népesség 52,5 százaléka élt házasságban, most alig több mint 45,8 százalék. A házasságok 60 százaléka válással végződik, tíz éve ez ennek fele volt, s a nőknek 56 százaléka hajadonként éli le az életét. 2010-be már csak 90.350-en születtek, 6,3 százalékkal kevesebben születtek, mint előző évben. A KDNP frakcióvezető-helyettese kiemelve ez előző nap zárult házasság hete rendezvény fontosságát reménysugárnak nevezte, hogy a közvélemény-kutatások szerint a házasság intézménynek presztízse továbbra is erős. Azt kérte, hogy minden intézkedés meghozatalakor a legnagyobb figyelmet annak szenteljék, az hogyan hat a családok jövőjére. Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában kiemelte: egész Európában nagy probléma a demográfiai adatok romlása. Nem véletlen, hogy a magyar uniós elnökség egyik fő témája is ez. Az államtitkár felsorolta az új kormány e téren hozott intézkedéseit, s megjegyezte: az elmúlt időszak legelfogadhatatlanabb kijelentése volt, amit Gyurcsány Ferenc mondott: öregecskedő feleségeket le kell cserélni. Ez nem tesz jót a demográfia alakulásának sem.
    
Cséfalvay Zoltán államtitkár egy válaszban közölte: az ellenzék úgy gondolja, hogy állami újraelosztással lehet megoldani Magyarország problémáit, míg a jelenlegi kormány úgy látja, hogy gazdasági növekedéssel lehet azt megoldani. A 16 százalékos, egykulcsos adó arányos és igazságos.
    
Vona Gábor arról beszélt, hogy a 2006 őszi eseményekkel kapcsolatos titkosítások nyilvánossá váltak. Mint mondta, az anyagokból kiderül, hogy a 2006-os utcai eseményekhez a Fidesznek semmi köze nincs, de szavai szerint erre nem kellene büszkének lenniük. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a 2006-os titkosított bizottsági jegyzőkönyvek nem tartalmaztak államtitkot. Ez a titkosítás egyedül Gyurcsány Ferenc és az MSZP érdekeit szolgálta. Mint mondta, 2006 őszén a szocialista párt nem csak a rendőrséget vette igénybe jogellenes módon a politikai válság megoldására, de minden eszközt megragadott annak érdekében, hogy a "törvényellenes" hatalmát megtartsa.