Hargitai János, a KDNP vezérszónoka a zárszámadási törvényjavaslat kedden megkezdődött általános vitájában közölte: gyalázat volt, ami az elmúlt nyolc évben történt, valós számokat kendőztek el, hallgattak el, kijátszották a költségvetési szabályokat. Az elnöklő Latorcai János elmondta, a kezdeményezéshez, amely szeptember 15-ét a demokrácia napjává nyilvánította, a magyar palament 2008-ban csatlakozott. Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a devizahitelesek érdekében a Fidesz-KDNP kilakoltatási moratóriumot hirdetett, megszüntette a devizaalapú jelzáloghitelezést, valamint nyolcpontos javaslattal álltak elő.
A zárszámadási törvényjavaslat kedden megkezdődött általános vitájában Dancsó József, a vezető kormánypárt vezérszónoka a legsúlyosabb problémának azt nevezte, hogy egy legyengült állapotú országot ért a válság 2009-ben, így súlyosabbak voltak a következmények, s ezek hosszú távon is jelentkeznek majd. Az elmúlt nyolc év azt eredményezte, hogy Magyarország éllovasból sereghajtóvá vált. 300 milliárd forinttal szállt el a költségvetés az eredetileg tervezetthez képest, s a bevételi és kiadási oldalt még véletlenül sem sikerült eltalálni.
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka az előtte elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy nem helyeseltek semmit abból, ami az elmúlt nyolc évben folyt. A szocialisták mindent szándékosan félre akarnak érteni és félre akarnak magyarázni. Gyalázat volt, ami az elmúlt nyolc évben történt, valós számokat kendőztek el, hallgattak el, kijátszották a költségvetési szabályokat. Hozzátette: a 2009-es folyamatokhoz az Orbán-kormánynak semmi köze nem volt. Ez már nem egy szabad ország költségvetése volt, a büdzsé a pénzügyi kényszerek hatása alatt született.
Hargitai János felidézte, hogy 2008 őszén összeomlott a magyar állampapír-piac, s azt mondta, hogy ez volt a kijózanodás pillanata. Ezt követően 2009 végére soha nem látott megszorításokkal találkozott az ország, majd a kabinet kormányrendeletben állapodott meg az unióval tudomásul véve az unió és az IMF által megfogalmazott elvárásokat. A parlament, a költségvetés jogát adták oda, hogy a csődöt elkerüljék, mások döntöttek helyettünk. A KDNP-s politikus azt mondta, az Orbán-kormány mindent meg fog tenni, hogy a szocialisták által az országra tett pénzügyi béklyótól megszabaduljanak.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint sodródás, trükközés jellemezte a 2009. évi költségvetést, amely az eredetileg tervezett 2,8 százalékos hiány helyett 3,9 százalékos deficittel zárt. Cséfalvay Zoltán közölte: a 2009. évi költségvetést közel 110 milliárd forinttal úgy javította az előző kormány, hogy a 2010-re eső bevételeket már 2009-ben beszedte, azzal az elvvel, hogy toljuk át a döglött lovat jövőre. Cséfalvay Zoltán az államháztartás gazdálkodásának 2009. évi szakszámi elfogadását javasolta, ami nem azt jelenti, hogy az új kormány egyetért, vagy támogatja az előző kormány gazdasági és költségvetési politikáját.
Az Állami Számvevőszék a 2009-es költségvetés zárszámadásának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a tavalyi zárszámadás normaszövegének és a mellékletek összhangjának tekintetében folytatódtak az utóbbi években tapasztalt kedvező változások, de a zárszámadás prezentációjának kialakult gyakorlata nem támogatja az információk átláthatóságát – mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke, aki azt is kifogásolta, hogy a zárszámadási törvényjavaslat nem biztosítja a folyamatok megfelelő követhetőségét, az évek közötti összevethetőséget.
Az elnöklő Latorcai János elmondta, a kezdeményezéshez, amely szeptember 15-ét a demokrácia napjává nyilvánította, a magyar palament 2008-ban csatlakozott. A demokrácia nem egyszerűen egy kormányzati modell, hanem egyetemes emberi értékrend, ami a törvények elsőbbségén, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartásán alapul.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a demokrácia fiatal és sérülékeny intézmény, amelyet óvni kell. A demokrácia olyan természetes közeg, amelynek léte sokszor csak az esetleges hiánya esetén tudatosul bennünk. Hozzátette, az Országgyűlés, mint legfőbb népképviseleti szerv hatalma a nép akaratából ered, a parlament törvényeket alkot, ellenőriz, ezáltal felelőssége is nagy: a törvényalkotóknak a társadalom minden rétegének akaratát igyekezniük kell képviselni. Mint mondta, a képviselők tevékenysége nem áldozat, hanem a legnemesebb szolgálat. Azért vagyunk mindannyian a törvény szolgái, hogy szabadok lehessünk – idézte Cicero szavait Latorcai János.
A fideszes Czunyiné Bertalan Judit Szűcs Erika továbbfoglalkoztatása kapcsán firtatta, hogy szakmailag szükség volt-e a volt szociális miniszter monitorizó, sajtófigyelő munkájára havi kilencszázezer forintokért. Rétvári Bence államtitkár különösen pikánsnak nevezte, hogy szociális és munkaügyi miniszternek kérte fel azt az embert Gyurcsány Ferenc, aki minisztersége után ilyen módon visszafoglalkoztatta magát. Jelezte, kormánybiztos foglalkozik az elszámoltatás ügyeivel, többek között annak feltérképezésével, hogyan juthatott nagy állami megbízásokhoz egy bizonyos beszállítói kör az előző kormány idején.
Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a devizahitelesek érdekében a Fidesz-KDNP kilakoltatási moratóriumot hirdetett, megszüntette a devizaalapú jelzáloghitelezést, valamint nyolcpontos javaslattal álltak elő, amelynek része többek között a középárfolyam alkalmazása és az önkényes kamatemelés tilalma is. Az emberek és ne a bankok mellé álljunk! – mondta a képviselő. Csáfalvay Zoltán államtitkár szerint az előző kormány felelőssége is, hogy ennyien adósodtak el külföldi valutában Magyarországon. A közös kockázatviselést nevezte a fideszes nyolc pont legfontosabb üzenetének.
Forrás: MTI
