LMP: az új adók megfojtják a gazdaságot

Vágó Gábor, az LMP képviselője arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány adócsökkentést, növekedést és egymillió új munkahelyet ígért. Ehelyett 30 új adónemet vezettek-vezetnek be, többek között a rezsiadót, a biztosítási adót, a sárgacsekk-adót, a telefonadót és az értéknövekedési adót, miközben a GDP csökkent, a munkanélküliség pedig 11,8 százalékos szinten áll – tette hozzá. Úgy fogalmazott: a háztartások „legatyásodtak”, a gazdaságot pedig megfojtják az adóterhek.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság tavaszi prognózisa szerint Magyarországon 2013-ban az újraelosztás mértéke 50 százalék alá, az uniós átlag alá megy. Hangsúlyozta: az adók száma a mostani változásokkal együtt is csak 51 lesz, a kormányváltás előtti 58-hoz képest. Kiemelte azt is, hogy a jövedelemadók aránya a 2007-es 25,6 százalékról 2012-ben 20 százalékra, 2013-ra pedig 19,5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan, az egyensúly érdekében a fogyasztást terhelő adóknál van változás, esetleg növekedés.

MSZP: komolyan összefonódik a sport és a politika

Varga László, az MSZP politikusa arról beszélt, hogy a szakszövetségek, sportklubok attól remélik a boldogulásukat, ha fideszes politikusok patronálják őket, mert akkor forráshoz juthatnak. Hozzátette: sajtóhírek szerint a Magyar Diáksport Szövetséget is elérte ez a folyamat, hiszen a miniszterelnök főtanácsadója, Balogh Gábor világbajnok öttusázó lesz a szövetség elnöke, akit egyébként nagyon tisztel. A szocialista politikus Czene Attila sportért felelős államtitkártól azt kérdezte, helyesnek tartja-e hogy nagyon komolyan összefonódik a politika és a sport.

Czene Attila válaszában hangsúlyozta: a sportpolitikának sokat kell segítenie nem csak a szabályozás, hanem a finanszírozás területén is. Hozzátette: élsportolóként sokat segítettek neki a civil szervezetek, a szponzorok, ugyanakkor a gazdasági helyzet miatt ennek hiányában most a politika próbálja egy picit segíteni a sportot. Balog Gábor megválasztásával kapcsolatban azt mondta, sportolóként letett annyit azt asztalra, hogy büszkén lehet a diáksportolók példaképe.

KDNP: van új Nemzeti alaptanterv

Michl József, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti alaptanterv (NAT) végső változatát, amely 2013-ban lép hatályba. Mint mondta, az új NAT megalkotása során sok szervezetet, véleményt hallgattak meg, volt sok „állandósult kritizáló”, de sok jó szándékú, hozzáértő hozzászólást is kaptak.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt hangsúlyozta, hogy értékalapú tanterv született, amely szakított oktatásirányításban az értéksemleges megközelítéssel. Visszatértünk a tartalmi szabályozáshoz, az új tantervet a korszerűség, a modernség és a gyakorlati élettel való összehangolás jellemzi - tette hozzá az államtitkár, aki szerint az új NAT sokkal jobban fogja szolgálni az esélyegyenlőséget.

Fidesz: bármi is történik, eltemetjük Nyirő Józsefet

Varga István fideszes képviselő Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író május 27-i, székelyudvarhelyi újratemetése kapcsán kijelentette: „meggyőződésem, hogy bármi is történik a következő napokban, Nyirő Józsefnek, mi magyarok és székelyek, pünkösd vasárnapján megadjuk a végső tisztességet és eltemetjük abba a földbe, amelyből vétetett”.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban Magyarország nagykövetét bekérették a román külügyminisztériumba, ahol közölték, hogy az újratemetés kapcsán tartalmi és szervezési kifogást emel Románia; a magyar ügyvivő viszont azt jelezte a román félnek, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. Németh Zsolt hozzátette: értetlenül állnak az előtt, hogy a budapesti román nagykövet közlése szerint megtagadják a halotti szállítási engedély kiadását a magyar Országgyűlés számára. Szerinte nem véletlen, hogy Nyirő József újratemetése akkor lett politikai ügy, amikor számos kérdés átpolitizálódott az erdélyi magyarság viszonylatában, például akadályt gördítettek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának megalakulása útjába. Kijelentette: Magyarország részéről adott a politikai akarat, hogy folytatódhasson Magyarország és Románia együttműködése a két nép és a térség érdekében, és bízik abban, hogy a román kormány megfontolja, hogy érdemes-e veszélyeztetni ezt a lehetőséget.

Jobbik: mit visz a Széll Kálmán-terv?

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a kormány ugyan „kiirtotta a szótárból” a megszorítás szót, de a Széll Kálmán-tervvel most a Bokros-csomagnál is súlyosabb, 600 milliárd forintos csomagot alkotott, amely 240 ezer forintos terhet jelent egy átlagos magyar család számára.

Cséfalvay Zoltán szerint ugyanakkor nem az a kérdés, hogy mit visz, hanem, hogy mit hoz a Széll Kálmán-terv megvalósítása. Hoz egy nagyon erős bizalmat a magyar gazdaságpolitika iránt, valamint trendfordulót hoz az államadósságban és a GDP-arányos hiányban is - tette hozzá az államtitkár. Hangsúlyozta azt is, hogy az új adóknál minden esetben rendkívül széles adóalapról, rendkívül alacsony adókulcsról van szó, valamint méltányossági szempontokat is figyelembe vesznek.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját a T. Ház. Elsőként a médiaszabályozás változtatáshoz benyújtott módosítójavaslatokról döntöttek, majd elfogadták a távközlési adő bevezetését is.

Médiaszabályozás

Egy elfogadott módosító javaslat értelmében a jövőben nem terheli szerződéskötési kötelezettség egy lezárt pályázat végén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát. A változtatás értelmében a jövőben rádiót üzemeltetni kizárólag a médiatanáccsal kötött, hatósági szerződés alapján lehet, a korábbi törvény szerinti műsorszolgáltatási szerződések az év végén megszűnnek. A képviselők döntöttek arról is, hogy megszűnik a médiatanács elnökének megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.

A CERN Magyarországra tervezett informatikai adatközpontjának megvalósításához szükséges költségvetési módosítást Koszorús László (Fidesz képviselő terjesztette az Országgyűlés elé.

Fidesz: cél a CERN beruházásának támogatása

Koszorús László (Fidesz) a javaslat előterjesztőjeként ismertette, hogy a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) külföldi helyszínre kívánja helyezni informatikai adatközponti kapacitásának döntő részét. Az új központnak (Tier-0) 2013. január 1-től kell üzemelnie, így a beruházásnak 2012 végére meg kell valósulnia. Az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóintézet által összeállított pályázat a 28 beadott pályázat közül (megelőzve Svédországot, Norvégiát és Svájcot is) megnyerte a pályázatot, így Csillebércen, állami tulajdonban lévő területen, világszínvonalon is egyedülálló csúcstechnológia valósulhat meg. A bruttó 8,5 milliárd forintos beruházáshoz ugyanakkor a kormánypárti politikus szerint nélkülözhetetlen az állami szerepvállalás, költségvetési támogatás annak érdekében, hogy a nyertes Wigner Fizikai Kutatóintézet sikeresen, határidőre teljesítse a CERN által meghatározott feltételeknek megfelelő beruházást. Ezen összeget a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2012-es forrásai terhére biztosítaná a Fidesz, ezért szükséges a 2012-es költségvetési törvény módosítása. Koszorús László hangsúlyozta: a beruházás munkahelyet teremt, ösztönzi a kutató-fejlesztő tevékenységet Magyarországon, valamint a rendszer üzemeletetése – ami évi 25 millió euróba kerül az üzemeltető CERN-nek – hozzájárul a magyar költségvetés bevételeihez is.

Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában elmondta: az MSZP megszavazza az előterjesztést, amely komoly technológiai beruházás. Ugyanakkor hozzátette: "a történet nem ilyen szép". Az előterjesztés szerint ugyanis az innovációs alapból fedezné a Fidesz a beruházást, holott az MSZP szerint ez a forrás nem erre szolgál. Éppen ezért az MSZP azzal a feltétellel szavazza meg az előterjesztést, hogy a kormány visszatáplálja az alapba a most elköltendő összeget. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország - azon belül Budapest és Debrecen - alapvetően nem csak az informatikai adatközpont Magyarországra telepítésére, hanem ennél komolyabb beruházásra pályázott, ezt azonban nem nyerte el.

Bana Tibor (Jobbik) is arról beszélt, hogy pártja támogatja a javaslatot, azonban több kritikai megjegyzést is tett. Lényegében egy számítástechnikai szolgáltatóház jön létre, amely innovációs feladatot egyáltalán nem fog végezni. Hozzátette: a beruházás ráadásul mindössze 25 új munkahelyet teremt majd, aminél a kormány „jóval nagyobb sikertörténetnek adta elő a történetet”.

Kolber István független képviselő elmondta, hogy a Demokratikus Koalícióhoz tartozó 10 független képviselő megszavazza a javaslatot, mivel az a gazdaság növekedését szolgálja egy új, innovációhoz kötődő beruházáson keresztül. Az ellenzéki politikus elismerte, hogy nem túl nagy volumenű ez a beruházás, de a DK szerint helyes irányba mutat és arra biztatta a kormányt, hogy folytassák a hasonló projektek felkutatását és Magyarországra csábítását.

Csizi Péter (Fidesz) szintén előterjesztőként megköszönte a parlamenti pártok támogatását és reményét fejezte ki, hogy a pénteki üléstől távolmaradó LMP is igennel szavaz majd a javaslat zárószavazásán.

Távközlési adó

Hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről döntött a parlament. A július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatónak minden elküldött üzenet után is. Az új adót augusztustól szedik be a szolgáltatóktól. Az adó - amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma - havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél kétezer-ötszáz forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása. A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük. A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol. Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással 247 igen és 82 nem szavazat mellett fogadta el.