Egy délkelet-európai rendőri együttműködésről szóló javaslattal, a cégnyilvánosságról szóló részletes vitával és napirend utáni felszólalásokkal zárult a Ház hétfői ülése keddre virradó éjszaka.

A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezményhez csatlakozna Magyarország

Magyarország csatlakozna a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezményhez, amelynek célja, hogy növeljék a biztonságot a térségben. Rétvári Bence államtitkár expozéjában azt mondta, további cél, hogy az ebben részt vevő balkáni országokat felkészítsék az uniós csatlakozásra. Ez Magyarországnak azért lenne előnyös, mert a térségben csökkenne az illegális migráció.

Az együttműködés keretében információcserében, forró nyomos üldözésben, tanúvédelemben is közreműködnének a szervek. Németh Zsolt (Jobbik) annyit jegyzett meg a vitában: az ilyen egyezmények is mutatják, hogy nem szűnne meg minden együttműködés, ha az ország kilépne az unióból.

Ezután az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításáról szóló javaslat részletes vitájában nem volt felszólaló.

Napirend utáni felszólalások

Három képviselő jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Korondi Miklós (Jobbik) a Magyar Királyi Vasút alapítójára, Hidvégi Mikó Imrére emlékezett. Fónagy János államtitkár válaszában jelezte: az alapító nevét hordozza a MÁV 155-ös pályaszámú V63-as, Gigant villamos mozdonya. Szintén napirend után szólt Magyar Zoltán (Jobbik), folytatta Mi lesz veled, magyar vidék? című sorozatát, a szintén jobbikos Farkas Gergely pedig Horthy Miklósról emlékezett meg.

A felszólalás után Lezsák Sándor lezárta a hétfői napirendet, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

A Nemzeti Kulturális Alap működéséről, közlekedési és vízközművel kapcsolatos törvényekről, illetve a Szlovákia és Magyarország közötti adatcseréről folytattak vitát a képviselők keddre virradó éjszaka a parlamentben.

Módosítaná a Fidesz az NKA-ról szóló törvényt

Módosítaná a Fidesz önálló képviselői indítvány formájában a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt. Puskás Imre expozéjában a módosítás lényegét bemutatva elmondta, az NKA bizottságának elnöki hatáskörét a kultúráért felelős miniszter látja el. Ezt a posztot eddig másra delegálhatta, de ez a lehetőség megszűnne, illetve létrehoznák az alelnöki státust is; ő szintén helyet kapna a szervezetet felügyelő bizottságban. A képviselő azt mondta, az NKA működése, finanszírozása elkülönül a minisztériumétól, de miniszteri ráhatásra van szükség.

Menczer Erzsébet (Fidesz) szerint az újfajta struktúra szorosabb, hatékonyabb együttműködést jelentene az NKA és a minisztérium között, a kollégiumok, a kurátorok számának csökkentésével pedig a működési kiadások is csökkenthetők. A képviselő felsorolta az elmúlt két év kultúrával kapcsolatos törvényi módosításait, így a pornográfiára kivetett adót és a magánszemélyek, gazdasági társaságok adókedvezményét a kultúra támogatása esetén.

Hiller István (MSZP) azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy a törvény elfogadásával központosítják a működést. Hozzátette, hogy aki ismeri a politikai valóságot, azt tisztában volt azzal, hogy „ez lesz a helyzet". Szerinte ezekkel az átalakításokkal olyan károkat szenved az intézményrendszer, amelyeket semmilyen költségvetéssel nem lehet jóvátenni. Logikusnak nevezte viszont az előterjesztést azért, mert egy rossz struktúrában a kultúra helyzete hátrányos.

A jobbikos Novák Előd arról beszélt, hogy egy paktum keretében álláshalmozóvá tették L. Simon Lászlót, és ez nagy presztízsveszteséget jelent az Országgyűlésnek. A képviselő felidézte L. Simon László költői munkásságát, műveit perverznek és obszcénnak nevezte. Úgy vélte, az új rendszerben a szakmai szervezetek képviselői nem mernek majd kritikát megfogalmazni.

Karácsony Gergely (LMP) azt mondta, egy lex L. Simon készült most, és olyan irányú koncepcióváltásról van szó, amelyet nem tudnak támogatni. Hozzátette, arról is szól a javaslat, hogy a Fidesz a szavazóktól kapott felhatalmazást a kultúra területén is érvényesíteni szeretné.

Puskás Imre a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, hogy meggyőződése szerint a bizottság tagjai visszautasítanák a centralizációval kapcsolatos kritikákat, és azt is, hogy pártkatonák lennének.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Közlekedésről, vízközművekről is szó esett

A közlekedési tárgyú, valamint a vízközművekről szóló törvényjavaslatok részletes vitáját is megtartották keddre virradó éjjel a parlamentben. A közlekedési tárgyú törvénnyel összefüggésben a szocialista Göndör István azt mondta: kezdeményezték, hogy a közutak tervezésével kapcsolatos, 15 és 30 évre szóló koncepciókat az Országgyűlés fogadja el, mert a kormányok folyamatosan változtatnak rajtuk. Kiss Sándor (Jobbik) a dugódíjjal kapcsolatban jelezte, hogy mértékéről nincs semmi a javaslatban, és nem tartotta megfelelőnek, hogy motorkerékpárok után is ki lehetne vetni ezt a díjat. A vízközművekről szóló részletes vitában szintén Kiss Sándor szólalt fel; elmondása szerint azt kezdeményezték, hogy a kiszervezések során az állami, önkormányzati tulajdon maradjon többségben. Azt is szeretnék, hogy azok, akiknek az ingatlanjában nincs vezetékes ivóvíz, járuljanak hozzá a közkutakból elfogyasztott víz költségeihez.

Egyezmény a Szlovák Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a Szlovák Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó egyezmény megszületése mérföldköve lehet a hazai minősített adatvédelemnek. Ez ugyanis az első olyan megállapodás, amely már az új, 2010-ben hatályba lépett törvényen alapul. Az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint országaik közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatoknak. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról - fejtette ki.

Németh Zsolt (Jobbik) azt mondta, pontosítani kell bizonyos részeket, ezért tartózkodni fognak a szavazáskor. Mile Lajos (LMP) szerint helyes, hogy igazodnak a nemzetközi folyamatokhoz, és megpróbálják harmonizálni a szervek működését, de a túlzott titkosítás irányába tolódik a szabályozás, amiből konfliktusok lehetnek.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát. Mivel nem érkezett módosító javaslat az előterjesztéshez, a következő ülésen az elfogadásról döntenek.

A forgalmazói magatartást szabályozó törvényről és a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának kihirdetéséről is szavaztak a képviselők hétfő este a parlamentben.

Pontosították a forgalmazói magatartást szabályozó törvényt

Tiltja a diszkriminatív árazás tilalmát, továbbá pontosítja a fizetési határidőkre és a beszerzési ár alatti értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket is a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A törvényjavaslatot Győrffy Balázs (Fidesz) képviselői önálló indítványában nyújtotta be az Országgyűlésnek. A 298 igen, 1 nem és 17 tartózkodó szavazat mellett elfogadott javaslat szerint a diszkriminatív árazás tilalma azt jelenti, hogy a kereskedő azonos termékek esetén a termék származási országa alapján nem alkalmazhat eltérő árképzési mechanizmust. Az indítvány indoklása szerint a módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek kell tekinteni a termék tárolásával, hűtésével, illetve élő állatok esetében a tartással kapcsolatban felmerülő költségeket, így ezeket nem lehetne a beszállítókra terhelni.

Megszavazták a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya módosításának kihirdetését

Megszavazták a képviselők a Nemzetközi Valutaalap alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslatot. A Nemzetközi Valutaalap alapokmányának módosítása a szervezet ügyvezető igazgatóságának reformját is tartalmazza. Eszerint megszűnik a kinevezett ügyvezető igazgatók kategóriája, ezt a tisztséget a jövőben csak választás útján lehet betölteni. A 207 igennel, 24 nemmel és 4 tartózkodással elfogadott törvény értelmében majdnem kétszeresére, 1940 millió SDR-re (különleges lehívási jogok) emelkedik Magyarország részvételi kvótája a Nemzetközi Valutaalapban. A kvótaemelést követően az országnak 901,6 millió SDR-t kell befizetnie a pénzügyi szervezethez, 25 százalékát SDR-ben vagy szabadon felhasználható valutában, 75 százalékát pedig forintban.

Cser-Palkovics András a kulturális, Szalay Ferenc a sportbizottság új elnöke

A fideszes Cser-Palkovics Andrást választotta meg az Országgyűlés a kulturális államtitkárrá kinevezett L. Simon László helyére a parlament kulturális és sajtóbizottságának élén. Váltás lesz egy másik testület elnöki posztján is: a jövőben európai parlamenti képviselőként politizáló Bánki Erik helyett a szintén fideszes Szalay Ferenc, az eddigi alelnök vezeti majd a sport- és turizmusbizottságot. Az Országgyűlés hétfő este döntött a bizottságielnök-cserékről. A Ház határozott több alelnökváltásról is: az alkotmányügyi bizottság egyik alelnöke Cser-Palkovics András helyett frakciótársa, Papcsák Ferenc lesz, a sportbizottságé Lasztovicza Jenő, a számvevőszéki és költségvetési bizottságé pedig az államtitkárrá kinevezett Szijjártó Péter helyett az ugyancsak fideszes Puskás Imre.

Ezt követően megkezdődött az általános vita a Nemzeti Kulturális Alap átalakításáról.

Büntetéseket is kilátásba helyez a kéményseprő-ipari törvény

Büntetésre számíthat a kéményseprő-szolgáltató és a lakosság is, ha nem tesz eleget a kéményseprő-ipari törvényben foglalt előírásoknak. A jogszabályt 272 igen és 45 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. A jogszabály a kéményseprés biztosítását egyes önkormányzatokhoz rendeli, a díját azonban az ingatlanok tulajdonosainak kell állniuk. Budapesten a Fővárosi Önkormányzatnak, Pest megyében Érd önkormányzatának, az ország többi megyéjében a megyeszékhelynek kell biztosítania az ellátást, de a nem kijelölt önkormányzatok önként is vállalhatják a szolgáltatást. A belügyminiszter által beterjesztett törvény tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a kéményseprőiparnak el kell látnia. Ezek köre – az élet- és vagyonvédelem érdekében – az eddig előírtakhoz képest bővül.

Új Btk. – Szélesedik a jogos védelem lehetősége

A kormány által korábban kezdeményezettnél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, miután a parlament hétfőn több, ezt célzó módosító javaslatot is támogatott. Így a lakásba vagy a kertbe éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve történő vagy csoportos behatolás elhárításakor nem lesz a büntetlenség feltétele, hogy fennállt-e a személy elleni támadás veszélye. Az Országgyűlés ezzel bővítette a jogos védelem határait a várhatóan 2013. július 1-jén életbe lépő új büntető törvénykönyvben (Btk.). A fideszes Mengyi Roland, Papcsák Ferenc és Vas Imre érvelése a kormányt is meggyőzte, az önvédelem lehetőségének kiszélesítésével így végül az igazságügyi tárca is egyetértett. Szigorítás, hogy nemcsak az emberölés, illetve a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés esetén, hanem a rablásnál és a kifosztásnál is 12 évre szállítják le a büntethetőségi korhatárt, ha az elkövető gyermek képes a bűncselekmény következményeit belátni. Leszavazták viszont azt a jobbikos javaslatot, amely lényegében általános szabállyá tette volna a 12 éven felüliek büntethetőségét.

Egy évvel elhalasztják a stadionok biztonsági rendszerének kivitelezését

Az eredetileg vállalt 2012 júliusa helyett egy évvel később, 2013. július 1-ig készülnek el a stadionokban az új biztonsági rendszerek. Az erről szóló törvénymódosítást 245 igen, 78 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A stadionbiztonsági programot a sportért felelős államtitkárság, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) indította még 2011 márciusában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) költségvetésében a kormány 960 millió forintot biztosított a program első fázisának végrehajtására. A vonatkozó rendelet szerint a költségvetési támogatás pályázat útján használható fel. Mindezek alapján az MLSZ feladata, hogy a BMSK Zrt.-vel együttműködve fejlesztesse ki a stadionbiztonsági rendszereket és juttassa el az eszközöket a sportszervezeteknek.

Az államfő észrevételeinek megfelelve fogadták el újra a visszaküldött törvényeket

Újra, már az Áder János köztársasági elnök által szóvá tett eljárási hibák nélkül, elfogadta a parlament hétfőn a kisajátítási törvény módosítását és a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabályt. Az államfő június elején küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra az egy héttel korábban elfogadott előterjesztéseket, miután az előbbit a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon hagyta jóvá a Ház, az utóbbi pedig – kodifikációs pontatlanságai miatt – súlyos koherenciazavarban szenvedett. Most a parlament a kisajátítási törvény módosítására tett javaslatból törölte azt az előzőleg a zárószavazás előtt elfogadott, házszabálysértő rendelkezést, amely az állattenyésztési törvényen is változtatott volna, és pontosította a sportingatlanok rendezését szolgáló jogszabály hatályba lépését is.

Elfogadták a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényt

Az Országgyűlés elfogadta a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényt is, amely szeptember 1-jén lép hatályba. A 312 igennel, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodással elfogadott jogszabály kimondja, hogy Magyarországon csak biztonságos termék hozható forgalomba, üzemeltethető, és a termék biztonságáról a gyártó köteles gondoskodni. A törvényt a Magyarországon gyártott vagy forgalomba hozott termékek magyarországi székhelyű gyártójára, importőrére, forgalmazójára, meghatalmazott képviselőjére kell alkalmazni. Tételesen meghatározza a törvény a gazdasági szereplők – a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó – kötelezettségeit.

Elfogadták az újabb egészségügyi salátatörvényt

Az Országgyűlés megszavazta az újabb egészségügyi salátatörvényt, amelynek legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését, továbbá módosítják a gyógyszerek támogatási rendszerét. Egyes régóta támogatott gyógyszerek gyártóit augusztustól plusz fizetési kötelezettség terheli. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot április végén Réthelyi Miklós akkori nemzeti erőforrás miniszter nyújtotta be a parlamentnek. Az egészségügyi salátatörvényt 261 igen, 45 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a Ház. A salátatörvény nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. Részletesen szabályozza az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát, a díjazásukat, továbbá rendelkezik a dolgozók „egészségügyi válsághelyzetben" történő kirendelésének szabályairól.

Határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülése; döntés született egyebek mellett az idei költségvetés módosításáról, és a nemzeti vagyonról szóló törvényről is.

Két nemzetközi szerződés kihirdetésével kezdődött a határozathozatal. A képviselők két nemzetközi szerződés kihirdetését szavazták meg elsőként a hétfői határozathozatalokon. A tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális megállapodás elfogadásával olyan többoldalú nemzetközi szerződés jön létre, amely a Salzburg Fórum tagállamai (Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia) között, amely egységes regionális együttműködést tesz lehetővé. A magyar törvényhozás emellett elfogadta azt a Koszovói Köztársasággal kötött megállapodást is, amelynek értelmében visszatoloncolhatják Koszovóba az illegálisan Magyarországon tartózkodó menekülteket.

Egyszerűsödnek az örökbefogadási és a cégjogi eljárások

Kibővíti a származás megismerésének lehetőségét és egyszerűsíti a külföldi örökbefogadást, az apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos eljárásokat, valamint a cégkivonatra vonatkozó szabályokat is a hétfőn elfogadott jogszabály. Az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését 293 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Bővül a származás megismeréséhez való jog, így a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére. Azaz a szabályozás a vér szerinti szülő közreműködése nélkül is lehetővé teszi majd a testvér felkutatását, valamint lehetőség lesz arra is, hogy a gyámhatóság a szülő közreműködése nélkül adhasson át anonimizált adatokat, például örökletes betegségekre vonatkozó információkat az örökbefogadott gyermeknek.

Ismét módosítottak az idei költségvetésen. Ismét módosították az idei költségvetéséről szóló jogszabályt; Dióssi Csaba, Babák Mihály és Dancsó József fideszes képviselők indítványára rögzítették például, hogy az önkormányzati szerveknek ezentúl 25 millió forint alatt nem kell pályázatot kiírniuk eszközbeszerzéseikhez. A Ház kimondta továbbá, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal előirányzatáról a jövőben nem a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hanem a szervezet elnöke rendelkezik. Az elfogadott kormánypárti javaslat részét képezi emellett az is, hogy a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonába kerülnek azok az állami informatikai eszközök és szoftverek, amelyeknek eddig csak vagyonkezelői voltak.

Elfogadták a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti vagyonról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítását is. Az indoklás szerint a módosítás célja, hogy a törvény januári hatálybalépése óta eltelt időszakban megfogalmazódott, a jogalkalmazóktól beérkezett észrevételek alapján indokolttá vált a törvény szövegének pontosítása, egyes rendelkezések egyértelműbbé tétele, valamint a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem további szigorítása. Az előterjesztés minősített többséget igénylő részeit 249 igen, 100 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő részeit pedig 247 igen, 102 nem szavazattal  fogadták el a képviselők. A törvénymódosítás az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében több fogalom definícióját pontosítja, továbbá szigorítja a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat. A módosítás pontosítja egyebek mellett a forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát, és egyértelműbbé teszi a törvény által használt fogalmakat.

Elfogadták a Munka törvénykönyve hatályba lépését könnyítő javaslatcsomagot

Elfogadták az új Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomagot, amely több ponton módosítja a július 1-jén hatályba lépő munkajogi kódexet is. A most – 250 igen szavazattal, 99 ellenében – elfogadott jogszabály egyrészt átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, megkönnyítendő az új Mt.-re való áttérést, másrészt 66 olyan törvényt módosít, amelyeket érint a kódex, ezenkívül pedig az új Munka törvénykönyvén is változtat. Az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, és július 1-jével gyakorlatilag minden szabály életbe lép. Az elfogadott jogszabályban ugyanakkor vannak erre vonatkozóan kivételek, így például a szabadság és távollét számítására, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket egyelőre nem kell alkalmazniuk a vállalatoknak, majd csak 2013. január 1-jétől.

A rokkantnyugdíjasokról, a fővárosi dugódíjról és a közmunkaprogramokról is szó volt a parlamentben az azonnali kérdések során. Ezt követően a kérdésekkel folytatta munkáját a Ház.

LMP a rokkantak felülvizsgálatáról

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a kormány most már az első és a második csoportba tartozó rokkantakat is felülvizsgálatra kötelezi. Szavai szerint a tervezetből világosan látszik, hogy a kabinet a foglalkoztatásba bevonhatók számának csökkentésével akar manipulálni. A képviselő kíváncsi volt arra, hogy a változtatással hogyan teremtenek új munkahelyeket és miért a legkiszolgáltatottabb emberekkel bánnak el. Soltész Miklós azt felelte, nem babrálnak ki ezzel a csoporttal, de elfogadhatatlan, hogy 940 ezer ember kapott rokkantnyugdíjat, vagy ahhoz hasonló ellátást. Hangsúlyozta, hogy az általuk átalakított rendszer nem csak a segélyezésről, hanem egy fontos rehabilitációs munkáról is szól majd.

MSZP a dugódíjakról

Pál Tibor (MSZP) a fővárosi dugódíj bevezetéséről beszélve azt mondta, hogy ahhoz megfelelő forgalomszabályozásra, P+R parkolók kialakítására és a BKV eszközfejlesztésére lenne szükség. A politikus szerint a kormánynak viszont fontosabb az autósok „sarcolása", mint az, hogy biztosítsák a megfelelő közlekedés feltételeit. Fónagy János államtitkár válaszként leszögezte, hogy a főváros közlekedési viszonyait javító díjak bevezetését valóban napirenden tartják. Hozzátette, hogy a javaslat a részletek tekintetében még pontosításra szorul.

Jobbik: komoly problémák vannak a közmunkaprogramokkal

Bertha Szilvia (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy komoly problémák vannak a közmunkaprogramokkal. Meglátása szerint a falvak egy részén nem végeznek semmilyen munkát, míg a fideszes településeken pedig „elterjedt szokás", hogy a helyi politikus a saját földjein dolgoztatja az embereket. Eközben megsértik a munkahigiéniás előírásokat, a dolgozók nem kapnak munkaruhát, sőt sokszor vizet sem – jelentette ki. Tállai András azt felelte, hogy a kormányhivatalok egy meghatározott terv alapján ellenőrzik a közmunkaprogramok végrehajtását. Hangsúlyozta, hogy eddig két megyében átfogó, kettőben pedig célellenőrzéseket tartottak. Kijelentette, hogy eddig minden településen örömmel számoltak be neki a helyiek a közmunkaprogramban elért sikereikről. Hozzátette, jelenleg 173 ezer közfoglalkoztatott van és elhiszi, hogy ezek között van olyan, akinek problémát okoz, ha dolgoznia kell.

Kérdések:

MSZP: mit tesz a kormány a biztosítások felmondása ellen?

Simon Gábor (MSZP) bírálta a januártól bevezetendő biztosításai adót, amelynek összegét szerinte a társaságok át fogják hárítani a biztosítottakra. Feltette a kérdést: mint tesz a kormány annak érdekében, hogy az így megnövekedett díjtételek okán az emberek zöme ne mondja fel biztosítását. Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a törvény értelmében az adó alanya a biztosító. Az államtitkár nem látta jelét annak, hogy az adó miatt tömegével mondják fel szerződéseiket az emberek, mint mondta, ennek gátat szab az is, hogy az új adó bevezetésével két, a biztosítókat terhelő adót vezet ki a kormányzat, ami mintegy 41 milliárd forintos könnyebbséget jelent a szektornak.

Az LMP a költségvetés „koraszülöttségéről" beszélt

Az LMP-s Mile Lajos kifogásolva a jövő évi költségvetés korai, júliusi elfogadását,  és azt vitatta, hogy a büdzsé készítésekor figyelembe vehető-e az európai szervezetek állásfoglalása, a többi közt az Európai Tanácsé vagy az Ecofiné. Cséfalvay Zoltán államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mind az Ecofin, mint az Európai Tanács még a költségvetés tervezett július 13-ai elfogadása előtt megküldi ajánlását, így azok felhasználhatók lesznek. A korábbi felhívásokkal kapcsolatban közölte: annak számos elemét figyelembe vette a kormányzat, például ezeknek köszönhetően kap titkárságot a Költségvetési Tanács.

Fidesz: Milyen kárpótlást kaphatnak a kitelepítettek?

Gulyás Gergely (Fidesz) üdvözölte a kommunista diktatúra által kitelepítettekre és az őket befogadókra emlékező országgyűlési határozatot, egyben arra várt választ: milyen lehetőség van a 13 ezer embert érintő jogsértés mintegy 700 még életben lévő áldozatának kárpótlására. Rétvári Bence államtitkár felsorolta az eddigi kárpótlási lehetőségeket, és azt mondta: a későbbiekben lépéseket tesznek mind az eddigiek összegének emelése, mind újabb juttatás bevezetése érdekében, jelenleg azonban az ország adósságszolgálata túl sok pénzét veszi el a kormányzatnak.

Az MSZP a pedagógusok foglalkoztatására kérdezett rá

A szocialista Sós Tamás arra várt választ: mentesül-e a hétévenkénti továbbképzés kötelezettsége alól az 55. életévét betöltő pedagógus, valamint arra: ellehetetleníti a kollégiumi munkát az, hogy a tanárok a munkaidejük 55-65 százalékában tanórai munkára kötelezhetők. Halász János államtitkár azt mondta: a továbbképzés új szerepeket is kapott, például hozzájárul az előléptetéshez, így a bérek növekedéséhez. Közölte azt is, hogy a nevelő tevékenységre az említettnél eltérő szabályok vonatkoznak, de részleteket a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteiben ígért.

A KDNP a kormány szaúd-arábiai útjainak eredményére kérdezett rá

A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc András arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök után Kovács Pál államtitkár is Szaúd-Arábiába látogatott. A képviselő az út eredményeire kérdezett rá. Fónagy János államtitkár elmondta: Kovács Pállal a hazai legnagyobb energetikai cégek vezetői is a közel-keleti országba utaztak, a szaúdi cégek ugyanis érdeklődnek ezen vállalkozások tevékenysége iránt.

A felsőoktatási férőhelyekről, a jövő évi költségvetés tervezetéről, a fogyasztói csoportokról és az Erzsébet utalványról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

MSZP: hány felsőoktatási helyet nem tudnak betölteni?

Hiller István a felsőoktatási felvételik kapcsán arról beszélt, a híradások szerint a felsőoktatási felvételikkel újabb gondok vannak, sok ezer hallgatói helyet nem tudnak betölteni. Drasztikusan csökkentették a jelentkezési keretet, és azt sem tudják betölteni, amit szabadon hagytak. Hány helyet nem tudnak betölteni, döntöttek-e az átcsoportosításokról a többszörös túljelentkezéseknél, döntöttek-e kibővített pótfelvételiről, vagy kivonják az így megmaradt pénzt? – sorolta kérdéseit. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: tavalyig a helyek elosztása a hallgatók kívánsága alapján történt, azok a képzések kerültek túlsúlyba, amelyek divatosak voltak, de valódi elhelyezkedésre nem kínáltak lehetőséget, és a gazdaságnak sem volt közvetett haszna. A törvény lehetővé tette, hogy ne a jelentkezések száma, hanem a gazdaság igényei legyenek döntőek. Az átcsoportosításokról szólva kiemelte: július 10-ig lehetőség van a jelentkezési sorrenden módosítani. Arról, hogy hány hely marad, nem lehet még egyértelmű választ adni – jelezte, utalva arra, hogy még zajlanak az érettségik. A műszaki jelentkezések száma ugyanakkor 18,6 százalékra nőtt a tavalyi mintegy 14 százalékról, és ezeket a helyeket valószínűleg be is tudják tölteni. Az FTT azt javasolta, hogy a részösztöndíjas helyek egy részéből ösztöndíjas helyek legyenek, de ez a döntést a kormány még nem hozta meg – tette hozzá.

Jobbik: vonják vissza a költségvetés tervezetét!

Z. Kárpát Dániel szerint a költségvetési tervezet tarthatatlan helyzetbe hozza a magyar háztartásokat. Mára négymillióan élnek létminimum alatt, 300 ezerrel több, mint a kormányváltás idején. A kormány hagyja, hogy a többletterheket a pénzintézetek továbbhárítsák a lakosságra – mondta, majd megismételte, hogy a költségvetés visszavonására szólítják fel a kabinetet. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: a kormánynak az az egyik legfontosabb feladata, hogy az államháztartás stabilitását biztosítsa. Jelezte: az ehhez szükséges lépéseket megtették. Úgy gondolja, a kormány kitüntetett szerepet szán a tehermegosztásnak.

LMP: méltánytalan helyzet a felsőoktatási jelentkezéseknél

Osztolykán Ágnes szintén a felsőoktatási férőhelyekről kérdezett. Azt mondta, az idei év különösen igazságtalan és méltánytalan helyzetet teremtett, radikálisan megvágták a férőhelyeket, és ennek következtében ötödével csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. „A részösztöndíjas mesét nem vették be a jelentkezők", a magas tandíjat nem tudják megfizetni. Mire számíthatnak a diákok? – kérdezte. Hoffmann Rózsa azt mondta: a keretszámok januári közzététele, és a jelentkezési határidő meghosszabbításával elegendő idő állt rendelkezésre. Kiemelte: informatikára 7,6 százaléknyian jelentkeztek a tavalyi 6 százalékkal szemben, ez az arány a természettudományos képzésnél 5,1 volt a tavalyi 4,2 százalékkal szemben. Abban bíznak, hogy a következő évben tovább nő az ilyen képzésekre jelentkezők száma – tette hozzá.

A fogyasztói csoportok ellen szólalt fel a Fidesz

Horváth Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy az úgynevezett fogyasztói csoportok megtévesztik a nehéz helyzetbe kerülő, hitelben reménykedő embereket. A politikus hangsúlyozta, hogy ennek a folyamatnak több ezer károsultja van. Cséfalvay Zoltán államtitkár a képviselő által is említett rendelkezést emelte ki válaszként, hogy Magyarországon az év elejétől 2014. január 1-ig tilos új fogyasztói csoportot létrehozni.

MSZP az Erzsébet utalványról

Pál Béla (MSZP) azt mondta, habár azóta többször is cáfolták a sajtóban felröppent hírt, de ettől függetlenül kíváncsi rá, hogy az iskoláztatási támogatást, a családi pótlékot, az önkormányzati segélyt és a nyugdíjak egy részét valóban Erzsébet utalványban akarják-e kifizetni. Soltész Miklós válaszként megerősítette: senki nem tervezi azt, hogy a nyugdíjaknak akár csak egy részét is Erzsébet utalványban fizessék.

A bírói gyakorlatot bírálta a Jobbik

Szilágyi György (Jobbik) arról beszélt, hogy egy holokauszttagadás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt férfinak a bíróság döntése szerint legalább háromszor el kell látogatnia a Budapesti Holokauszt Emlékközpontba. Hozzátette, hogy eközben a kommunista rendszer bűneit tagadó Biszku Bélát még mindig nem ítélték el. A képviselő azt kérdezte, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter mikor kezdeményezi a Kúria elnökénél az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát. Navracsics Tibor válaszként csak annyit mondott: „Kezdeményeztem, egyébként pedig bírósági döntéseket nem szoktam kommentálni". Szilágyi György erre válaszként azt mondta, hogy a Fidesz és a Jobbik értékrendje annyira messze áll egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. „És hogy egyértelműek legyenek a szavaim, mi vagyunk Makó és Önök Jeruzsálem". Navracsics Tibor viszontválaszában visszautasította a képviselő által elsütött „sunyi, antiszemita poént".

Az interpellációkkal folytatódott a parlamenti hétfői ülése, amelynek során az MSZP arra volt kíváncsi, hogy a szociális juttatások egy részét valóban Erzsébet-utalványban fizetik-e ki. A Jobbik arról beszélt, hogy nagyrészt a kormányzat adópolitikájának köszönhetően a fiatalok 50 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét.

MSZP: utalványokkal fizetne a kormány szociális juttatásokat?

Lukács Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány sajtóhírek szerint egyes szociális juttatások utalványokon keresztüli kifizetéséről gondolkodik. Az MSZP azt szeretné tudni, hogy született-e már döntés az Erzsébet-utalványok felhasználási körének bővítéséről, illetve valóban gondolkodik-e a kormány ezen és ha igen, akkor pontosan mely juttatásokról van szó? Rétvári Bence államtitkár válaszában idézett az MSZP 2010-es választási programjából, amelyben szerepel egyes juttatások utalványokkal történő kifizetésének bevezetése. Leszögezte azt is, hogy a Lukács Zoltán által is hivatkozott sajtóhírekben szereplő levél hamis. Hozzátette: a kormány célja, hogy úgy bővítse az Erzsébet-utalvány felhasználási lehetőségeit, hogy az önkormányzatok döntése esetén lehetővé teszi egyes szociális juttatások részben utalványokon keresztüli kifizetését, de csak ott, ahol ezek levásárlására alkalmas beváltóhelyek is vannak. A kormány tervei között emellett szerepel az iskolakezdési támogatás ilyen módon való kifizetése is, ehhez azonban még ki kell építeni a beváltóhelyeket. Hangsúlyozta: az önkormányzatok dönthetik el, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel.

Jobbik: miért üldözi el a kormány a fiatalokat?

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a KSH adatai szerint egyre több a létminimum alatt élők száma Magyarországon és ez szerinte nagyrészt a kormány adópolitikájának köszönhető. Hangsúlyozta: ez vezetett oda, hogy jelenleg a magyar társadalom 19 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a fiataloknál pedig ez az arány 50 százalék. A képviselő azt kérdezte a kormánytól, hogy miért folytat olyan gazdaságpolitikát, amely elüldözi a fiatalokat és elszegényít több millió embert. Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány a munkahelyteremtést támogatja és azt vallja, hogy nem szabad nagyobb szociális juttatást adni, mint amekkora összeget tisztességes munkával meg lehet keresni. Hozzátette: nem igaz, hogy 2010 óta csökkent az életszínvonal és többen élnek szegénységben, éppen ellenkezőleg, hiszen egy középosztálybeli ember életszínvonala 2011-hez képest nőtt.

KDNP: mennyien vették igénybe a családi adókedvezményt?

Michl József (KDNP) a családi adókedvezményről beszélt interpellációjában és azt kérdezte a kormánytól, hogy mekkora megtakarítást jelentett a családoknak a 2011-ben bevezetett, gyermekek után igénybe vehető új rendszer. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában: a pontos számokat csak év végére lehet megmondani, de a munkáltatói bevallások alapján a szaktárca számításai szerint 2011-ben havonta 808 ezer fő érvényesítette a kedvezményt éves szinten összesen 160 milliárd forint összegben. 2012 első négy hónapjában már 810 ezer vette igénybe a kedvezményt, ez idő alatt 51 milliárd forint értékben. Az államtitkár szerint ezek a változások hosszabb távon hozhatják meg a várt eredményt és javíthatnak a demográfiai helyzeten.

Vadai Ágnes és Molnár Csaba: miért szerepel Nyirő József, vagy Wass Albert a Nat-ban?

A független Molnár Csaba azt kérdezte, mi indokolta Nyirő József, vagy Wass Albert szerepeltetését a Nemzeti alaptantervben, amikor mindketten köztudattan antiszemiták voltak, szélsőséges nyilas nézeteiket nem titkolták. Semmi ok nincs arra sem, hogy Szabó Dezső műveit az általános műveltség szintjére emeljék. A szakma előterjesztése ellenére pedig kivették Füst Milánt, vagy Faludy Györgyöt – jegyezte meg. Halász János államtitkár azt mondta: a Nat legfontosabb alapelve az értékelvű, és nevelésközpontú iskola megvalósítása. A közműveltségi tartalmak komplex rendszerét állították össze lefedve azt, amit ma alapműveltségnek tekintenek. Wass Albert meséi és történetei irodalmi értékűnek mondhatók, 2005-ben három műve is bekerült a Nagy Könyv programba – jegyezte meg, hozzátéve: Nyirő József a két világháború között erdélyi irodalom markáns képviselője, majd végül kiemelte Szabó Dezső esszéírói munkásságát. „A tanterv nem nyilas, mérleg" – fogalmazott az állatövi jegyekre utalva.

Az egykulcsos adórendszer, a halálbüntetés visszaállítása, a járások kialakítása és a vetőmagtermelés kérdése is terítékre került a parlamentben a hétfői interpellációk során.

Kiegészült a napirend, már hétfőn tárgyal a Ház az NKA-törvény módosításáról

Hat, a kormány által beterjesztett törvényjavaslattal egészítette ki e heti napirendjét a parlament, így a képviselők kedden, illetve szerdán tárgyalhatnak a többi között az igazságügyi és a szociális tárgyú törvénymódosításokról, valamint a vízgazdálkodási és a szőlőtermesztési szabályok megváltoztatásáról. A parlament azzal is egyetértett, hogy már hétfőn megkezdődjön a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvény módosításának vitája. Ez létrehozná a szervezeten belül az alelnöki pozíciót, amelyet az NKA eddigi elnöke, L. Simon László töltene be, miután hétfőtől ő az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára.

A kormány visszavonta az MNB-törvény módosítását

Visszavonta a kormány a jegybanktörvény módosítására tett javaslatát, jelentette be Kövér László házelnök. Mivel az indítványnak már a részletes vitáját is lefolytatták, ehhez a Ház beleegyezésére volt szükség, amelyet – négypárti egyetértéssel, a Jobbik tartózkodása mellett – meg is adott. Varga Mihály, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval folytatandó tárgyalások vezetője vasárnap közölte az MTI-vel, hogy a kormány a héten a parlament elé terjeszti a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítására tett új javaslatát, a régit pedig visszavonja. Tájékoztatása szerint az új indítvány azokat a főbb változtatásokat vezeti majd át az MNB-törvényen, amelyeket a kormány, a jegybank, az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank által működtetett szakértői csoport alakított ki.

Az egykulcsos adót bírálta az MSZP

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy a korábbi kormányzati ígéretekkel ellentétben az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt közel hárommillió munkavállaló keresett kevesebbet 2011. januárjától. Hozzátette, hogy a tehetősebb társadalmi csoportok viszont a változtatások kedvezményezettjei lettek. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként leszögezte, hogy a kabinet olyan adórendszer kialakítását tűzte ki célul, amelyik elősegíti a foglalkoztatást, szűkíti a szürkegazdaság lehetőségeit, bezárja a kiskapukat és stabilan biztosítja az államháztartás egyensúlyát. A lakosságot közvetlenül érintő változtatások arra az elvre épülnek, hogy aki többet fogyaszt, az többet adózik, de aki többet keres, az nem fizet aránytalanul többet – jelentette ki. Hozzátette, hogy az egykulcsos adóra való áttérés során kompenzációt kellett biztosítani ahhoz, hogy senki ne járjon rosszabbul. Leszögezte, hogy az egykulcsos adó bevezetése közép- és hosszútávon is kifizetődő.

A halálbüntetés visszaállítása mellett érvelt a Jobbik

Apáti István (Jobbik) amellett érvelt, hogy a legkirívóbb életellenes bűncselekmények esetében vissza kell állítani a halálbüntetést. A képviselő azt mondta, hogy a büntetés kiszabását bírói mérlegelés tárgyává tennék. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a halálbüntetésnek van visszatartó hatása. Apárti István feltette a kérdést, hogy a kormány a nemzetközi elvárásoknak vagy a magyar társadalom igényeinek akar-e megfelelni. Répássy Róbert államtitkár elmondta, Magyarországot számos nemzetközi egyezmény köti, amelyek mindannyian a halálbüntetés újbóli bevezetése ellen szólnak. Szavai szerint ha Magyarország vissza akarná állítani a büntetési formát, akkor vagy fel kellene mondani ezeket a szerződéseket vagy ki kellene lépni az Európai Unióból. Zárásként személyes álláspontját ismertetve leszögezte: ő maga is ellenzi a halálbüntetés bevezetését.

LMP: az érintettek sem értenek a járások kialakításával

Dorosz Dávid (LMP) arról beszélt, hogy a járásközpontok kialakításáról és a járások határainak kijelöléséről a kormány a hónap végéig dönt. Szavai szerint az LMP megkérdezte az érintetteket és sok helyen azt az információt kapták, hogy a kabinet a bevonásuk nélkül döntött. Leszögezte, hogy egy ilyen mértékű átalakítást nem lehet elkapkodni és az nem tükrözhet aktuálpolitikai célokat. A képviselő hozzátette, a járások kialakítása arról szól, hogy hogyan terjesztik ki a „narancsos hűbéri rendszert". Rétvári Bence államtitkár válaszként azt hangsúlyozta, hogy az átalakítás során a kormányzat kimondottan a fokozatosságra törekszik. Ennek kapcsán elmondta, hogy 2010 szeptember 1.-jén újra felállították a közigazgatási hivatalokat, tavaly év elején létrejöttek a megyei kormányhivatalok, idén január 1.-jén ezek a hivatalok intézményfenntartóvá váltak, jövőre pedig létrejönnek a járások.

Fidesz: húzóágazat lehet-e a vetőmagtermelés?

Pócs János (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a magyar vetőmag, amit stratégiai terméknek nevezett, korlátlanul adható el világszerte. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a magyar vetőmagok génmentesek és ez akár már rövid távon is kihasználható. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a vetőmagtermelés húzóágazattá válhat. Hangsúlyozta, hogy a magyar vidék és ezzel összefüggésben az ország sikere egyaránt nagyban függ az agrárágazat versenyképességétől és sikerétől.

Az egészségügyben uralkodó bizonytalanságról, a riói környezetvédelmi konferenciáról, az uniós tagság mérlegéről, az adórendszerváltás szükségességéről és a jövő évi költségvetéséről beszéltek a képviselők napirend előtt a parlamentben hétfőn.

Letette esküjét a fideszes Horváth Zoltán

Letette képviselői esküjét Horváth Zoltán, a fideszes politikus a köztársasági elnökké választott Áder János európai parlamenti helyét átvevő Bánki Eriket váltja az Országgyűlésben. A politikus mandátumát csak másodszorra tudta igazolni a Ház, miután az először a szükségesnél kevesebb képviselő nyomott gombot. Kövér László házelnök pár perc múltán megismételtette a voksolást, ekkor már elegendő, 207 képviselő szavazott igennel. Az ülésen a jegyző azt is ismertette, hogy az államfő kinevezte kulturális államtitkárrá az eddig a parlament szakbizottságát vezető L. Simon Lászlót.

MSZP: bizonytalanság az egészségügyben

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt: bizonytalanság uralkodik az egészségügyben. Szerinte bár a kormány mentőövet ígért az ágazatnak, az fejbe találta az egészségügyi dolgozókat, akik alig térnek magukhoz, mert úgy látják, nincs fedezet az ígért béremelésre, amelyre a védőnők nem is számíthatnak. Mint mondta, a béremelés fedezete csak az egészségügy leépítése lehet, ez pedig elsősorban a rossz népegészségügyi mutatókkal rendelkező keleti országrészt sújtja. A szocialista politikus emellett bírálta az újabb pénzkivonást a gyógyszerkasszából. Szócska Miklós államtitkár szerint a felszólalás azt bizonyította, hogy az MSZP-nek nincs értékelhető egészségügyi szakpolitikusa. Elmondta, a feszes költségvetés oka, hogy az előző kormány rossz állapotban hagyta hátra az egészségügyet. A betegek terhei a gyógyszerkassza csökkentése mellett sem nőttek, a béremelést nem elbocsátásokból, hanem például a chipsadóként ismert népegészségügyi termékadóból fedezik – hangsúlyozta.

A kormány támogatná egy környezetvédelmi világszervezet létrejöttét

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta: a környezetvédelem fontosságában egyetértenek a pártok. Erről az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferenciájával kapcsolatban beszélt, amelyet keddtől Rio de Janeiróban rendeznek meg. Hangot adott annak a reményének, hogy a világszervezet következő, vízügyi konferenciáját - Áder János kezdeményezésének megfelelően – Magyarországon tarthatják. Válaszul Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár arról beszélt, a Föld nincs jobb állapotban, mint a húsz évvel ezelőtti riói környezetvédelmi konferencia idején. A kormány képviselője tudatta, a kabinet támogatná egy szakosított, környezetvédelmi világszervezet létrehozását.

Adórendszerváltást sürget az LMP

Vágó Gábor (LMP) úgy fogalmazott: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tündérmeséjéből mára "megrázó thriller" lett: kiszámíthatatlan a gazdaság működése, az egykulcsos adórendszer megbukott, a hiteladósok egyharmada nem tud törleszteni és hárommilliónyian élnek a létminimum alatt, miközben az új adók tovább növelik az emberek terheit.Az LMP szerint a megoldást a kormányváltás és az általuk sürgetett adórendszerváltás jelentené – szögezte le, példaként hozva, hogy progresszív személyi jövedelemadózást és sárgacsekk-adó helyett spekulációs adót vezetnének be. Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára válaszában Spanyolország példáját ajánlotta az ellenzéki képviselő figyelmébe, mondván, hogy ott a szocialisták gazdaságélénkítésre alapozott programja egy év alatt tönkretette az államháztartást, és most bankmentőcsomagra van szükség. A progresszív szja azokat bünteti, akik legálisan, többletteljesítménnyel jutnak magasabb jövedelemhez – emelte ki az államtitkár, megjegyezve: már látszanak az egykulcsos adó eredményei.

A Jobbik az uniót okolja a gazdasági nehézségekért

Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: közös vonás az elmúlt 22 év kormányaiban, hogy megszorításokat hajtanak végre. Ennek és a magyar gazdaság bajainak szerinte az Európai Unió is az oka, valamint az unió nehezíti a kilábalást, mert "lerabolja" a magyar piacokat, kizsákmányolja az itt dolgozókat és kiviszi az országból a profitot. Eközben – tette hozzá – Magyarország az uniós támogatások nagy részét nem tudja lehívni. A Jobbik ezért javasolja, hogy népszavazás döntsön az uniós tagságról - mondta a pártelnök, hozzáfűzve, hogy mindazonáltal pártja is az Európai Gazdasági Térség kötelékében tartaná Magyarországot. Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta: az EU-tagság legnagyobb előnye nem az unióból érkező támogatás mértéke – csak ebből egyetlen ország sem tud felzárkózni –, hanem a közös piac. Azzal, hogy a támogatásokat hatékonyabban kell felhasználni, egyetértett, szerinte ezt szolgálja az Új Széchenyi-terv.

Fidesz: a stabilizáció a költségvetés célja

Rogán Antal azt mondta: amíg a szocialisták most a visszamenőleges egészségügyi béremelést féltik – amelynek megvalósulására a Fidesz frakcióvezetője ígéretet tett –, kormányon elvették a 13. havi fizetést a közalkalmazottaktól. A jövő évi költségvetésről azt mondta, legfontosabb célja a stabilizáció, így az ország jövőre kikerülhet az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól. Arra is kitért, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a tehermegosztás elve mellett, és fenntartja a családtámogatás rendszerét. Az ellenzéket arra szólította fel, ne támadja a kormányt, amiért a magyar vállalkozásokat próbálja segíteni. A fejlesztési minisztériumot pedig arra kérte, hozza nyilvánosságra, hogy az elmúlt években a fejlesztési források mekkora hányada került külföldi cégekhez.