Több mint hét és fél órás tárgyalás után ért véget szerdán hajnali háromnegyed négykor az új választási eljárási törvényjavaslat előző hétről folytatódó parlamenti általános vitája. Az ellenzéki frakciók szerdára virradóra is elsősorban az előzetes regisztráció bevezetése miatt támadták a kormánypárti tervezetet, a kormány és az előterjesztők a vita végén védték a javaslatot.

Újabb ellenzéki kritikák az új választási eljárási szabályokról

Az elhúzódó vita második felében csak ellenzéki képviselők jelentkeztek normál idejű felszólalásra. Az MSZP padsoraiból Bárándy Gergely az átalakítani tervezett új választási intézményrendszer függetlenségét vonta kétségbe, míg Harangozó Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a levélben történő feliratkozás szűkre szabott határideje miatt a fogyatékkal élők sem feltétlenül járnak jobban az új választási eljárási szabályokkal. Mint mondta, az internetes hozzáféréssel nem rendelkező mozgássérülteknek a jövőben személyesen kell majd eljárniuk regisztrációjuk ügyében, ami sok esetben nehezen megoldható lehet számukra. Az ugyancsak szocialista Molnár Zsolt – több ellenzéki képviselőhöz hasonlóan – jelezte: a KDNP nem vesz részt a vitában, amit annak tud be, hogy a kereszténydemokratákat nem érdekli a választás, vagyis „egyfajta szatellit pártként" tekintenek magukra.

Lendvai Ildikó (MSZP) hajnali fél háromkor tett felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy mindössze öt fideszes képviselő hallgatja a három ellenzéki frakció felszólalóit, vagyis – mint mondta – létszámban felülkerekedtek a kétharmados kormánytöbbségen. Burány Sándor (MSZP) szerint a kabinet hibás gazdaságpolitikája akkora haragot vált majd ki, hogy végül valóban magas lesz a választási részvétel és a szavazók leváltják az Orbán-kormányt. Horváth András arra emlékeztetett, hogy a szocialisták korábban mindig csak parlamenti konszenzus alapján változtattak a választási eljárási szabályokon.

A jobbikos Novák Előd a feliratkozás intézményét általánosságban is bírálva ésszerűtlennek nevezte azt a részletszabályt is, amely a választás előtt 15 nappal lezárná a regisztrációt. Emlékeztetett arra, hogy hasonló előírások mellett korábban azok a fideszes szavazók sem mehettek volna el voksolni, akiket Gyurcsány Ferenc a 2006-os önkormányzati választások előtt 14 nappal nyilvánosságra került beszéde vitt az urnákhoz.

Az LMP-s Karácsony Gergely rövid felszólalásai egyikében arról beszélt, hogy a Fidesz saját kormányzásának veszteseit, vagyis a kis településeken élő, jellemzően alulképzett rétegeket akarja távol tartani a választástól, abból a megfontolásból, hogy ők az előző választással ellentétben most már valószínűleg nem a Fideszt támogatnák.

A vita végén Szabó Erika államtitkár úgy fogalmazott, az ellenzék obstrukciójával rendkívül méltatlanná tette az előterjesztés vitáját. Mint mondta, olyan emberek oktatták ki a kormánypárti képviselőket demokráciából, akik korábban a diktatúrát működtették. Szerinte ők jobban tették volna, ha meg sem szólalnak. A Fidesz próbált volna szakmai vitát folytatni, de ebben az ellenzék nem volt partner, a kormánypárti képviselők ezért nem szóltak a vita második felében – közölte, hozzátéve, az ellenzék mindenképpen vesztes lesz a következő voksoláson, „hiszen nem tudnak méltóképpen képviselni embereket". Harangozó Tamás cáfolta, hogy frakciója ne tett volna konkrét szakmai felvetéseket, ezekre azonban szerinte nem kaptak válaszokat. „Szégyellje magát államtitkár asszony" – fejezte be felszólalását a szocialista képviselő. Novák Előd szintén úgy vélte, hogy az államtitkár elfogadhatatlanul oktatta ki az ellenzéket, majd Szabó Erika szemére vetette korábbi szabad demokrata múltját. „Ön nem az ellenzék tánc- és illemtantanára" – folytatta Lendvai Ildikó, aki azt kérdezte, azok képviselik-e méltó módon a választókat, akik ott sincsenek az ülésteremben.

Csizi Péter (Fidesz) az előterjesztők nevében adott zárszavában azt mondta, egészen mostanáig túlzottan bonyolult volt a választási törvény, ami növelte a politikai szembenállást. Indítványuk pozitívumaként említette például az ajánlószelvények eltörlését, ami szerinte növeli a demokrácia sikerességét, hiszen többen indulhatnak a választásokon. Kiemelte továbbá, hogy a feliratkozás több nyugati országban is bevett gyakorlat, amivel a választópolgárok maguk rendelkezhetnek arról, részt kívánnak-e venni a kampányban.

Lezsák Sándor lezárta az általános vitát, amelyben az ülést vele felváltva vezető Balczó Zoltánnal többször is figyelmeztették a bekiabáló képviselőket.

A kedden reggel kezdődött ülésnap a jobbikos Ferenczi Gábor a vörösiszap-katasztrófa évfordulója kapcsán mondott napirend utáni felszólalásával ért véget szerdán 3 óra 45 perckor. Az Országgyűlés reggel 9 órakor folytatja munkáját az új Polgári törvénykönyv tárgyalásának folytatásával.

Az Országgyűlés este elindította a kisajátítás szabályait átíró kormányzati javaslat tárgyalását, majd folytatta az új választási eljárási törvény általános vitáját. Utóbbiban az ellenzék a választási feliratkozás bevezetését kifogásolta, indokolatlannak és a demokráciát korlátozó lépésnek nevezve az előzetes választási regisztrációt. Kormánypárti képviselők ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy javaslatuk a választói felelősségre épít és annak révén a korábbinál többen adják majd le voksukat.

Az MSZP és a Jobbik kész támogatni, az LMP elutasítja a kabinet kisajátítást érintő javaslatát

Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár expozéja után Molnár Attila ismertette a Fidesz támogató álláspontját a kormány kisajátításról szóló törvénymódosításáról. Mint mondta, a javaslat célja, hogy gyorsítsa, egyszerűsítse, valamint olcsóbbá tegye a kisajátítási eljárásokat a Magyary Program keretében. A változtatásokra példaként említette, hogy az állam akár környezetvédelmi érdekekre hivatkozva is kezdeményezhetne kisajátítást. A KDNP nevében Aradszki András kért támogatást az előterjesztéshez.

Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka azt kérte, fontolják meg a pártja által benyújtott módosító javaslatokat, hiszen azok elfogadásával a szocialisták is támogatni tudják az indítványt. Úgy fogalmazott, a javaslat „garanciaelemeit" kellene erősíteni, vagyis a kabinetnek tovább kellene pontosítania azokat a biztosítékokat, amelyek megilletik a kisajátításban érintetteket.

A Jobbik véleményét ismertető Staudt Gábor „pozitívnak és előremutatónak" értékelte az indítványt, amelyet szerinte akár el is tudnak majd fogadni. Helyesnek nevezte például fellépni azokkal szemben, akik egy későbbi állami kisajátításban bízva, spekulatív célból vásároltak földtulajdont, ugyanakkor kérte a javaslatban szereplő fellebbezési lehetőségek pontosítását.

Szilágyi Péter, az LMP vezérszónoka egyetértett azzal, hogy a javaslat alapvetően az érintettek érdekét szolgáló egyszerűsítést és gyorsításokat is tartalmaz, azonban jelezte, pártja az indítvány néhány kifogásolható eleme miatt semmiképp sem szavazza majd meg azt. Aggályaik közé sorolta például, hogy hulladékkezelő létesítmény építése céljából is lehetővé válik a kisajátítás, amivel a helyben élők jogai csorbulnak.

Éles szóváltásokkal indult a választási feliratkozásról szóló előterjesztés vitája

A képviselők kedden este nyolc órakor kezdték folytatni a választási eljárásról szóló előterjesztés általános vitáját, amelyben heves szóváltás alakult ki a kormányoldal és az ellenzék között. A vita első négy órájában több mint száz felszólalás hangzott el, amelyekben az ellenzéki képviselők támadták, míg fideszes politikusok védték az eredetileg Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár által benyújtott indítványt.

A vita elején Tapolczai Gergely (Fidesz) jeltolmács segítségével közölte, a fogyatékkal élőknek előrelépést jelent az új választási eljárási törvény, hiszen a látássérülteket Braille-írással készült szavazólapok, míg a mozgássérülteket akadálymentesített szavazóhelyiségek segítik.

A következőként szóló szocialista Tóbiás József elismerte, a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét valóban segíti az indítvány, ugyanakkor szerinte ez nem feledteti az előzetes választási feliratkozás negatívumait. Mint mondta, jelenleg jól működő választási nyilvántartás van Magyarországon és eddig nem hallott megfelelő érvet arra, miért kellene azt megszüntetni. Tóbiás József szerint az önkéntes regisztráció szűkíti a társadalmi kontroll lehetőségét, vagyis azt, hogy az emberek elmondhassák véleményüket a kormányról, azonban úgy vélte, mindez nem akadályozza meg a választókat abban, hogy 2014-ben leváltsák a Fidesz-kormányt.

A szocialista képviselőnek a fideszes Csizi Péter válaszolt két percben, aki szerint a feliratkozás lehetővé teszi, hogy a politikától távol maradni akarók kivonják magukat a kampányból, adataikat ne szerezzék meg a pártok, ne keressék őket ígéreteikkel.

A kormánypárti képviselő felszólalása után kizárólag további kétperces felszólalások hangzottak el a következő csaknem négy órában. A szót kérők közül Józsa István (MSZP) azt mondta, a kormányoldal adminisztratív akadályt gördít a magyarországi lakhellyel rendelkező szavazók elé. A fideszes Kőszegi Zoltán szerint azonban javaslatukkal a demokrácia szélesítésére törekszenek és a felelős választói magatartást kívánják erősíteni. Lendvai Ildikó (MSZP) felszólalására reagálva pedig úgy fogalmazott, nem az alacsony képzettségűeket akarják kizárni a választásokból, hanem azokat, akik egy tál levesért eladják szavazatukat. Később az LMP-s Szilágyi Péter erre utalva fogadást ajánlott a kormánypárti képviselőknek, mint mondta, mindannyiukat meghívja egy gőzölgő levesre, ha 2014-ben a korábbiaknál nagyobb arányú részvétel lesz a választáson.

A jobbikos Dúró Dóra és Szávay István egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a Fidesz arra hivatkozva vezetné be a feliratkozást a magyarországi lakóhellyel rendelkezőknek, hogy nem különböztethetik meg őket a határon túl élő magyaroktól. Eközben egyéni képviselőkre csak a Magyarországon lakók szavazhatnak, vagyis van megkülönböztetés.

Több ellenzéki képviselő, így Lendvai Ildikó (MSZP) és Szilágyi Péter (LMP) is beszélt arról, hogy a Fidesz szégyelli jelenlegi javaslatát és ezért vesz részt alig tucatnyi képviselője a szerintük szándékosan késő estére tett vitában.

A Ház korelnöke, a fideszes Horváth János több felszólalásában is úgy fogalmazott, ha igazak lennének az ellenzék állításai, akkor nem támogatná a javaslatot. Mint mondta, a Rákosi-rendszerben sem tudott együtt tapsolni Sztálin legjobb tanítványaival.

A Fidesz felszólalói a szocialista kormányok által hátrahagyott örökséget bírálták a postai szolgáltatásokról szóló törvény parlamenti vitájában, míg az MSZP szónoka azért kritizálta az előterjesztést, mert az szerinte nem segíti elő új piaci szereplők megjelenését. A képviselők megtárgyalták a Nemzeti Akkreditáló Testület működéséről szóló törvénymódosítást és belekezdtek a kisajátításról szóló törvény általános vitájába.

Fidesz: a javaslat pontosítja a nyújtandó szolgáltatásokat

Babák Mihály (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a postai szolgáltatás közszolgáltatás. Bírálta az MSZP-t, amiért kormánya annak idején számos kispostát záratott be. Üdvözölte, amiért a jogszabály pontosítja a szolgáltatások körét és fajtáját, ezt a fogyasztóvédelem szempontjából is jelentősnek nevezte.

MSZP: a javaslat nem szolgálja a piacnyitást

Simon Gábor (MSZP) emlékeztetett az uniós irányelv által kiemelt szempontokra, arra, hogy a liberalizáció során biztosítani kell a szolgáltatások színvonalának változatlanságát. Kijelentette, hogy frakciója nem támogatja a javaslatot, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy három hónappal a piac teljes megnyitása előtt terjeszti be a törvényt a kormányoldal. Szerinte a felkészülés érdekében legalább egy éve be kellett volna nyújtani ezt a törvényjavaslatot. Úgy vélte, sem az időzítés, sem a törvény tartalma nem segíti elő új piaci szereplő megjelenését, ez pedig nem vezet a szolgáltatás minőségének érdemi javulásához. Nem szolgálja a fogyasztók érdekét – mondta –, amit legalább olyan fontosnak nevezett, mint a Magyar Postáét.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát, mivel Fónagy János államtitkár nem válaszolt a vitában elhangzottakra.

Uniós joggal hoznák összhangba a Nemzeti Akkreditáló Testület működését

A Nemzeti Akkreditáló Testület működését szabályozó törvényeket módosítaná a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak. Fónagy János államtitkár expozéjában azt mondta, 2013-tól új emisszió-kereskedelmi időszak indul, ezzel együtt a szabályozás is több ponton módosul, ezért szükséges a szabályok módosítása. Ezzel megteremtik a kereteket arra, hogy az emisszió-kereskedelmi rendszerben a 2013-tól kiadott jelentések hitelesítését Magyarországon is el tudják végezni.

Bencsik János (Fidesz) hangsúlyozta, hogy előkészítés alatt van a teljes uniós joganyag előkészítése. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország legnagyobb kibocsátóinak jelentéseit kell akkreditálni, ezeknek a vállalatoknak a piacon kell megvenniük a kibocsátási kvótát, ez pedig alapvetően befolyásolja a versenyképességüket. Jelezte, hogy az éghajlatvédelmi törvényt is módosítani kell majd, el kell készíteni az éghajlatvédelemről szóló stratégiát és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi mechanizmust is.

A szocialista Józsa István szakmailag megalapozottnak tartotta a javaslatot, ugyanakkor felsorolt több problémát is az energiaszektorral kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakemberek nem Magyarországon dolgoznak, ellehetetlenítették a zöldberuházásokat, és „szétverték" a zöldenergia támogatására kialakított KÁT-rendszert. Kepli Lajos (Jobbik) uniós diktátumnak nevezte a módosítást, így azt pártja nem tudja támogatni. Mint mondta, a globális klímaváltozásban a szennyezés piacosítása nem megoldás a problémákra; úgy vélte, a gazdaság élénkítése jobban használhat a zöldenergia elterjedésére, mert a plusz forrásokból tudnak zöld technológiákat támogatni.

Fónagy János nem kívánt válaszolni a vitában elhangzottakra, módosító javaslat nem érkezett, így a következő ülésen a törvény elfogadásáról döntenek a képviselők.

Módosul a kisajátításról szóló törvény

A kormány módosítaná a kisajátításról szóló törvényt, amelynek célja Répássy Róbert államtitkár elmondása szerint az, hogy az eljárások gyorsuljanak, egyszerűbbek és olcsóbbak legyenek. Kifejtette, az új szabályok pontosan leírják, mely esetekben lehet kisajátítani és milyen módon biztosítható az elszenvedő tulajdonosok kártalanításhoz való joga. A lényeg, hogy az eljárás okán keletkező bizonytalan helyzet minél rövidebb ideig álljon fenn – mondta az államtitkár. Az új szabályok lehetővé teszik a környezetkárosítás felszámolása, hulladékkezelő rekultivációja miatti kisajátítást, külterület esetén pedig nem lesz kötelező a teljes ingatlan megvásárlása. Korlátozzák a hiánypótlást is, mivel ezek miatt húzódtak el leginkább az eljárások az államtitkár szerint. A törvény elfogadásával egyszeri pótlásra lesz lehetőség, és bírságra számíthat az érintett. A járulékos költség bevezetésével a kártalanításon felüli minden releváns költség kifizetése követelhető lesz.

A postai piacnyitást teszi lehetővé, és az egyetemes szolgáltatások körét is szabályozza a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat – mondta expozéjában Fónagy János államtitkár az előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés ülésén. A Fidesz vezérszónoka szerint a posta ügye nemzeti ügy. Az LMP-s Schiffer András szerint a javaslat megfelelő garanciákat tartalmaz, a Jobbik és az MSZP viszont bírálta azt.

Fónagy: az uniós irányelvnek tesz eleget a törvényjavaslat

A postai piacnyitást, valamint az ország egész területén, mindenki számára elérhető szolgáltatások biztosítását is célul tűzi ki a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, amely ezzel az Európai Unió 1997-ben készített irányelvében foglaltakat biztosítja – mondta Fónagy János. Az államtitkár közölte: az előterjesztés bővíti a postai ágazat piacfelügyeletét jelenleg is ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) feladatkörét. A jövőben az NMHH alkotja meg a mindenki számára nyújtandó, úgynevezett egyetemes szolgáltatások finanszírozásához kapcsolódó szabályokat, valamint felügyeli, ellenőrzi a tevékenységet.

A javaslat az új piaci szereplőknek is lehetőséget teremt arra, hogy részesedést szerezzenek például a levélkihordás piacából – tette hozzá Fónagy János, aki azt is hangsúlyozta: a jogszabály meghatározná azon szolgáltatások körét is, amelyeket az ország egész területén, hetente legalább öt napban biztosítani kell. Mint mondta, ezeket 2020-ig még a Magyar Posta nyújtja. Mint arra rámutatott, a közigazgatási vagy a bírósági eljárások eredményes lebonyolítása szükségessé teszi ezeknek a szolgáltatásoknak a biztosítását, függetlenül attól, hogy a szolgáltató azt nyereségesen képes-e ellátni. Ezen szolgáltatásokról a jövőben az állam szerződést köt, a posta veszteségeire pedig kompenzációs alapot hoz létre.

Fidesz: a Magyar Posta ügye nemzeti ügy

Nyitrai Zsolt a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Magyar Posta ügye nemzeti ügy. Szerinte közösen kell megtalálni a kitörési pontokat, amelyek megmentik a postát, hiszen az állami szolgáltatónak mindenképpen csökkenni fognak a bevételei a piacnyitást követően. Ilyen kitörési pont lehet – amelyet a most tárgyalt javaslat is tartalmaz és erősít – az állampapír-forgalmazás a lakosság irányába, a nemzetközi terjeszkedés és az akvizíciók is. Emellett szerinte az államnak minden eszközzel védenie kell a Magyar Postát, amelynek részt kell vennie a közszolgáltatásokban – a nyugdíjak, segélyek jogosultakhoz való eljuttatásában –, illetve egyéb pénzforgalmazási szolgáltatásokban. Hozzátette azt is: a piacnyitással kapcsolatban nagyon fontos tényező a szigor. Az új belépő szolgáltatóknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ehhez hozzájárulnak a hatóság bővülő szankcionálási lehetőségei is, melyeket szintén tartalmaz a javaslat – mondta Nyitrai Zsolt.

MSZP: hosszú távú stratégia kellene

Baja Ferenc (MSZP) szerint hosszú távú stratégiára lenne szükség a postáról és annak a közszolgáltatásokon belül elfoglalt helyéről. Ennek hiányában ugyanis szerinte nem biztosított a posta jövője és a modernizációja. Az MSZP szerint a piacnyitás az új szereplők erősödésével Budapesten és a nagyvárosokban akár a vidéki kisposták bezárásához is vezethet. Az ellenzéki vezérszónok úgy vélte: a kormány nem tudta eldönteni, hogy egy vállalatot akar-e, vagy inkább egy közszolgáltatásokban részt vevő intézményt. A javaslattal pedig szerinte sem megvédeni, sem pedig új feladatokkal nem kívánja ellátni a kormány a Magyar Postát. Hangsúlyozta: ezt a javaslatot az MSZP nem szavazza meg, hanem másfél éven belül elkészíti saját tervezetét, amely a posta szerepét a közszolgáltatások jövőjével kapcsolatos stratégiára alapozza. Hozzátette: a vállalati versenyt mindenképpen el fogja veszíteni, ezért kellene inkább a közszolgáltatások ellátásra fektetni a hangsúlyt.

Jobbik: megkésett a javaslat

Egy megkésett javaslattal van dolga a parlamentnek, aminek az az oka, hogy hosszasan kellett alkudozni róla az Európai Unióval – jelentette ki Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka. A képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a kormánypárti képviselők a „brüsszeli diktátumot" meghaladó csomagot tesznek le a Ház elé. A politikus hangsúlyozta, egyelőre csak az teremt haladékot, hogy nem tűnt fel olyan, a Magyar Postán kívüli álló szereplő, amelyik országos hálózattal rendelkezik és riválissá fejlődhetne ki. Az átfutási időt és a teljesítménymérést átláthatóvá kell tenni – ismertette tovább az előterjesztés pontjait. Egyúttal kevésnek nevezte az új belépők esetében megfogalmazott kritériumokat, mert azokat akár egy kisvállalkozás is teljesíteni tudná, mégsem alkalmas arra, hogy megfelelő szolgáltatást nyújtson. Olyan új piaci helyzet áll elő, amelyikben már a Magyar Postának is reklámoznia kell magát és egy nem feltétlenül indokolt versenyhelyzetben kell majd helytállnia.

LMP: garanciákat tartalmaz a javaslat

Schiffer András az LMP vezérszónoka úgy látta, hogy az eddigi magyarországi liberalizációs kísérletek közül ez a törvényjavaslat az egyik legjobb, mert garanciákat tartalmaz arra, hogy minden ember hozzáférhessen a postai közszolgáltatásokhoz. Hangsúlyozta: pártjuk álláspontja is az, hogy mindenki számára egyenlő módon kell biztosítani a közszolgáltatásokhoz való szabad hozzáférést. Az LMP ésszerűnek tartja azt a szabályozást, amelyik alapján öt kilométerenként szükség van egy postára, illetve minden településen elhelyeznek egy levélszekrényt. Emellett hangsúlyozta, hogy az államnak fent kell tartania a keresztfinanszírozás rendszerét.

Az Eximbankról szóló törvénymódosítási javaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Dióssi: az Eximbank hatékony forrásbevonása a cél

Dióssi Csaba expozéjában azt mondta: a kormány kiemelt célja az átgondolt, fenntartható gazdasági növekedés ösztönzése, és ennek egyik fontos eszköze a befektetések, és a növekedés húzóágazatát jelentő cégek támogatása. Fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten forrásokat biztosítson a magyar cégek, elsősorban a magyar gazdaság gerincét jelentő kis- és középvállalkozások támogatásához – mutatott rá a fideszes képviselő. Kiemelte: az Eximbank célja, hogy a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozásával lehetővé tegye a Magyarországon működő vállalkozások számára, hogy minél teljesebb mértékben ki tudják aknázni exportlehetőségeiket, ezáltal növelve külpiaci versenyképességüket. A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy indítványa az Eximbank hatékony forrásbevonását hivatott segíteni. Mint elmondta: módosító javaslata hátterében az áll, hogy az Eximbank és Mehib közvetlen állami tulajdonba kerülésével járó tulajdonosváltással együtt megkezdődött az előbbi finanszírozási modelljének átállítása a korábbi tulajdonostól felvett kölcsönökről a piaci alapú finanszírozásra.

Fidesz: a gazdasági növekedés ösztönzését szolgálja a javaslat

Balázs József az előterjesztővel összhangban szintén arról beszélt: fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten adjon segítséget a magyar gazdaság gerincét jelentő kis- és középvállalkozásoknak. Babák Mihály szerint a gazdaságpolitika része az exporttámogatás, de ma Magyarország eszköztelen a mérhetetlen eladósodás miatt, és iszonyú kamatterhet kell viselnie. Az export finanszírozása érdekében ez a javaslat rendkívül fontos, és a piacra jutás lehetőségét könnyíti meg – mondta. Ékes József kiemelte, hogy idén több országgal indultak meg a tárgyalások, azonban mire ebből beruházás lesz, az időbe telik.

MSZP: a javaslat nem a lényegről szól

Józsa István azt mondta, a célokkal egyetértenek, de a javaslat nem a lényeget érinti. Államháztartási és jogdogmatikai szempontból komoly aggályokat vet fel az indítvány – mondta. Kifejtette: fellazítja a tavaly államháztartási törvény egyik garanciális rendelkezését, amely az állami kezességről szól. A garanciális szabály alól a Eximbank kikerülne, és ezáltal az állam az adóforintokat jobban kockáztatná, azzal a veszéllyel, hogy mindez vesztességgel jár majd. Különös az is – folytatta –, hogy az 1994.évi törvény módosításáról szóló javaslatot Dióssi Csaba nyújtotta be, és ezt szerinte kormányzati megrendelésre tette.

Jobbik: csekély hatású a javaslat

Volner János azt mondta, hogy jónak tartják a javaslatot, bár az szerinte nagyon csekély hatású. Azzal egyetértenek, hogy a kormány segíteni kívánja a magyar exportot, de szerinte nem fordítanak elég figyelmet az import kiváltására alkalmas termékeket gyártó hazai termelőkre – fejtette ki. Ők azok, akik a magyar gazdaságot költséghatékonyan segíteni képesek – jegyezte meg. Hozzátette: Magyarország beszállítói szerepkörre korlátozott állam, most nem hogy egy buszt nem gyártunk, örülünk, ha egy lökhárítót adhatunk. Keleti nyitás szorgalmazott, a jelenlegi egyoldalú uniós függést ezzel lehetne szerinte kiváltani. Szerinte az a probléma, hogy a magyar politikusok csúcsminőségű termékek exportálására alapoznak évtizedek óta, nem pedig a jó ár-érték arányú termékek gyártására, amelyekre pedig sokkal nagyobb lenne a kereslet. Szerinte a magyar politika abban téved, hogy a politikusoknak ez a szemlélete jelenik meg a külgazdasági stratégiákban, de „nem mindig Magyarországnak sikerül, valamilyen világújdonsággal előállnia".

LMP: erősíteni kell a belső fogyasztást is

Vágó Gábor azt mondta, hogy nem feltétlenül az exporttámogatásnak kell fő prioritásnak lenni. A tavalyi és a 2012 első félévi adatok alapján a GDP-ben húzóágazat, a magyar termelés egyre nagyobb hányada megy ki külpiacra. Ugyanakkor a magyar gazdaságon belül egyre csökken a belső fogyasztás. Ha a kormány minden egyes kezdeményezése az export növelésére irányul, akkor kihagyják azt a lehetőséget, hogy a belső fogyasztást erősítsék – jegyezte meg. Szerinte az igaz, hogy eszköztelen a gazdaságpolitika, de azért, mert saját kezét köti gúzsba, folyamatosan bizonytalan a jogi keretrendszer, bizonytalanságokkal kell szembenézniük a vállalkozásoknak. Megjegyezte: a javaslat kockázatátvállalásról szól, a piac kockázatát közvetve az adófizetők veszik át.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárt és mivel részletes vitát módosító javaslatok hiányában nem tartanak, ezért az Országgyűlés következő ülésén várhatóan döntenek is a képviselők a javaslatról.

A szocialista vezérszónokok a kormány munkáját bírálták a 2011-es zárszámadás tárgyalása során, a KDNP viszont hitelesnek minősítette az adatokat. Sem a Jobbik, sem az LMP vezérszónoka nem tartja támogathatónak a zárszámadást – derült ki a tavalyi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló előterjesztés tárgyalásakor a parlamentben.

MSZP: fenntarthatatlan makrogazdasági pályát mutat a zárszámadás

Borbély László, az MSZP egyik vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2011-es az első év, amelynek költségvetési politikáját teljes mértékben a kormány határozta meg. A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a zárszámadás szerint a 2,8 százalékos céllal szemben a hiány elérte a 6,2 százalékot. A kabinet gazdaságpolitikája a vártnál kisebb növekedést eredményezett, ami mellett a Mol-részvények megvásárlása és az állam által átvállalt hitelek is hozzájárultak a hiány növekedéséhez. A központi költségvetés bruttó adósságállománya közel 102 milliárd forinttal magasabb a tervezettnél, a bruttó adósság összege 2010 végéhez képest 914,5 milliárd forinttal nőtt – mondta az ellenzéki politikus. A kormány által prioritásként kezelt államadósság-csökkentés megbukott – jelentette ki. Szerinte a számokban a tervektől való hatalmas eltéréseket, fenntarthatatlan makrogazdasági pályát és kiszámíthatatlanságot lehet látni.

KDNP: hitelesek a zárszámadás adatai

Seszták Oszkár vezérszónok kijelentette: hitelesnek és a valósnak találta az ÁSZ a zárszámadás számait, ugyanakkor az ellenzék a tényeket is kétségbe vonja, és igyekszik aláásni a számvevőszék iránti közbizalmat. Ezért arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy tartózkodjanak a hitelrontástól. Úgy vélte, ha a kormány elfogadja azt a mozgásteret, amit a Bajnai-kormány követett, akkor lehet, hogy most dicsérő szavakat kapna az ellenzéktől, azonban a kabinet azt határozta meg gazdaságpolitikai célként, hogy Magyarország kitörjön perifériális helyzetéből. A vezérszónok kiemelte, hogy a kormány tartotta a 3 százalékos GDP arányos hiánycélt, és úgy sikerült megőriznie az ország gazdaságpolitikai mozgásterét, hogy közben negatív gazdasági környezettel és öröklött adósságszolgálati kötelezettségekkel kellett megküzdenie, hiszen megkezdődtek a 2008-as IMF-hitel törlesztései is. A kormánypárti politikus úgy összegzett: a kormány kézben tartotta a 2011-es évet, úgy, hogy az ország eladósodottsága, kiszolgáltatottsága csökkent.

Jobbik: a zárszámadás nem ad hiteles képet

Nyikos László (Jobbik) bírálta a kormányt, amiért a legfontosabb mutató, a bruttó hazai termék a remélt 3 helyett 1,6 százalékos lett tavaly. Kifogásolta azt is, hogy lecsökkentek a beruházások, vagyis szerinte nincs elegendő potenciál a magyar gazdaságban arra, hogy gyorsítsa a termelést. A háztartások fogyasztási kiadásai nem emelkedtek tavaly – fogalmazta meg problémáját és bírálta azt is, hogy az állam szerinte önmagára költött a legtöbbet. Megkérdőjelezte az ezzel kapcsolatos adatok auditálásának helyességét. Bár a hiánymutató az uniós előírások szerint rendben van – mondta –, problémának tartotta, hogy a számvevőszék a pénzforgalmi szemléletű adatokat auditált, és nem az eredményszemléletűeket. Véleményét úgy összegezte: azért nem támogatja pártja a zárszámadás elfogadását, mert az nem ad áttekinthető és tejes képet a magyar államháztartás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, ezért szerinte új zárszámadást kellene készíteni. Hangsúlyozta: vissza kellene állítani a Pénzügyminisztériumot.

LMP: a Fidesz a gazdagok pártja

Vágó Gábor (LMP) a tavalyi költségvetés fő politikai üzenetének a gazdagoknak kedvező állami újraelosztást nevezte, és kijelentette: a Fidesz a magas jövedelműek, a gazdagok, a hazai tőkésosztály pártja. Emlékeztetett arra, hogy a költségvetési előirányzatokat összesen ötször szabták át, ilyen helyzetben szerinte egy tisztességes kormány pótköltségvetést készített volna. Nagy horderejűnek nevezte a magánnyugdíjvagyon „einstandját", és kifogásolta a Mol-részvénycsomag megvásárlását is. Frakciótársa, Szél Bernadett a foglalkoztatás visszásságairól beszélt. Szerinte a kormány kizárólag az egykulcsos adóra építette a foglalkoztatást, ez azonban nem érte el a célját. A szociálpolitikát sem ítélte fényesebbnek, a megszorítások szerinte a megelőző évek politikájába illeszkedtek. Kifogásolta, hogy a pénzbeli támogatások összege évek óta nem emelkedett, viszont feltételeik egyre szigorúbbak. Bírálta azt is, hogy csökkent az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy miközben megszorítások érik a rendőrséget, a Terrorelhárítási Központ hatalmas forrásokhoz jut. Felszólalását azzal zárta: „nem az emberekért, nem fenntarthatóan, nem a jövőért politizálnak önök, hanem szűk csoportérdekek mentén".

A parlament döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, majd  megkezdte a 2011-es zárszámadás tárgyalását.

Csak játékkaszinóban működhetnek pénznyerő gépek, betiltották a játéktermeket

A parlament – elfogadva Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn benyújtott törvényjavaslatát – megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban üzemeltethetők a jövőben. Az indítványt 238 igen szavazattal, egy nem és nyolc tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol – így például vendéglátóhelyeken – nem üzemelhetnek játékgépek. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztik. A kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Lázár János államtitkár azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok" is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

2011-es zárszámadás

Pleschinger: kettősség jellemezte a tavalyi évet

Az elmúlt év első felét a válság utáni helyreállítási periódus jellemezte, az év második felében azonban a világ országainak megszorításai visszafogták a rendkívüli bővülést – mondta a 2011-es zárszámadás expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Pleschinger Gyula közölte: a GDP 1,6 százalékkal növekedett tavaly, a beruházások azonban 5,5 százalékkal estek vissza, az építőipar jelentős csökkenésének eredményeként. Az export 8,4 százalékkal, míg az import 6,3 százalékkal bővült. A foglalkoztatás nemzetgazdasági szinten 0,8 százalékkal emelkedett tavaly, a bruttó átlagkeresetek pedig átlagosan 5,2 százalékkal növekedtek. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekek után járó adókedvezményének köszönhetően a nettó keresetek csaknem 10 százalékkal emelkedtek, míg a reálkeresetek 5,8 százalékkal. A folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 1,4 százalékos többletet ért el 2011-ben, az infláció pedig a vártnak megfelelően 3,9 százalékos volt – ismertette Pleschinger Gyula.

Domokos: tavaly csökkent, de még mindig magas az államadósság szintje

Örömtelinek nevezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, hogy 2011-ben csökkent az adósságráta, Domokos László azonban hangsúlyozta, hogy az államadósság szintje a következő évek költségvetési mozgásterét is szűkre szabja. Az ÁSZ elnöke kiemelte: a központi költségvetés bruttó adósságállománya 20.955 milliárd forint volt 2011 végén, ami a GDP 74,6 százalékának felelt meg, az adósságráta tehát 0,3 százalékponttal csökkent az előző évihez képest. Domokos László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az adósság még mindig hátráltatja a gazdaság felívelő pályára állását. Kitért arra is, hogy a számvevőszék adókkal kapcsolatban tett megállapításai 98,7 százalékban igazolódtak, a tervezéskor kockázatosnak minősített adónemeknél szinte kivétel nélkül elmaradás volt. Kevesebb lett a bevétel társasági adóból, hitelintézeti járadékból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és illetékbevételből is. Beszélt arról is, hogy az ország jelentős lemaradásban van az uniós pénzek felhasználásában.

Fidesz: valós és megbízható képet mutat a zárszámadás

Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: valós és megbízható képet mutat a 2011-es zárszámadás, aki ezt megkérdőjelezi, az vagy nem olvasta el az ÁSZ jelentését, vagy „rosszindulatú szemüveget" vett fel. Szerinte az ellenzéki vélemények köszönő viszonyban sincsenek a tényekkel és a 2011-ben zajló folyamatokkal. A Fidesz vezérszónoka úgy összegzett: 2011-ben a kormány sok erőfeszítéssel, sok korrekcióval, újnak tűnő intézkedésekkel jól kézben tartotta a folyamatokat. Kiemelte, hogy a GDP 2011-ben 1,6 százalékos növekedést mutatott, amivel magyar gazdaság relatíve jól teljesített Európában, miközben a munkanélküliségi ráta csökkent és körülbelül 7000 fővel növekedett a munkából élők száma. A hiánnyal kapcsolatos ellenzéki kritikákra reagálva megjegyezte, az államháztartási hiány, a központi költségvetés hiánya, a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány mind különböző, de a maga értékelési rendszerében valamennyi hiányszám valós képet ad az államháztartásról és a költségvetés alakulásáról. A magányugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatban kijelentette: az állampolgárok sokkal jobban bíztak az állami nyugdíjrendszerben mint a magánban, hiszen 97 százalékuk az állami gondolkodást választotta. Szerinte ez a válasz azokra a véleményekre, amelyek a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása kapcsán „einstandolásról" beszélnek. A kormánypárti politikus stratégiai szempontból helyes lépésnek nevezte, hogy a kormány 20 százalékos részesedés vásárolt a Mol-ban, és felhívta a figyelmet az ellátás biztonságának felértékelődésére.

A két évvel ezelőtt történt kolontári vörösiszap-katasztrófáról, egy kerületeket hátrányosan érintő bírósági gyakorlatról, a civil szervezetekről és a kommunista rendszer vezetőinek elszámoltatásáról beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlésben.

A KDNP egy az önkormányzatokat hátrányosan érintő bírósági joggyakorlaton változtatna

Bús Balázs, Óbuda polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisajátítási eljárásokkal kapcsolatos bírósági gyakorlat miatt egy-egy nagy értékű ingatlan esetén akár 100 millió forintos nagyságrendű fizetési kötelezettsége keletkezhet a kerületeknek. A politikus bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez az ügyben. Tállai András belügyi államtitkár valósnak nevezte a problémát, miszerint kisajátítás esetén a bíróság határozza meg a kárpótlás terhét a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat között. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrégiben volt az Országgyűlés előtt az építési törvény, akkor viszont nem érkezett ezzel kapcsolatban módosító javaslat. Jelezte: a kormány csak olyan megoldásban lesz partner, amelyet az érintett felek konszenzussal alakítanak ki.

Az LMP a vörösiszap-katasztrófa valódi felelőseinek elszámoltatását sürgeti

Az LMP-s Szilágyi László a két évvel ezelőtt történt vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban azt mondta: úgy látszik, hogy Magyarország továbbra is következmények nélküli ország, ahol a hatalomhoz közel állók megúszhatnak mindent. Szerinte ugyanis a katasztrófát súlyos hatósági mulasztások előzték meg, hibázott a mostani kabinet és az előző kormányok is, miközben az ügyben indult perben a gátőr, a szivattyúkezelő és a mérnök ül a vádlottak padján. Nem látjuk a hatósági és politikai felelősöket – jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint az ügyben felelős lehet az engedélyező hatóság vezetője, a bányakapitányság és a vízügyi felügyelőség, valamint a környezetvédelmi felügyelőség vezetője is, aki a jelenlegi környezetvédelmi államtitkár személyi titkára volt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tározó kiporzását a mai napig nem oldották meg. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kijelentette: nem igaz, hogy a hatóságoknak az Orbán-kormány időszakában volt felelőssége, ugyanis a Bajnai- és a Gyurcsány-kormány mulasztásai miatt nem jelöltek ki ellenőrző hatóságot. Az államtitkár szerint az is hazugság, hogy a környezetvédelmi hatóság vezetője a személyi titkára lett volna. Illés Zoltán közölte, a kiporzást is sikerült megállítani.

MSZP: a független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe

Szabó Imre szocialista képviselő azt mondta: a független szervezetek nem férnek bele a nemzeti együttműködés rendszerébe, csak azok tartoznak ide, akik alávetik magukat a kormánynak. A politikus zöld szervezeteket hozott példaként, amelyek egy találkozón vitába keveredtek a szaktárcával.  Illés Zoltán válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi, természetvédő és állatvédő szervezetekkel államtitkárként kéthavonta találkozik, a megbeszéléseknek pedig éppen az a célja, hogy a zöld szervezetnek alkalma legyen elmondani a problémákat. Szerinte az említett találkozót az a két szervezet hagyta ott, akik a „többieket próbálják uralni", mintha ők lennének a „főnökök" a környezetvédelmi szervezetek között.

Jobbik: kettős mérce az igazságszolgáltatásban

Szilágyi György jobbikos képviselő arról beszélt, hogy szerinte kettős mérce valósul meg az igazságszolgáltatásban, mert míg egy esetben valakit holokauszttagadás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, Biszku Béla – 1957 és 1961 közötti belügyminiszter – vagy Mátsik György – Mansfeld Péterre és társaira halálbüntetést kérő ügyész – ügyében nem történt meg az elszámoltatás. A kormányoldalnak a kétharmados többség sem elég, hogy igazságot szolgáltasson az áldozatoknak – mondta. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor úgy vélte, hogy a jobbikos képviselő nyitott ajtókat dönget, hiszen a két említett esetben olyan jogszabályok alapján tettek feljelentést, amit az Orbán-kormány hozott meg. Ez a kormányzat fejezi be a rendszerváltást, kimondtuk, hogy ezek a bűncselekmények nem évülnek el - jelentette ki.

Fidesz: az ország érdeke, hogy igazságos ítélet szülessen a vörösiszap-perben

Lasztovicza Jenő, fideszes képviselő napirend előtti felszólalásában felidézte, hogy két éve 2010. október 4-én a Mal Zrt. Ajka melletti tározójából kiömlő vörösiszap három elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet, a katasztrófa következtében tíz ember meghalt, sokan megsérültek és több száz ház lakhatatlanná vált. Szerinte a Mal a többszöri figyelmeztetés és előre látható jelek ellenére sem lépett, pedig gyanítható, hogy a tározóban a megengedettnél jóval több iszapot tároltak. A politikus a most zajló bírósági perre utalva azt mondta: bíznak a teljes igazság kiderítésében és a felelősségre vonásban, mert az egész ország érdeke, hogy ebben az ügyben igazságos ítélet szülessen, amely az áldozatoknak legalább erkölcsi kárpótlást nyújt. Tállai András belügyi államtitkár Magyarország történelme legsúlyosabb ipari katasztrófájának nevezte az iszapömlést, ugyanakkor hozzátette: a katasztrófa utáni összefogásra is kevésszer volt példa az ország történelmében. Hangsúlyozta: az okozott kárt a felelősöknek kell majd megtéríteni.