A közgyűjteményekben őrzött kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájával, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament ülésnapja éjjel.

Visszaadhatják a vitatható állami tulajdonú kulturális javakat

Visszakerülhetnek tulajdonosaikhoz azok a közgyűjteményben őrzött kulturális javak, amelyek esetében az állam nem tudja minden kétséget kizáróan igazolni tulajdonjogát. Halász János kultúráért felelős államtitkár az erről szóló törvényjavaslat expozéjában azt mondta, a tulajdonjogot szakértők részvételével tisztázzák majd, ezzel egy komoly adósságot törlesztenek. Kifejtette, hogy a visszaszolgáltatás után nem kell majd befizetni az öröklési illetéket, az eljárás további elemeit pedig kormányrendeletben határozzák meg.

Ismertetése szerint komoly adósság a háború után a közgyűjteményekbe került kulturális javakkal kapcsolatos kérdések tisztázása, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem második kárpótlásról van szó. Ha valakitől bizonyítható módon valamit elvesznek, az törvénytelen, és ezt egy jó államnak jóvá kell tennie – mondta.

A vitában L. Simon László (Fidesz) volt kultúráért felelős államtitkár azt mondta, szinte minden magyar nemesi család érintett ebben, mert vagy letét címén kerültek tárgyak közgyűjteményekbe, vagy úgy államosították az ingatlanokat, hogy a berendezési tárgyakat nem államosították, de leltárkönyvekben bevételezték őket. Mint mondta, sok esetben nem történt meg az államosítás, a mostani javaslat egyfajta lelki, szellemi kárpótlás lenne, és egyben annak kimondása, hogy az érintetteket jogtalanul fosztották meg javaiktól.

Elmondta azt is, hogy azért kell megfordítani a bizonyítási terhet, mert a tulajdonosok hiába bizonyították az elmúlt évtizedekben a tulajdonjogukat, nem juthattak hozzá saját javaikhoz. Szerinte, aki ezt harmadik zsidó kárpótlásnak értelmezi, az „nem látja a fától az erdőt” – mondta, utalva a szakbizottságban elhangzottakra.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a kormányoldal ezzel az előterjesztéssel felelőtlen módon bánik a kérdéssel, és nem megnyugtató módon akarja azt lezárni. Úgy vélte, nagyon veszélyes helyzetet teremtenek, mert sok esetben feltételes módban fogalmaz a javaslat, és lehetnek olyanok, akik ezzel vissza akarnak élni. Hozzátette, nem mindegy, hogy a tulajdonjogot valószínűsíteni vagy bizonyítani kell, emellett kifogásolta, hogy minden, a tulajdonjog bizonyításával kapcsolatos költséget az államnak kell állnia.

A vitát Balczó Zoltán levezető elnök lezárta, módosító javaslat nem érkezett a javaslathoz.

Napirend után 1956-ről és az első bécsi döntésről

Két képviselő jelentkezett napirend utáni felszólalásra, Becsó Zsolt (Fidesz) az 1956. november 4-i történésekről és két nógrádi mártírról beszélt. Baráth Zsolt (Jobbik) pedig az 1938-as első bécsi döntésre emlékezett.

A felszólalás után a levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők reggel fél kilenckor folytatják a munkát.

A becsületsértő felvételek büntethetőségéről, a nevelőszülői viszony foglalkoztatássá minősítéséről, illetve az adótörvényekről szóló vitákkal folytatták a képviselők az ülésnap tárgyalását. A Koszovóval megkötött adóegyezmény kihirdetéséről ugyan meghirdették az általános vitát, de az expozét követően senki nem szólalt fel.

Vita a becsületsértő felvételek büntethetőségéről

A demokrácia védelmével indokolta Pálffy István (KDNP) azt a kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amely alapján a jövőben szabadságvesztéssel lenne büntethető, aki mások becsületének csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít, illetve tesz elérhetővé.

A kereszténydemokrata képviselő a büntető törvénykönyv (Btk.) kivételes sürgős eljárással kezdeményezett szigorítását a bajai videoüggyel magyarázta. Kifejtette, a rágalmazás tényállása egészülne ki a becsület csorbítására alkalmas video- és hangfelvétel készítésével és nyilvánosságra hozásával. Pálffy István hangsúlyozta, a változtatással nem akarják korlátozni a tényfeltáró újságírást és a véleményszabadságot, hanem az alapvető erkölcsi szabályokat tartatnák be.

A Fidesz padsoraiból Varga István támogatta a javaslatot, aláhúzva: a bajai videohamisítás az egész magyar politikai berendezkedést veszélyezteti, hiszen megrengeti az emberek bizalmát a választás tisztaságában. Hozzátette: az elmúlt húsz évben sok „csúnya” dolog történt, de olyan még nem, hogy valaki meghamisított bizonyítékot akar felhasználni.

Erre reagálva Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, nem igaz, hogy ez az első eset, mivel szerinte a Kubatov-botrányra reagálva a Fidesz egy hangfelvételt hamisított meg azért, hogy az MSZP-t kellemetlen helyzetbe hozza. Ez ugyanúgy menthetetlen erkölcsileg, mint a bajai videohamisítás, amelyben Dúró Dóra szerint az MSZP és a Demokratikus Koalíció felelőssége vitathatatlan. Közölte továbbá, hogy nem beszélnek azokról az esetekről, amikor a pártok megvásárolták egyes emberek szavazatait. Baja csak a jéghegy csúcsa – mondta.

Schiffer András (LMP) úgy fogalmazott, a javaslat semmilyen erkölcsi megtisztulást nem hoz majd, a Fidesz és az MSZP pedig továbbra is egymástól tanulja majd azokat a „nemtelen módszereket, amelyekkel megmérgezték a magyar közéletet az elmúlt negyedszázadban”.

Lamperth Mónika (MSZP) felszólalásában természetesnek nevezte a hamisítások elleni határozott fellépést, ugyanakkor erre alkalmatlannak minősítette a jelenlegi törvénymódosítást, mivel az szerinte büntetőjogi értelemben felesleges, hiszen a Btk. alapján most is fel lehet lépni a hasonló videók ellen.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta az indítvány összevont általános és részletes vitáját. Az Országgyűlés kedden fogadhatja el a Btk. módosítását.

Foglalkoztatássá minősíthetik a nevelőszülői viszonyt

A kormány részéről Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár ismertette a gyermekvédelmi törvény azon módosítási javaslatát, amely lehetővé tenné, hogy foglalkozatási jogviszonnyá váljon a nevelőszülői tevékenység. A kabinet képviselője szólt arról is, indítványukkal bevezetnék a kettős ellátási szükséglet fogalmát, aminek eredményeként a kormány tervei alapján a különleges és speciális ellátást egyaránt igénylő gyermekek is hozzájuthatnak az egészségi- és személyiségállapotuk javulását elősegítő ellátáshoz.

A javaslat vitájában Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) azt mondta, a változtatásokkal javulhat a gyermekvédelmi ellátást kapó fiatalok helyzete.

Varga László (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány pénteken nyújtotta be javaslatát, így szerinte a pártoknak nem volt elegendő idejük felkészülni az előterjesztésből, pedig azt néhány módosítással elfogadhatónak is tartanák. Hangsúlyozta: módosító javaslataikkal igyekeznek úgy alakítani a javaslaton, hogy azt támogatni tudják az indítvány szavazásakor.

Ertsey Katalin (LMP) üdvözölte, hogy egységes foglalkoztatási jogviszonnyá minősítik a nevelőszülő tevékenységet, szomorúnak nevezte ugyanakkor ennek alacsony díjazását. Példaként említette, hogy a minimálbér összegét csak négy gyermek nevelésekor lehetne elérni.

Baráth Zsolt (Jobbik) szintén a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók bérének emelését sürgette, mert szerinte az érintetteknek mára olyan nagy frusztrációt okoz rendkívül rossz anyagi helyzetük, hogy az kihat a munkájukra is.

Kettős adóztatás kerül el Magyarország Koszovóval

A kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött egyezményt Magyarország Koszovóval, amelyet törvényben kell kihirdetni. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az előterjesztés expozéjában elmondta, az egyezség magánszemélyes és vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását akadályozza és meghatározza, hogy melyik állam melyik adót szedheti be.

Emellett a korábbi, Jugoszláviával kötött megállapodással szemben a mostani biztosítja a teljes körű adóügyi információcserét, kiterjed a banktitokra is, és kizárja az információ megtagadását.

Az általános vitában felszólaló nem volt, módosító javaslat nem érkezett.

Részletes vita az adótörvényekről és a NAV-ról

Következő napirend pontként megtartották az adótörvényekről és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvényjavaslat módosításának részletes vitáját, ebben azonban érdemi vita nem alakult ki. Hegedűs Lorántné (Jobbik) egy olyan módosító javaslatra hívta fel a figyelmet, amely szerinte az ingatlanspekulációval érintett telkeket kivenné az ingatlanadó hatálya alól.

Az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát.

A devizahitelesek megmentéséről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájával folytatódott a parlament ülése. A vitában az MSZP kifogásolta, hogy három év alatt nem oldotta meg ezt a problémát a kabinet, a Jobbik szerint meg kell vizsgálni a kormányzati felelősséget, az LMP pedig kifogásolta, hogy közpénzből akarják helyrehozni a károkat.

Rogán: legalább egy megoldást mindenkinek biztosítani kell

A Fidesz frakcióvezetője szerint legalább egy megoldást mindenkinek biztosítani kell a devizahitelével kapcsolatos problémájára, ezért mindenki számára lehetővé teszik a belépést az árfolyamgátba, és április 30-ig kiterjesztik a végrehajtási moratóriumot. Rogán Antal a törvényjavaslat összevont általános és részletes vitájának expozéjában azt mondta, hogy a végrehajtási moratóriumnak köszönhetően április végéig senkitől nem vehetik el lakását.

Hozzátette, hogy azoknak is biztosítani szeretnék az árfolyamgátat, akiknek 90 napon túli fizetési késedelmük van. Mint mondta, több mint százezer olyan ember van, akik fizetési késedelemben vannak, végrehajtás még nem indult ellenük, de valamilyen segítséget ők is igénybe szeretnének venni. Ők is rögzített árfolyamon, 180 forintos svájci frank mellett törleszthetik majd adósságukat - ismertette.

Jobbik: újabb Aspirint adnak a haldoklónak

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a törvényjavaslat olyan, mintha a haldokló betegnek adnának egy újabb Aspirint, így továbbra is válságos állapotban marad. A hitelesek a GDP 2-3 százalékát fizetik ki devizahiteleik törlesztésre, így a gazdasági fellendülés elképzelhetetlen. Szerinte három úton kell harcolni: a politikában, az utcán és a jogban, utóbbival kapcsolatban azt mondta, hiba, hogy a kormány a bírósági ítéletekre vár. A képviselő emlékeztetett arra, amikor 1995-ben a hitelintézeti törvény módosításával megalapoztak a deviza alapú hitelezésnek.

A képviselő furcsának nevezte, hogy nem a probléma megoldásáig, hanem a választásokig tolták csak ki a végrehajtási moratóriumot. Hangsúlyozta: jelenleg üres a vádlottak padja, amit a Jobbik megtöltene azokkal a bankvezetőkkel, felügyeleti vezetőkkel, akik „az évszázad csalásában” részt vettek, és meg kell vizsgálni a kormányzati felelősséget is.

LMP: nem utasíthatják a bíróságokat

Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlamentnek nincs arra eszköz a kezében, amellyel bármire is utasíthatja a bíróságokat. Hozzátette: mivel hibás pénzügyi termékről van szó, semmilyen pénzügytechnikai eszközzel nem lehet legalizálni azt, hogy az árfolyam-különbözetet a bankok az adósokra terhelik. Szerinte, ha a bank a követelését be akarja hajtani, akkor bíróság elé kellene mennie, és csak akkor szabadna kilakoltatnia, ha ezt a pert jogerősen megnyerte.

Úgy vélte, nyilvánvaló, hogy a bankok kihasználták erőfölényüket, a kockázatot nem ők vállalták, hanem áthárították az ügyfelekre. A kormány ennek ellenére ebben a helyzetben nem módosítja a jogszabályokat úgy, hogy ez ne ismétlődhessen meg, hanem közpénzből hozzák helyre a károkat.

MSZP: három éve nem oldják meg a problémát

Józsa István (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormány három éve, amióta bedöntötte a forint árfolyamát, különböző módszerekkel „ostromolja” a hiteleseket, de a probléma nem oldódott meg. Nem erősödik a forint, nincs gazdasági növekedés, nem keresnek többet az emberek, sőt, többen munkanélküliek lettek – tette hozzá.

A képviselő arról is beszélt, hogy korábban azt mondták, nem szabad az árfolyamgát feltételeit egy bizonyos csoportra szűkíteni, és feltette a kérdést: miért nem vezetik be a magáncsőd intézményét?

Aradszki András (KDNP) erre reagálva azt mondta, a gyenge állam nem engedte volna ezt a terméket a piacra, de a devizahitel korlátozása, tiltása nem volt elvárható a szocialista kormánytól.

Az összevont általános és részletes vitát az elnöklő lezárta.

Módosított a kaszinókoncessziók kiadásán, fogyasztóvédelmi referens alkalmazását írta elő a nagyvállalatoknak és üzletláncoknak, valamint tizenhét szociális és gyermekvédelmi intézményt állami átvételéről is döntött a parlament.

Fogyasztóvédelmi referenst kell alkalmazniuk a nagyvállalatoknak, üzletláncoknak

Az Országgyűlés döntése értelmében fogyasztóvédelmi referenset kell alkalmazniuk a nagy vállalkozásoknak, üzletláncoknak. A parlament fogyasztóvédelmi rezsipontok létrehozásáról is határozott, ahol a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben kaphat tanácsokat a lakosság. A képviselők 272 igen szavazattal, egy nem ellenében és 53 tartózkodás mellett fogadták el a fogyasztóvédelmi törvény módosítását.

A Ház emellett a jövő év elejétől megtiltotta új fogyasztói csoportok létrehozását, a 2012 előtt megalakult szervezeteknek pedig előírta, hogy csak kieső ügyfeleik helyére vehetnek fel új tagokat.

Pályázat nélkül is nyithatnak kaszinót a megbízható szerencsejáték-szervezők

A nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel. A parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő törvénymódosítást, amely részletesen meghatározza, mi alapján minősül egy szervezet megbízhatónak. A fideszes képviselők előterjesztésére elfogadott jogszabály alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.

Holokauszt-emlékhelyek iskolai látogatását is támogathatja a kormány

A parlament határozatban kérte fel a kormányt, hogy biztosítson részleges költségtérítést azoknak a köznevelési intézményeknek, amelyek magyarországi holokauszt-emlékhelyek látogatását szervezik meg diákjaiknak. A parlament még júniusban fogadta el az auschwitz-birkenaui emlékhely, a Holokauszt Emlékközpont, illetve más jelentős hazai vészkorszakemlékhelyek iskolai látogatásáról szóló MSZP-s határozati javaslatot, de a szocialisták kezdeményezése ellenére nem döntött arról, hogy ezt az állam költségtérítéssel támogassa.

A parlament most ezen változtatott az oktatási bizottság javaslatára úgy, hogy a magyarországi holokauszt-emlékhelyek felkeresését megszervező iskolák költségeinek részleges fedezésére kérte fel a kormányt. Ezt a Fidesz-KDNP mellett az MSZP is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a Jobbik pedig tartózkodott.

Tizenhét szociális és gyermekvédelmi intézményt vesz át az állam

Az Országgyűlés - kormánypárti szavazatokkal meghozott – döntésével az állam tizenhét szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézményt vesz át az önkormányzatoktól 2014. január 1-jével.

A települési önkormányzatok fenntartásában lévő, fogyatékos emberek, pszichiátriai és szenvedélybetegek szakosított szociális ellátását biztosító intézmények 2013. január 1-jével kerültek állami fenntartásba. Az úgynevezett vegyes profilú integrált intézmények átvétele viszont akadályba ütközött, mivel ugyanazon telephelyen, egy épületben láttak el önkormányzati és állami ellátási kötelezettségébe kerülő feladatot.

A most Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatára elfogadott törvénnyel ez a tizenhét – békéscsabai, debreceni, győri, kalocsai, kecskeméti, miskolci, nagykanizsai, pécsi és tatabányai – szociális és gyermekvédelmi intézmény is állami fenntartásba kerül. Ezek között van szenvedélybetegek otthona, fogyatékos emberek gondozóháza és gyermekotthon is.

Az önerőből létrejött családi napközik támogatásáról és a rezsicsökkentésről volt szó az azonnali kérdések során az Országgyűlésben. A kérdések alatt az Erzsébet-utalványról, a kis- és közepes vállalkozások támogatásáról de a fa- és terménylopások elleni fellépésről is beszéltek a képviselők.

LMP: megkapják az önerőből létrejött családi napközik a normatívát?

Ertsey Katalin arra volt kíváncsi, hogy az új, önerőből létrejött családi napközik megkapják-e az állami normatívát. Szerinte ez a költségvetési vita egyik legnagyobb kérdése. Azzal büntetik az önerőből, vidéken létrejött családi napköziket, hogy nem kapják meg ezt a támogatást, vagy átgondolják, támogatják javaslatukat és megszüntetik ezt a korlátot? – kérdezte. A családi napközi különösen fontos, amikor a kötelező óvodáztatást „ráeresztették erre a generációra”, de nincsenek mellé férőhelyek. 

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint Ertsey Katalin nem jól érti a szándékukat. Az a cél, hogy minél több gyermek minél több időt töltsön óvodában,  különösen bizonyos szociokulturális környezetben, ahol erre kiemelten szükség lehet. Jelezte: előterjesztés készül a kormánynak, eszerint az érintett gyermekek 90 százalékát el tudják majd helyezni önkormányzati óvodákban, és „gőzerővel folynak” az óvodaépítések. A bölcsődéknél – ha a munkaerő-piacra szeretnék visszasegíteni az édesanyákat – szükség lehet a szabályozás átgondolására, erre ígéretet is tett.

Fidesz: a szocialisták maguknak szeretik a rezsicsökkentést 

A fideszes Balla György arról beszélt, hogy a szocialisták előbb eladták az energiaszolgáltatókat, ezt követően értékesítették a Mol gázüzletágát, utána azt „hazudták”, hogy nem lesz gázáremelés, és 15-ször emelték a rezsidíjakat. Ezzel szemben a kormány már idén kétszer csökkentette a távhő, a gáz és villanyáram árát, a kéményseprés költségeit, s összességében egy átlagos család mintegy 100 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint eddig. Szerinte a szocialisták a milliárdosok esetében, „maguknak” szeretik a rezsicsökkentést, s példaként hozta, hogy a Motim jelentős árkedvezményt kapott Gyurcsány Ferenc kormányfősége idején, amit a miniszterelnökségen tárgyaltak le.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy 2007 októberében az MVM Zrt. villamosenergia árverést tartott, ezután a Motim más cégekkel együtt több mint 6 százalékos kedvezménnyel jutott áramhoz. Ez Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején volt, akinek érdekeltségi körébe tartozik mind a mai napig a vállalat – erősítette meg a képviselő szavait.

MSZP: megszüntetik-e az Erzsébet-utalványt?

A kérdések sorát nyitó Pál Béla (MSZP) arra hivatkozott, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség értesülései szerint a kormány mérlegeli az Erzsébet-utalvány megszüntetését vagy olyan átalakítását, amellyel kizárnák a felhasználhatóság köréből az élelmiszervásárlást.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára válaszként leszögezte, a hír nem igaz, nincs szó az Erzsébet-utalvány megszüntetéséről vagy felhasználási lehetőségeinek szűkítéséről.

LMP: mivel támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat?

Lengyel Szilvia (LMP) azt mondta, hogy a kormány a közelmúltban 14 élelmiszeripari nagyvállalattal és két szakmai szervezettel kötött stratégiai megállapodást, de arról nincs hír, hogy ez kiterjedne a kis- és közepes vállalkozásokra is. A képviselő azt kérdezte, hogy a kabinet miért a nagy cégeket tekinti partnerének és az elmúlt években mit tett a kis- és közepes vállalkozások érdekében.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár azt felelte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium az együttműködési megállapodást olyan, többségében magyar tulajdonú élelmiszeripari vállalkozásokkal írta alá, amelyek kiemelten fontosnak tartják a nagy hozzáadott értékű, az egészséges táplálkozást szolgáló termékek gyártását.

Az élelmiszeriparnak biztosított százmilliárd forintnyi beruházási támogatás döntő részét a kis- és közepes vállalkozások nyerték el, miközben számos kedvezményes hitelprogram is rendelkezésükre áll – mondta az államtitkár.

Fidesz: lesznek-e sportcélú fejlesztések Újpesten?

Hollósi Antal Gábor (Fidesz) arról beszélt, hogy Újpesten az elmúlt három év során öt óvodai és iskolai műfüves pálya épült. Ezen felül az önkormányzat átvette és felújította az UTE rossz állapotban lévő atlétikai pályáját, miközben kedden egy uszodát fognak felavatni. A képviselő, aki szerint ma már Újpest a legsportosabb városrész, azt kérdezte, hogy a továbbiakban is lesznek-e sportcélú fejlesztések Észak-Pesten.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: továbbra is megmarad a társasági adókedvezményből való támogatás és a jövőben három újabb műfüves pályával gazdagodik Újpest.

Jobbik: van-e akcióterv a falopás ellen?

Kis Sándor (Jobbik) azt kérdezte, hogy a kormány milyen akciótervvel készült az őszi terménylopások és a téli falopások ellen. Példaként említette, hogy országosan 24,5 tonna dohánylevelet loptak el a gazdáktól.

Kontrát Károly a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy az ilyen jellegű lopások megelőzésére a rendőrségnek van akcióterve. Ez feladatul határozza meg az őszi, téli időszakban a külterületeken, zárt kertekben álló hétvégi vagy présházak környezetében a lopások megelőzését és az elkövetők elfogását. Október 1. és március 31. között a rendőrség a polgárőrséggel, a településőrökkel, a közterület-felügyelőkkel közösen célirányos ellenőrzéseket hajt végre.

Pártfinanszírozásról és nemzetpolitikáról is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt ellenzéki képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlés plenáris ülésén. Az azonnali kérdések között emellett a közoktatásról és földügyekről is szó volt.

Az MSZP szerint kidolgozatlan az egész napos iskola koncepciója

Hiller István (MSZP) az egész napos iskoláról szólva azt mondta: annak lényege más országokban az, hogy a gyermekeket egyenletesen terheljék a nap folyamán. A magyarországi rendszert azonban kidolgozatlannak nevezte, a háttértanulmányok hiánya szerinte kötelező napközihez vezetett és nem egész napos iskolához. Bukásnak ítélte, hogy a felsősök 70 százaléka kérte a felmentést az alól.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint összekeverik a fogalmakat. A köznevelési törvény nem vezette be az egész napos iskolát – mondta –, bár definiálja azt és lehetőségként jelölte meg. A 16 óráig tartó foglalkozási kötelezettség célja, hogy az általános iskolások megfelelő felügyelet alatt és környezetben töltsék a tanórák utáni időt.

Orbán: minden jobbikos szavazó számíthat a kormányra

A jobbikos Dúró Dóra azonnali kérdésében Orbán Viktor októberi londoni nyilatkozatát idézte, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott: a radikális politikai erők Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de „a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal”. Dúró Dóra szerint ez súlyos kijelentés, amellyel a kormányfő megsértette a Jobbik szavazóit, és bocsánatot kellene kérnie.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: ha elfogadjuk azt a logikát – amellyel Londonban is találkozott –, hogy „Magyarországot azért ítélik szélsőségesnek, rasszistának, nacionalistának és ki tudja még, mi mindennek, mert van egy 16 százalékos támogatottságot szerzett párt, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy miért nem a 84 százalék alapján ítélnek”. A miniszterelnök azt is mondta, minden jobbikos szavazó számíthat a kormányra.

Orbán: a Fidesz-KDNP nem hozható hírbe pénzügyi visszaéléssel

A mostani kormányzópártokat semmilyen pénzügyi visszaéléssel nem lehet hírbe hozni – jelentette ki Orbán Viktor Schiffer András kérdésére. Az LMP frakcióvezetője az osztrák Strabag építőipari vállalat és a magyar pártfinanszírozás esetleges összefonódásáról kérdezte a miniszterelnököt. Schiffer András felvetette a Strabag által elnyert, jelentős összegű közbeszerzéseket is. A kormányfő ezt úgy kommentálta: azért dolgozik, hogy többségében magyar cégek nyerjék a közbeszerzéseket.

Fidesz: mi várhat a zsebszerződésesekre jövőre?

A fideszes Nagy István arról kérdezte az agrárkormányzatot, hogy mi várhat a zsebszerződést kötőkre 2014-ben. A kormánypárti politikus azzal összefüggésben tette fel kérdését, hogy javaslatára a parlament a múlt héten elfogadott egy törvényt a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépésért. A jogszabály alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

Válaszában Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kijelentette: nemzeti érdek, hogy a zsebszerződésekkel földet vásárlók ne tudjanak érvényt szerezni ezeknek a kontraktusoknak. Ezt garantálni fogják az ügyészségnek adott többletjogosítványok – közölte.

MSZP: visszaélésre ad lehetőséget a földpályázati rendszer

Az MSZP-s Harangozó Gábor arról beszélt, hogy az új földbérlet-pályázatokon kiderült, számos esetben nem a helyben élő családi gazdálkodók megsegítése, hanem a kiválasztott családok gazdagodása volt a fő cél. Egy visszaélésre lehetőséget adó pályázati rendszert alakítottak ki, ami alkalmas arra, hogy a kiválasztottakat hozzák ki nyertesnek – mondta.

Budai Gyula erre úgy válaszolt a szocialista politikusnak, hogy „az igazi baráti szálak az önök kormánya alatt a nagy cégek és önök között fonódtak össze teljes mértékben”.

Orbán: reális nemzetpolitikai célokat kell kitűzni

A jobbikos Szávay István azt kérdezte, akar-e a miniszterelnök nemzetpolitikai feltételeket szabni Ukrajnának az Európai Unióval kötendő társulási szerződés magyar támogatásához, illetve Szerbia uniós csatlakozásához. A kormányfő szerint Ukrajnával szemben – az EU által most megfogalmazottakon túl – akkor lesz értelme feltételekről beszélni, ha a szomszédos ország eljut oda, hogy az uniós tagságáról érdemben tárgyaljon.

Orbán Viktor sikerként könyvelte el a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, és a legfontosabbnak azt tartja, hogy az erről szóló jogszabályban meghatározott lehetőségeket teljes mértékben ki tudják használni. A jobbikos képviselőt arra kérte, „helyezze igényeit reális alapokra”.

NGM: könnyen kezelhető, kedvező feltételű az új babakötvény

Szászfalvi László (KDNP) azt kérdezte, milyen újításokat hozott a babakötvény néven ismert életkezdési támogatás új konstrukciója.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: a korábbi, a szocialista kormány által bevezetett rendszerben az állam által befizetett pénzt bank kezelte, de a kockázatot az állam vállalta. Véleménye szerint az új konstrukció – a 19 éves futamidejű állampapír – könnyen kezelhető, jól követhető, feltételei kedvezőek, erősíti a szülői gondoskodást, és nem teszi szükségessé további szereplők, így bankok részvételét.

A foglalkoztatásról, valamint a végrehajtók visszaéléseiről, a hajléktalanok ellátásáról és az adórendszerről is szóltak az interpellációk, az Országgyűlés ülésén.

Fidesz: húszéves csúcson a foglalkoztatás

Kara Ákos (Fidesz) azt mondta, a korábbi szocialista kormányok foglalkoztatáspolitikájával szemben a jelenlegi kabinet a munkaalapú társadalom felépítésére törekszik. Húszéves csúcson van a foglalkoztatás, június és szeptember között közel négymillióan dolgoztak – fejtette ki, megemlítve, hogy a 2012-ben elfogadott munkahelyvédelmi akcióterv 740 ezer ember munkahelyét teszi biztossá.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta az uniós átlag alatt van, 9,8 százalék. Úgy értékelte, hogy a kínálat és a kereslet között kell egyensúlyt teremteni. Az elmúlt időszak intézkedései között említette, a segély helyett munkát, a korai nyugdíjazást, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, az álláskeresési járulék idejének csökkentését.

MSZP: bajban van a gödöllői hulladékgazdálkodási társulás

Szabó Imre (MSZP) szerint problémák vannak a Gödöllő központú Zöld Híd hulladékgazdálkodási társulásnál. Ennek okai közé sorolta felkészületlen, lassú, sokszor jogsértő és drága hatósági munka mellett megjelent pluszterheket, az ésszerűtlen járulékrendszert, a növekvő adókat és járulékokat, valamint az elhibázott és rosszul bevezetett rezsicsökkentést.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkára elmondta, hogy az ügyben érintett település fideszes országgyűlési képviselő polgármestereivel beszélve kiderült, hogy a társulás vezetője, Gémesi György gödöllői polgármester öt éve nem hajlandó adatokat szolgáltatni. Nem lehet tudni, mi alapján határozza meg a szemét összegyűjtésének díját, mit csinált a haszonnal? - sorolta a kérdéseket. Hozzátette: Gémesi György adja vissza a társulás vezetését és majd lesznek a társuláson belül olyan települések, amelyek átvilágítják a szervezetet.

Jobbik: ki védi meg az embereket a szolgáltatóktól vagy a végrehajtóktól?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azon véleményének adott hangot, hogy a rezsicsökkentés nem tudja teljes egészében kifejteni hatását, a nagy szolgáltatók ugyanis szerinte indokolatlanul vegzálják ügyfeleiket, főleg a gyenge fizetési képességű csoportokat. Közölte: olyan tartozást követelnek rajtuk, amelyek nem jogosak. A végrehajtók túlkapásaival szemben nem áll senki – közölte, említést téve olyan esetekről, amikor húszezer forintos parkolási tartozás miatt árvereztek el egy család házát.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta: a kormány mindent megtesz a lakosság védelme érdekében. A szabálytalan vételezéssel kapcsolatos eljárásokat az üzletszabályzatok részletesen tartalmazzák – mondta –, és törvénymódosítással tovább szűkítették a szolgáltatói visszaélések lehetőségét. A szabálytalanul eljáró végrehajtókkal szemben fegyelmi feljelentést tettek a visszaélések miatt, akinél ilyen előfordult, azt felfüggesztették állásából. A végrehajtást is számos ponton szigorították törvénymódosítással – tette hozzá.

A KDNP a hajléktalan-ellátásra kérdezett rá

Seszták Oszkár (KDNP) a hajléktalan-ellátás részleteire kérdezett rá. Mint mondta, a sosem látott fejlesztéseknek köszönhetően az éjjeli menedékhelyek száma 34 százalékkal bővül. Jó hírnek nevezte, hogy az aluljárók lakóinak már a 80 százaléka elfogadja a segítséget.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy csaknem 8 milliárd forint áll rendelkezésre a hajléktalan-ellátás normatív támogatására. A társadalmi beilleszkedés segítésére 1,7 milliárd forintos kerettel hirdettek pályázatot – mondta, hozzátéve: egy másik pályázat lehetővé teszi az ellátóknak, hogy a téli időszakban naponta csaknem 4100 ételt osszanak ki. Mindezek hatásárak csaknem ötven településen jelentősen javul az ellátás – jelentette ki. Az államtitkár elegendőnek ítélte a férőhelyeket a tél átvészelésére. 

Scheiring Gábor az egykulcsos adórendszert bírálta

Scheiring Gábor független képviselő az egykulcsos adórendszert bírálta és arra kérdezett rá: az a kormány számításai szerint mennyivel növelte a szegénységet és az egyenlőtlenséget? Emlékeztetett a statisztikai hivatal adataira, amely szerint tavaly az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal csökkent, valamint arra, hogy a felső jövedelmi tized tavaly kilencszer többet keresett a legalsó jövedelmi tizednél. „Mindeközben Kövér László havonta 511 ezer 680, Semjén Zsolt 317 ezer 381, Pintér Sándor pedig 9 millió 957 ezer 892 forinttal vitt haza többet az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhetően” – jelentette ki.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a személyi jövedelemadónak nem dolga az újraelosztás biztosítása. A szociális egyenlőtlenségek kezelésére szerinte munkaerőpiaci politikára vagy családpolitikára van szükség. „Sosem mondtam, hogy az egykulcsos adónak kizárólag a fogyasztási hatása érdekes” – jelentette ki, hozzátéve: előnye még, hogy fehéríti a gazdaságot és nem bünteti a többletteljesítményt. Az Európai Unióban tizenkilenc országban nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség, mint Magyarországon – hangsúlyozta.

A takarékszövetkezeti integrációról, a külföldiek földvásárlásáról, a tankönyvekről is szó volt az interpellációk között az Országgyűlésben.

Napirend elfogadása

Az Országgyűlés a napirend elfogadása előtt sürgős tárgyalásba vette a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását.

Döntöttek arról is, hogy házszabálytól eltéréssel még hétfőn megtárgyalják, és – elfogadott módosító indítvány esetében is – kedden a határozathozatalát is megtartják a devizahitelesek megsegítéséről szóló újabb kormánypárti előterjesztésnek.

A kivételes sürgős tárgyalást elfogadva szintén kedden szavaz majd a Ház a büntető törvénykönyvet (Btk.) szigorító fideszes javaslatról, amelyet a múlt héten nyújtott be a kormánypárt az Országgyűlésnek azzal a céllal, hogy ne fordulhasson elő újra a bajai videoügyhöz hasonló eset.

A képviselők jóváhagyták azt is, hogy a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatot 5 óra 10 perces időkeretben tárgyalja a Ház.

Az Együtt-PM szövetség független országgyűlési képviselő tagjai, Szabó Rebeka, Szabó Tímea, Szilágyi László és Szilágyi Péter táblákat helyezett el a kormánytagok helye elé. A szövetség a múlt héten indította el az egykulcsos adó elleni kampányát, ennek keretében a táblákon azokat az összegeket tüntették fel, hogy mennyi pénzzel többet visznek haza a kormány egyes tagjai az adórendszernek köszönhetően.

Az MSZP a takarékszövetkezeti integrációról

Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy a nyáron elfogadott, a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvénnyel a kormány durván rátenyerelt erre a szektorra, elvonva az önállóságát. Úgy értékelte, hogy hibás volt egy jól működő rendszer integrációra kényszerítése. Hozzátette: a kormány nem elégszik meg ennyivel, az integrációs szervezetet 100 vagy 136 milliárd forintot juttatva arra ösztönzi, hogy szerezzen tulajdont a takarékbankban a Magyar Posta útján. Ez teljes képtelenség, sem magyarázata, sem forrása nincs – vélekedett.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában cáfolta azt, hogy csorbították a hitelintézetek tagjainak jogait. Azt mondta, 2013-as költségvetés módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az állam 100 milliárd forintot helyezzen el a szektorban, tehát az integrációs szervezet nem 100 milliárd forintért vagy ha szükséges, ennél nagyobb összegért vásárolja meg a Magyar Posta 25 százalékos tulajdonrészét, hanem ez az összeg az állam által szerzett jogok ellentételezéseként a teljes szektor rendelkezésére áll.

Szerinte a kereszttulajdonlás lesz a biztosítéka annak, hogy olyan irányba haladjanak a dolgok, amelyek mindkét cégcsoport erősítését szolgálja. Mint mondta, nem tervezik a takarékszövetkezeti fiókok és a posták összeolvasztását.

Jobbik: a kormány számára megállíthatatlan a külföldiek földvásárlása

Magyar Zoltán (Jobbik) azon a véleményen volt, hogy a külföldiek földvásárlási tilalma a kormány számára megállíthatatlannak tűnik, a határ menti megyékben a földek nyolcvan százaléka külföldi tulajdonban van. A Jobbik és az agrárkamara becslése megegyezik, vagyis egymillió hektár, több mint 2 millió futballpályányi terület lehet „fertőzött” – mondta, hozzátéve, hogy álláspontja szerint a kabinet az elmúlt három évben nem tett semmit.   

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott, hogy az államnak jelenleg is van elővásárlási joga, amelyet a nemzeti földalapkezelőn keresztül gyakorol. 2013-ban a nemzeti parkoknak 2 milliárd, a földalapnak 4 milliárd forint áll rendelkezésére arra, hogy földet vásároljon, ez tízezer hektárra elegendő.

Az államtitkár felidézte azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a külföldiek földvásárlásának megakadályozása érdekében hoztak, ezek közé sorolt egy büntető törvénykönyvi módosítást, illetve a földforgalmi törvény elfogadását is.

LMP: jön a tankönyvkiadás államosítása?

Osztolykán Ágnes (LMP) elmondta, hogy a tankönyvek jelentős része még októberben sem érkezett meg, amire még nem volt példa az országban. Szerinte a valódi felelősöket a minisztériumban kell keresni és nem az iskolákban. A politikus beszélt arról is, hogy felmerült a tankönyvkiadás államosítása, Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis egy hónapja azt az utasítást adta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), mutassák meg, milyen lépések után lehet a köznevelési rendszert állami tankönyvekkel ellátni.

Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelési államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormány a tanítás tartalmát a Nemzeti alaptantervben szabályozta, ezért szükséges gondoskodni arról is, hogy a tankönyvek tartalma ezzel harmonizáljon. Mint mondta, a miniszter azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg az állami szerepvállalás fokozott érvényesítésének lehetőségét az egységes tankönyvellátás érdekében.

Az 1956. november 4-i eseményekre való megemlékezéssel kezdődött a parlament ülése. Ezt követően a napirend előtti felszólalások között a Jobbik és a KDNP szintén az évfordulóról, az LMP a saját kampányáról, az MSZP a Horthy-szobor felavatásáról, a Fidesz pedig a devizahitelesekről beszélt.

A képviselők egyperces néma felállással emlékeztek 1956. november 4-ről. Kövér László házelnök úgy fogalmazott: ha az akkori forradalmárok nem is nyerték el a szabadságot, de megmutatták hogyan kell harcolni érte bátran és elkötelezetten, abban a reményben, hogy egyszer majd értelmet nyer az abban a pillanatban értelmetlennek tűnő önfeláldozás is.

Jobbik: az elszámoltatás hiánya a kettős mérce alapja

Murányi Levente, 1956-os elítélt november 4-e kapcsán arról beszélt, hogy bár „a kommunizmust mi, magyarok tettük tönkre”, de ma mégis az Országgyűlésben ülnek azoknak az örökösei, akik 1956-ban leverték a szabadságharcot. A jobbikos politikus szerint az elszámoltatás elmaradása a kettős mérce alapja ma Magyarországon. Beszélt arról is, hogy amíg Kádár János és Horn Gyula kaphat szobrot Budapesten, addig „a magyarság megmentője”, Horthy Miklós szobra „problémát okoz”.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a kormánypártok által elfogadott módosítások hatására jelenleg az 1956-ban emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények nem évülhetnek el, és ugyanúgy büntethető a kommunizmus tagadása, mint a holokauszt tagadása. A kormány egyenlő mércével akar mérni, és minden áldozatnak meg akarja adni az elégtételt – hangsúlyozta.

LMP: elég volt az eddigi politikai elitből!

Vágó Gábor felszólalásában bírálta az elmúlt 24 év politikai elitjét. Szerinte a Fidesznek fontosabb a saját hatalma, mint az ország sorsa, de „az ósdi baloldali elit sem jobb”, mert nekik is fontosabb a saját sorsuk, mint a Fidesz elkergetése a hatalomból. Az eddigi politikai elit elnyomja az alulról induló kezdeményezéseket, elfedik az ország valós problémáit, és csak „gumicsontokat dobnak” az emberek elé. Az LMP éppen ezért az eddigi politikai elit ezen tevékenysége ellen indította a Szólalj fel! kampányát, amellyel az egyszerű emberek problémáira próbálja meg felhívni a figyelmet – mondta.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában úgy fogalmazott: „jobb később, mint soha”, és üdvözölte, hogy az LMP 3,5 év után rájött, hogy az embereket kellene képviselni a saját maguk képviselete helyett. Hangsúlyozta: a kormány eddigi működése során konkrét ügyeket és az emberek érdekeit képviselte. Példaként említette az egykulcsos személyi jövedelemadót, a foglalkoztatás növekedését vagy az államháztartási hiány alacsony szinten tartását.

MSZP: a Horthy-szobor avatása sunyi provokáció

Steiner Pál (MSZP) a vasárnapi Horthy-szobor felavatását ízléstelen, sunyi, az embereket súlyosan sértő provokációnak minősítette. Úgy vélte: Horthy Miklós „meggyőződéses antiszemita” volt, a magyar történelem egyik „legbűnösebb alakja”. Szerinte korábbi nyilatkozataival ellentétben a kormány és Orbán Viktor passzívan támogatja Horthy kultuszának újraélesztését és nem akadályozza meg, hogy újra megerősödjenek az antiszemita, kirekesztő nézetek.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: a kormány minden alkalommal fellépett az antiszemitizmus ellen, ráadásul sokkal hatékonyabban, mint az előző kormányok. Szerinte ez az esemény „úgy kellett, mint egy falat kenyér az MSZP-nek”, mert inkább beszélnek erről, mint a szobordöntésről, vagy a bajai videóról. Hozzátette: Horthy megítéléséről mindig is nagy vita lesz, de nem jó, ha ez kiabálásba torkollik. Az államtitkár úgy vélte: nyilvánvalóan provokatív lépés volt a vasárnapi szoboravatás, amellyel szerinte a Jobbik az újonnan induló szélsőjobboldali tömörülésekkel szemben akarja megerősíteni támogatottságát.

Ezt követően személyes érintettség miatt kért és kapott szót a vasárnapi szoboravatáson felszólaló Gyöngyösi Márton (Jobbik), aki visszautasította Steiner Pál és Rétvári Bence vádjait, leszögezve: a Jobbik nem antiszemita párt. Szerinte Horthy Miklós az elmúlt hetven év és a 20. század egyik legnagyobb formátumú politikusa volt.

KDNP: 1956 nem bukott el

Pálffy István (KDNP) arról beszélt, hogy november 4-e nem a bukás napja, mert 1956 nem bukott el. Felszólalásában kiemelte azt az egységet, amit a magyar nép mutatott a forradalom és szabadságharc idején. Szerinte az egységet leginkább az szimbolizálja, hogy 1956 keresztény indíttatású ellenállás volt és a forradalom a szabad vallásgyakorlásért is harcolt. 1956 óta biztos, hogy a kommunistákat csak nemzeti egységgel lehet visszaverni, „tanultunk '56-ból” – tette hozzá.

Rétvári Bence válaszában kiemelte: a kormány visszamenőleg pótolja a kommunizmus áldozatainak járó juttatások 2008-as befagyasztásából származó hátrányokat. A politikai rehabilitáltaknak 16,2, a kitelepítetteknek pedig 50 százalékos nyugdíjemelést fogadott el a kormány.

Fidesz: újabb segítség a devizahiteleseknek

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a devizahitelesek segítését célzó, hétfőn beterjesztett javaslatukat ismertette. Ennek értelmében minden devizahitelesnek megnyitnák az árfolyamgátba belépést, a kilakoltatási moratóriumot pedig április 30-ig kiterjesztik minden követelésre. Kifejtette azt is: az elmúlt időben több olyan bírósági ítélet is született, amely megkérdőjelezi a devizahitel-szerződések jogszerűségét. Ahhoz azonban, hogy ezzel a Ház is foglalkozzon, szükség van a bíróságok döntésére – tette hozzá. Ezért arra kérte a bíróságokat, soron kívül tűzzék ki a devizahiteles ügyek tárgyalását, a Kúria pedig ezután soron kívül alakítsa ki jogegységi álláspontját az ügyben.

Válaszában Cséfalvay Zoltán elmondta, az árfolyamgát megnyitása körülbelül 150 ezer adósnak nyújthat segítséget.