Veér Miklósra és Pichler Imre Lászlóra emlékeztek néma felállással a képviselők.

Veér Miklós az 1994-es országgyűlési választáson Zala megye 3. számú egyéni választókerületében, Keszthelyen szerzett mandátumot. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagja, az ellenőrzési albizottság elnöke volt. Az MSZP-frakcióban is ezen a területen dolgozott. Szűkebb lakókörnyezetében is sokat tett azért, hogy műemléki terület legyen Keszthely történelmi városközpontja.

Pichler Imre a 2002-es országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett az MDF színeiben, Baranya megye 7. számú választókerületében, Szigetváron. Képviselőként az oktatási és tudományos, valamint a szociális és családügyi bizottság tagja volt. 2004 novemberében kivált az MDF-frakcióból, majd 2005 májusától a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjában folytatta munkáját. A 2010-es országgyűlési választáson ismét egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Tanárként, iskolaigazgatóként nemzedékek sorát tanította.

+

Napirend előtt kért szót Áder János. A köztársasági elnök  az ENSZ Közgyűlés ülésén és az ENSZ klíma-csúcstalálkozón elhangzottakról valamint az ezekből fakadó feladatokról tájékoztatatta az Országgyűlést.

A honi pártharcok és sérelmeken, reklámokon, feljelentéseken túl tekintve a klímaváltozásról, erdőtelepítésekről, ózonrétegről szólva közös jövőnk érdekében mondotta: jó esély van rá, hogy ezekben az ügyekben a parlamenti pártok megtalálják a közös nevezőt. Arra kért minden politikai erőt, hogy a választási ciklusok ne legyenek akadályai ezeknek a megelőző beruházásoknak.

Hangsúlyozta: gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan! Egyedül nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, de az Európai Unió 28 uniós tagállam együtt sem elég erős ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait egyedül mérsékelje. Ehhez nagyobb összefogásra van szükség. Elérendő célként az ENSZ klímacsúcson felszólaló amerikai elnököt Barack Obamát idézte: „Mi vagyunk az első generáció, akik érezzük a klímaváltozást, és mi vagyunk az utolsó generáció, akik tenni is tudunk azért, hogy visszafordítsuk!” 

+

A napirend előtti hangos összecsapásokat követően csendes  változásként vette tudomásul a Tisztelt Ház, hogy a  köztársasági elnök október 16-ai hatállyal kinevezte Kara Ákost a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárává.

Bejelentették továbbá: Botka László az MSZP képviselője 2014. október 16-án, figyelemmel arra, hogy Szeged város  polgármesterévé választották, s miután e tisztsége az új szabályok szerint már nem fér össze az országgyűlési képviselőséggel,  parlamenti mandátumáról lemondott. Sajtóhírek szerint Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, a párt agrárpolitikusa „örökli” ebbéli tisztségét.

Elfogadva.

Szolid hangvétel és egyetértés kísérte a nemzetközi megállapodásokról szóló indítványokat.

Elutasítva

A folytatásban közel sem kísérte ennyire egységes egyetértés a T. Ház  napirendjére kívánkozó három javaslatot. Sőt!

Az MSZP képviselőcsoportja azt indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk létesítése előkészítésének és megvalósításának országgyűlési felügyeletét ellátó eseti bizottság létrehozását kezdeményező határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről. (Dr. Tóth Bertalan, dr. Harangozó Tamás Attila, Tóth Csaba, Heringes Anita, Velez Árpád indítványa. – Szövege: PDF.)

A tárgysorozatba-vételt a Gazdasági bizottság előzetesen már elutasította. Az Országgyűlés többsége sem döntött másként: az indítvány napirendre vételét  41 igen ellenére, a 100 nem, - tartózkodás nélkül - megtagadta.

+

Közösen szorgalmazta az ellenzék, hogy az Országgyűlés döntsön a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának rendkívüli ellenőrzését kezdeményező határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről. (Előterjesztői: Burány Sándor, dr. Szakács László , –  MSZP, Hegedűs Lorántné , – Jobbik, Schmuck Erzsébet, – LMP, Szelényi Zsuzsanna, –  független.  Szövege: PDF.)

A tárgysorozatba-vételt a Gazdasági bizottság előzetesen már elutasította. Az Országgyűlés többségét sem győzték meg az indítvány napirendre vételét szorgalmazók lelkes szavai:  43 igen kíséretében, 100 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasították.

+

A Jobbik képviselőcsoportjából Mirkóczki Ádám és Vágó Sebestyén a hivatalos és közfeladatot ellátó, valamint az őket támogató személyek hathatósabb védelme érdekében a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását kezdeményezte. (Szövege: PDF.) Tárgysorozatba-vételét az Igazságügyi bizottság előzetesen elutasította.. Az Országgyűlés többsége sem döntött másként: az indítvány napirendre vételét 18  igen ellenére, a 104  nem, 20 tartózkodás kíséretében elutasította.

Általános viták a lezárásig

A nap hátralévő részében már nem szavaztak, így a teremben ülök száma is fölöttébb megcsappant. Ők viszont kitartóan, még éjfél után is vitatkoztak.

Kezdték az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosításáról szóló előterjesztés dicséretével, illetve pártállástól függően elmarasztalásával. A törvény módosítását Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezte. (Szövege: PDF.)

Az elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetésével az útdíj megfizetése önbevallás útján történik. A jogszerű magatartás  kikényszerítésére az eljáró hatóság (rendőrség) bírságot szabhat ki, helyszíni megállítás esetén akár a járművet is visszatarthatja. A módosítás – indoklása szerint –  azonban az útdíj megfizetésének kikényszerítését és nem a bírságolás elterjedését célozza.

+

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítását a Fidesz képviselője, Völner Pál  jegyzi. (Szövege: PDF.) Indoklásában kiemeli: „az Európai Bizottság szeptember végén küldte meg Magyarországnak azt a véleményét, amely a vasút biztonságával, a vasúti társaságok engedélyezésével, és a vasúti infrastruktúra használati díjával kapcsolatos kötelezettségszegést tartalmazza.” A vasúti törvény módosításának az a célja, hogy a kötelezettségszegési eljárás mielőbb lezáruljon. Ennek érdekében a javaslat – többek között - kimondja: a vasúti biztonsági hatóság szervezetileg független a pályavasúti társaságoktól, a vállalakozó vasúti társaságoktól, továbbá a beszerző egységektől is. 

+

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása a gyermekek és kiszolgáltatottak fokozottabb védelmét szorgalmazza. (Szövege: PDF.)  A közelmúlt sajnálatos eseményei ugyanis bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, a gyermekek vagy más kiszolgáltatott személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetése sok-sok évvel később is felszínre kerülhetnek.

Ha az Országgyűlés elfogadja  Fidesz két képviselőjének, Selmeczi Gabriella és Bánki Erik a büntetőtörvényt szigorító indítványát, akkor a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális indíttatású bűncselekmények a jövőben nem évülhetnek el. Az elévülési szabályok megváltoztatása révén, a sértett a nagykorúvá válása után,  az elévülési időn túl is dönthet a büntetőeljárás megindításáról.

+

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását Csöbör Katalin, a Fidesz képviselője kezdeményezte. (Szövege: PDF.)

Indítványa szerint a végrehajtás törvényben rögzített szabályt nem kell alkalmazni, ha a végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő

a) helyi önkormányzat vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, és

b) írásban kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a végrehajtás alá vont lakóingatlan tulajdonát ő szerezné meg, úgy a lakóingatlan birtokba vételétől számított 2 éven belül

ba) a lakóingatlant felújítja vagy felújíttatja, és

bb) a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás és helybenmaradás elősegítése céljából pályázatot ír ki a lakóingatlannak a lakóingatlan fekvése szerinti településen munkát vállaló személy részére az önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerinti bérbeadására.

+

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról a tények önmagukért beszélnek. (Szövege: PDF.)

2013. évi költségvetésének bevételi és a kiadási főösszegét egyaránt 35 026,0 M Ft-ban, azaz harmincötmilliárd-huszonhatmillió forintban, hagyta jóvá a törvényhozó testület,  – (2012.12.03.17.).

A Költségvetési bizottság mostani mérlegzáró előterjesztése szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013 évben 47 351,2 M Ft, azaz negyvenhétmilliárd-háromszázötvenegymillió-kettőszázezer forint bevételt és 33 054,3 M Ft, azaz harminchárommilliárd-ötvennégymillió-háromszázezer forint kiadást produkált.

+

A jövőbe tekintve, a napot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi egységes költségvetéséről szóló indítvány vitája zárta. (Szövege: PDF.) A költségvetési bizottság tette a Tisztelt Ház asztalára.

A lényege: A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséjét jövőre 80,49 milliárd forint gazdagíthatja. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 32,4 milliárd forintból, míg a médiatanács 173,9 millió forintból gazdálkodhat. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje pedig 80,49 milliárd forint lesz. – Természetesen csak akkor, ha az Országgyűlés többsége rábólint.