A 2013-as költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős tárgyalásával, valamint öt napirend utáni felszólalással ért véget a parlament hétfői ülésnapja keddre virradó éjjel.

Módosulhat a költségvetés az E.ON-vásárlás miatt

Módosulhat a 2013-as költségvetés az E.ON gázüzletágának megvásárlása miatt, mivel a tranzakcióhoz a kormány készfizető kezességet vállal. Hegmanné Nemes Sára államtitkár hétfő éjjel a parlamentben azt mondta, nemzeti érdek egy olyan energetikai vállal kiépítése, amely meghatározó szerepet kap Magyarországon a földgáztárolásban és elosztásban. Az E.ON két leányvállalata MVM-re történő átruházásának egyik feltétele, hogy az állam kezességet vállaljon 875 millió euró mértékben, ez legkésőbb szeptember 30-án megszűnik, és nem veszélyezteti a költségvetési célok teljesülését.

A vitában Puskás Imre (Fidesz) támogatásáról biztosította a kabinetet, míg a jobbikos Nyikos László azt sürgette, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja meg a felvásárlást, és arról tájékoztassa az Országgyűlést. A szocialista Göndör István arra figyelmeztette a kabinetet, hogy a gáztárolók megvásárlásával sem tudja függetleníteni magát a földgáz világpiaci árától.

Napirend utáni felszólalásokkal

A napirend utáni felszólalások sorát a jobbikos Korondi Miklós kezdte, aki Karády Katalin életét idézte fel. Frakciótársa, Novák Előd a magyar és német csapatok 1945. február 11-i budavári kitörésére emlékezett. Mint mondta, a Jobbik országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be azért, hogy az állam erről az eseményről is emlékezzen meg hivatalosan, a trianoni évfordulóhoz hasonlóan. Az ugyancsak jobbikos Ferenczi Gábor a Horthy-korszak csendőrségét méltatta.

Becsó Zsolt (Fidesz) felszólalásában a 2010 óta végrehajtott Nógrád megyei fejlesztéseket sorolta, Csizi Péter (szintén Fidesz) pedig méltatta Weisz Fanni a siketek társadalmi elfogadottságát szolgáló munkáját. Az ülésvezető Balczó Zoltán ezt követően lezárta az ülést, az Országgyűlés kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.

Vita a családjogról

Az új Ptk. záróvitájában az ellenzék kifogásolta, hogy a kormánytöbbség több ponton megváltoztatta a Vékás Lajos akadémikus vezette kodifikációs főbizottság által kidolgozott tervezetet.

Az elsőként felszólaló jobbikos Gaudi-Nagy Tamás helyeselte egyebek mellett a sérelemdíj bevezetését és a zálogjogi szabályok megújítását, de például az élettársi viszonnyal kapcsolatban azt mondta, szerinte túlzottan konzervatív lett az egységes javaslat.

Az LMP-s Ertsey Katalin kritizálta, hogy a kódex családjogi fejezetéből a kötelmi jogi szabályok közé kerültek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések.

A fideszes Kővári János reagálásában egyebek mellett azt mondta, hogy a házasságban élő szülők gyermekeinek képességei a statisztikák szerint is átlagosan sokkal jobbak.

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter arról beszélt, hogy „nem minden párkapcsolat alkot családot. Például az egyneműek kapcsolata soha nem fog, és eddig sem alkotott családot. (...) Mindenkinek magánügye, de ne tegyük mintává.” „Tiszteletünk és megbecsülésünk jeleként” egy önálló törvény rendelkezik az azonos neműek élettársi kapcsolatáról – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a gyermek érdeke a legfontosabb.

A szocialista Lendvai Ildikó azt kérdezte a kormányoldaltól: „miért érte meg maguknak ez a családjogi kis manőver, miért érte meg, hogy a parlamentet olyan kőkonzervatív testületnek mutassák be, amelyik életidegenül gondolkodik, és feltehetőleg csak a gravitáció hozta le a fáról?” A parlamenti többség nem ismeri az életet – mondta.

Válaszában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: azok az ellenzéki felszólalások, amelyek az élettársi közösséggel szembeni fellépéssel vádolják a kormánytöbbséget, csakis a gyermekek érdekében fogalmazódhatnak meg, „mi pedig azt mondjuk, ez ügyben garanciát nyújtunk”, a mostani Ptk. ugyanis nagyobb fokú stabilitást biztosít az élettársi közösségben születendő gyermekeknek.

Nem vonják vissza az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalását

A határozathozatalok között döntöttek a képviselők arról is, hogy nem vonják vissza az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának azt az általános érvényű állásfoglalását, amely az ülést levezető elnök felszólalásokkal kapcsolatos viselkedéséről szól. E szerint „az ülésvezető elnök (házelnök, alelnök) a felszólalások tartalmát csak az Országgyűlés tekintélyének megóvását szolgáló, rendfenntartó ülésvezető intézkedések (megnyilatkozások) keretében, e tevékenységhez szükséges mértékben minősítheti. Egyébként a felszólalások tartalmát érdemben érintő véleményét az ülésvezetői teendők átadása mellett, képviselői felszólalás keretében adhatja elő”.

Az MSZP indítványa szerint Kövér László házelnök 2012. november 12-én megsértette az Országgyűlésről szóló törvény részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó rendelkezését, amikor ülésvezetés közben a kormánypárti frakciók felé fordulva demagógnak minősítette Lukács Zoltán szocialista képviselő felszólalását. A Ház alkotmányügyi bizottsága erre válaszolva hozta általános érvényű állásfoglalását, holott az MSZP szerint arra semmi szükség nem lett volna, hiszen a házelnök a hatályos törvény alapján egyértelműen számon kérhető lett volna. Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, azért adtak be kérelmet, hogy ezt az állásfoglalást utasítsák el, mivel szembe mennek az Országgyűlési törvénnyel.
A képviselők végül 27 igen, 231 nem és 35 tartózkodás mellett elutasították az MSZP javaslatát.

A Ház emellett több bizottság tagcseréjéről is döntött, ezeket együttesen a képviselők 298 igen 1 nem és tartózkodás nélkül fogadták el.

Sérelemdíjjal büntetik majd a személyiségi jogok megsértését

Nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj lesz a személyiségi jogok megsértésének szankciója jövő márciustól. A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. Az igazságügyi minisztérium módosító javaslata alapján a közösség bármely tagja jogosult lesz – 30 napon belül – bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó sérelem esetén. Az új Ptk. rögzíti azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat. Változás az is, hogy bíróság a jövőben csak ügyek meghatározott körében és meghatározott időre korlátozhatja a cselekvőképességet, általános jelleggel nem.

Eltérő szabályok a gyermeket nevelő és a gyermektelen élettársakra

A családjogi fejezetéből a kötelmi jogi szabályok közé kerülnek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések. Az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha a legalább egy évig fennálló életközösségből gyermek született. Így ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától. Kikerült viszont az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha kapcsolatuk legalább tíz évig tartott.

Változnak az öröklési szabályok

Eszerint a házastárs haszonélvezeti joga – a teljes örökség helyett – az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. A jelenlegi Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. De ebben az esetben is az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait. A fideszes Lázár János kezdeményezésre a Ház úgy döntött, hogy a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus arra hivatkozott, így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.

Elfogadta a parlament az új Ptk.-t

Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, jelenleg hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

Az építőipar helyzetével és a járványos gyermekbénulást túlélő felnőttek kezelésével kapcsolatos azonnali kérdéseket követően a kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Jobbik: be kell indítani az építőipart

Volner János az építőipar katasztrofális helyzetére hívta fel a figyelmet, hiszen 2005-höz képest tavaly ötödével kevesebb új lakás épült. Szerinte az első Orbán-kormány idején jól működött az otthonteremtés, és ezért a mostani kabinetnek is lépéseket kellene tennie az állami lakásépítési programok beindítása érdekében. Ez ugyanis a Jobbik szerint fellendíthetné az ágazatot, beindíthatná a gazdaságot és hazacsábíthatna sok jelenleg külföldön dolgozó magyar munkást.

Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában elsősorban a devizahitelek válságával magyarázta az építőipar jelenlegi rossz helyzetét. A kormánynak előbb ezt a helyzetet kellett rendeznie, és csak ezután lehet érdemi lépéseket tenni az építőipar fellendítésére.

Jobbik: mikor javul a járványos gyermekbénulást túlélő felnőttek kezelése?

Gyenes Géza azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor tervezik a teljes kiszolgálásra szoruló, önmaguk ellátására képtelen, a járványos gyermekbénulást túlélő felnőttek egyéb megbetegedéseinek gyógyítására, utókezelésére alkalmas kórházi ellátó helyek kialakítását.

Szócska Miklós államtitkár válaszában kiemelte: az érintett betegek ellátása a Szent János kórházban és az Észak-budai Kórházban jelenleg is megoldott. Hozzátette: uniós forrásokból a jövőben tovább akarják fejleszteni az ellátást, főleg annak regionális elérhetőségeit.

MSZP: kétszeres eljárás az új segélyezési rendszerben

Tóth József arról kérdezte Rétvári Bence államtitkárt, hogy mennyivel lett ügyfélbarátabb az új segélyezési rendszer, és tervezik-e az egyszerűsítését. Elmondása szerint ugyanis aki a közgyógyellátásra való jogosultságot szeretne kérni, annak kétszer kell eljárnia az ügyben.

Az államtitkár válasza szerint arra törekedtek, hogy mindenkinek egyszerűbb legyen az ügyeket elintézni a járási hivatalokban. A képviselő által említett esetben nem kell kétszer eljárni, mivel a jegyző továbbítja az ügyet a járási hivatalhoz.

Jobbik: a Hit gyülekezetére nem érvényesek a jogszabályok?

Ferenczi Gábor az ajkai iskolaátadás kapcsán arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy a Hit gyülekezetére miért nem érvényesek a magyar jogszabályok, mivel álláspontja szerint januártól nem az állam, hanem a Hit Gyülekezete a fenntartó. Miért nem tesz semmit az állam? – kérdezte az ellenzéki politikus.

Halász János államtitkár ismertetése szerint az önkormányzat május 31-én hozott az átadásról határozatot, ezt később a bíróság hatályon kívül helyezte, a döntést viszont a Kúria megsemmisítette. A kormányhivatal az átadási eljárás felfüggesztését december 1-jén feloldotta, az új fenntartóval való egyeztetési eljárást lefolytatták, az állami fenntartásba vételre ezért még nem került sor. „Itt tartunk most” – mondta az államtitkár.

Fidesz: több rendőr van az utcákon

A fideszes Tóth József felszólalásában hangsúlyozta, hogy a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest több rendőr van az utcákon, de a programot folytatni kell, így erről kérdezte a Belügyminisztérium államtitkárát.

Kontrát Károly úgy válaszolt: 3500 rendőrrel több szolgál ma Magyarországon, folytatódik a Készenléti Rendőrség gördülő akciója, és a mozgóőri szolgálati rendszert is bevezetik több településen.

MSZP: változnak-e az állattartás szabályai?

A szocialista Pál Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattartási szabályok betartását eddig az önkormányzatok ellenőrizhették, de most nincs jogosítványuk erre. A képviselő azt kérdezte, hogy tervezik-e a törvény módosítását úgy, hogy az önkormányzat is eljárhasson az állattelepekkel szembeni panaszos ügyekben.

Budai Gyula államtitkár azt mondta, nem tervezik a törvény módosítását, és újabb lépéseket akarnak tenni azért, hogy a haszonállatok száma emelkedjen. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell a törvényeket betartani – tette hozzá. A jegyző az állatvédelmi törvények betartását ellenőrizheti és korlátozhat is, a szomszédjogok sérülése esetén pedig a polgári peres eljárásra van lehetőség - mondta.

Jobbik: a kormány mulasztásban van a kommunista kitüntetések pótlékának átvizsgálásában

A jobbikos Novák Előd azt kifogásolta, hogy az igazságügyi tárca nem végezte el időre a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok felülvizsgálatát. Azt mondta, mintegy 1200 embernek összesen csaknem 200 millió forintot fizet ki az állam olyan kitüntetések nyomán, mint például a Vörös Csillag Érdemrend.

Rétvári Bence államtitkár kijavította a képviselőt: 200 millió forintot a teljes kommunista nyugdíjakra, és nem a kitüntetések utáni pótlékokra költ az állam, ez utóbbi csak mintegy 10 millió forintos kiadással jár. Hangsúlyozta: a kormányzat nem akarja felületes átvizsgálással lezárni a kérdést, ezért a határidő meghosszabbítását kezdeményezik.

A Jobbik az oktatás átszervezésének folyamatát bírálta

Bertha Szilvia az oktatás átszervezéséről szólva kifogásolta, hogy az önkormányzatok egyes tevékenységek kiszervez piaci cégekhez. Szerinte emiatt Dunakeszin is többtucatnyian veszítik el hamarosan állásukat, miközben az önkormányzat kétmilliárd forintot szavazott meg feladatátszervezésre.Tudnak-e az ilyen önkormányzati megoldásokról, és tesznek-e ellene? – tette fel a kérdést.

Halász János államtitkár azt válaszolta: önkormányzati belügyekről nem nyilatkozhat a tárca. Szerinte minden remény megvan arra, hogy az önkormányzatok és az iskolák együttműködése sikeresen folytatódjék.

A diákok röghöz kötésével, a járási rendszer kialakításával, a rektorok kinevezésével, a kormány gazdaságpolitikájával, a konyári tanár kijelentéseivel és a magáncsőd intézményének bevezetésével foglalkoztak a képviselők az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: a diákok külföldön keresnek majd boldogulási lehetőséget

Hiller István szerint „rendesen átverték a hallgatókat”. A képviselő kifogásolta a felsőoktatási kerekasztal korábbi berekesztését, azt néhány hete mégis összehívta a tárca, valamint azt a szándékot is, amely az úgynevezett röghöz kötés intézményét az alkotmányba emelné. Szerinte a diákok el fogják hagyni az országot, a kormány pedig nem tudja majd itt tartani a hallgatókat.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában azt mondta: a felsőoktatás minden szereplőjével tárgyalásokat folytatott. Szerinte éppen a szocialisták hoztak a kormányzásuk alatt olyan intézkedéseket, amelyek segítették az elvándorlást, a jelenlegi kormány azonban azt szeretné, ha a fiatalok itt boldogulnának. Azt is lehetővé kívánják tenni, hogy a felsőoktatásban tanulás ne csak az egyén, hanem a közösség érdekeit is szolgálja – fűzte hozzá. 

A Jobbik a járási rendszert bírálta

Hegedűs Lorántné a járási rendszerre történő átállással kapcsolatban egyre növekvő aktahalmokról, el nem végzett feladatokról, lemondó hivatalvezetőkről beszélt, és kijelentette azt is: a nyugdíjazott tisztségviselők szaktudása hiányzik a hivatalokból. Arra várt választ, hogy mennyivel lett olcsóbb és mennyivel hatékonyabb az ügyintézés, valamint arra, hogy hány embert bocsátottak el eddig.

„Soha nem ígértünk földi paradicsomot” – kezdte válaszát Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: az állam és a polgárok partneri viszonyának kialakítására tettek ígéretet, ennek megvalósítása szerinte nem megy egy csapásra, de az irányt a miniszter jónak nevezte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyablakos ügyintézés rendszerét még nem alakították ki. A kormányzat ennek hálózatát csak az év végére építik ki, de az egyszerűbb ügykezelés csak évek alatt valósulhat meg, részben uniós forrásból – mondta.

A Fidesz a rektorok kinevezésének módjára kérdezett rá

Pánczél Károly a rektorok kiválasztásával kapcsolatban tett fel kérdést. Mivel az intézményvezetők az egyetem gazdálkodásáért is felelősek, megbízatást csak az kaphat, aki ezzel kapcsolatos ismeretekkel és gyakorlattal is rendelkezik. Mint mondta, most is több helyen zajlik pályáztatás, de szerinte sokaknak nem egyértelmű a rektorok kiválasztásának módja, ezért erre kérdezett rá.

Halász János államtitkár közölte: a felsőoktatásról szóló törvény értelmében a pályázatot a fenntartó, jelen esetben az emberi erőforrások minisztere írja ki. A pályázókat és pályázatokat, alkalmassági szempontból a minisztérium vizsgálja meg, majd megküldi az intézmény szenátusának véleményezésre.
A szenátusnak valamennyi pályázatot véleményeznie kell, külön-külön értékelve őket. Ennek eredményét a szavazás levezetője megküldi a miniszternek, aki dönt a rektor személyéről. Döntését a főiskolai rektor esetében a miniszterelnöknek, egyetemi rektor esetében pedig a köztársasági elnöknek terjeszti fel. Hozzátette: a felsőoktatási kerekasztal egyeztetései a folyamatban lévő eljárásokra nem vonatkoznak.

MSZP: mikor fejezi be a kormány a népnyúzó politikát?

Varga László kifogásolta, hogy a minimálbér reálértéke nyolcezer forinttal csökkent a kormány regnálása óta. Eközben szerinte emelkednek a rezsiköltségek, és az ország számos pontján drasztikusan csökkent az életszínvonal. Mikor fejezik be ezt a népnyúzó politikát? –tette fel a kérdést a képviselő.

Soltész Miklós államtitkár azt mondta: Varga László négy évet elkésett a kérdésével, a felsorolt problémák ugyanis szerinte akkor sokkal nagyobb gondot okoztak, mint most. Úgy véli, a szocialistáknak saját kormányzásukon kellene elgondolkodniuk.

Jobbik: nyilatkozzon a kormány a konyári tanár kijelentéseiről!

Kulcsár Gergely a konyári általános iskolai tanár kijelentéseivel kapcsolatban kérdezte a szakminisztériumot, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány és a kormánypártok egyelőre nem reagáltak az internetre felkerült felvételre, és utána el is bocsátották az érintett tanárt.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában elismerte, hogy a felvétel nagy vihart kavart, de nem azért, mert létező problémáról beszélt, hanem mert az ország nagy nyilvánossága előtt tette, ráadásul tarthatatlan kijelentéseket is tett. Szerinte a tanárnak a cigány gyerekekre tett kijelentései méltatlanok egy pedagógushoz, ráadásul súlyosbítja a helyzetet, hogy az említett tanár cigány népismeretet tanít abban az iskolában, így „kimerítette azokat a feltételeket, amelyek alapján az elbocsátása jogos volt”, mert nem felelt meg annak az elvárásnak, amelyeket a társadalom egy pedagógussal szemben állít.

MSZP: mikor lesz végre magáncsőd?

Simon Gábor a devizahitelesek megmentésével kapcsolatos kormányzati ígéreteket kérte számon a kormányon, mert szerinte a kormány leginkább a tehetősebb hiteleseknek segített, az eszközkezelő és az árfolyamgát pedig nem megfelelő a probléma tömeges megoldására. Ezért azt kérdezte, hogy mikor vezeti be végre a kormány a magáncsőd intézményét.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában hangsúlyozta: nem igaz, hogy a kormány nem gondoskodott sok hitelkárosultról. Kijelentette: a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban nagyon sok érdemi kérdést kell tisztázni, a témát a KDNP kezeli, a kormány pedig minden segítséget megad ehhez a munkához.

A miskolci Lyukóbányáról, a stratégiai fontosságú ágazatok állami ellenőrzéséről, a közoktatás átalakításáról, valamint a móri kórház integrációjáról beszéltek a képviselők az interpellációk során.

MSZP: valóban Miskolc ékszerdoboza Lyukóbánya?

Simon Gábor interpellációja során egy, a Miskolchoz tartozó Lyukóbányáról szóló cikkből idézett. Az írás olyannak mutatja be a városrészt, mint ahol nincsenek közművek, csak áramszolgáltatás, és alig vannak aszfaltozott utak. Hozzátette, hogy eközben viszont Pintér Sándor belügyminiszter egy hetilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Lyukóbánya „ismét Miskolc ékszerdoboza”.

Kontrát Károly államtitkár válaszként közölte: a szénbányák bezárása után jogellenesen költöztek be családok az elhagyott ingatlanokba, rendszeressé váltak a betörések, a fa és terménylopások. Hangsúlyozta, hogy a problémák 2004-ben kezdődtek, és azokra sem a szocialista kormány sem az akkori városvezetés nem tudott választ adni.

A 2010-es önkormányzati választásokat követően a miskolci önkormányzat a Belügyminisztériummal közösen tervet készített, amiben részletesen meghatározták a rendőrség és az önkormányzat feladatait. 2010 szeptembere óta a rendőrség napi 24 órában végez fokozott ellenőrzést a kiemelten veszélyeztetettnek minősített városrészben, ahol egy körzeti megbízotti irodát is kialakítottak.
Az intézkedések következtében a bűncselekmények száma jelentősen visszaesett, javult az emberek biztonságérzete - jelentette ki.

Jobbik: az államnak kell ellenőriznie a stratégiai fontosságú ágazatokat

Z. Kárpát Dániel azt akarta megtudni, hogy Magyarország mikor veszi át az ellenőrzést a stratégiai fontosságú ágazatok felett. A képviselő üdvözölte azokat a kormányzati törekvéseket, amelyekkel csökkenteni akarják a rezsit. A politikus hangot adott annak a véleményének, hogy a jellemzően külföldi hátterű szolgáltatócégek hatalmas extraprofitot halmoztak fel. Szavai szerint ez nem történhetne meg, ha a nemzetgazdasági fontosságú, stratégiai vállalatok állami ellenőrzés alatt állnának. A Jobbik legalább 30 százalékos csökkentést tartana szükségesnek, mert a multinacionális cégek ekkora extraprofitot halmoznak fel és visznek ki az országból.

Fónagy János leszögezte, hogy a kormány megalakulása óta azon dolgozik, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon a stratégiai szempontból kiemelt ágazatokban. Ennek része volt az E.ON csoport földgázérdekeltségeinek megvásárlása, amellyel egy újabb fontos lépést tett az ország az energiafüggőség csökkentésének, valamint a díjmérséklés irányába. A kormány ezzel együtt korábban már mind a villamosenergia, mind a földgáz, mind a távhő szektorban megvalósította a szigorú állami ellenőrzést – mondta.

A közoktatási átalakításokat bírálta az MSZP

Vadai Ágnes (független) felidézte, hogy amikor a szociálliberális kormányok az oktatási feladatok ellátása érdekében létre akarták hozni az önkormányzatok köztelező kistérségi társulásait, az akkori ellenzék centralizációt emlegetett. Most viszont egyetlen állami fenntartóra akarják bízni a közoktatás teljes rendszerét – mondta. Emlékeztetett arra is: amikor a szocialista kabinetek a válság miatt 30 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból, a jelenlegi kormányerők annak összeomlásáról beszéltek. Most viszont ötször akkora lyukat ütnek a közoktatás költségvetésén – hangsúlyozta.

Halász János államtitkár a képviselő állításaira válaszul azt monda, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok időszakában kisiskolákat zártak be, míg a jelenlegi kabinet pályázatokat írt ki azok újranyitásának támogatására. A szocialista kormányok idején ezer óvodai és bölcsődei feladatellátási hely szűnt meg. A mostani kormány az állam központi szakmai irányításával alakítja át a közoktatás rendszerét és nem zár be intézményeket – jelentette ki.

MSZP: mi indokolja a móri korház integrálását a Fejér megyei kórházba?

Horváth András Tibor arra kérdezett rá: mi indokolja a móri kórház integrálását a Fejér megyei kórházba, azt követően, hogy a móri intézmény teljes struktúraváltást hajtott végre, amelynek eredményeként „szinte nyereségesen működik”. Arra is választ várt: mi lesz a szakdolgozókkal és mi biztosítja a betegellátás jelenlegi színvonalának fenntartását? A problémák között sorolta, hogy számos fehérvári orvos dolgozik szerződéssel Móron, ezt pedig az összevonás után nem tehetik meg.

Halász János államtitkár válaszában megnyugtatta a dolgozókat: szükség van a munkájukra. Mint mondta, párhuzamosságokat tapasztaltak a két kórház között, az összevonással azonban hatékonyabbá teszik az ellátást. Elmondta azt is: a meglévő fejlesztések eredményei a jövőben is fennmaradnak, és további fejlesztések sem zárhatók ki.

A Jobbik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs és PR-beszerzéseit kifogásolta, az MSZP pedig a Közmunkás Szakszervezet követeléseinek teljesítésére szólította fel a kormányt hétfőn az interpellációk között.

Orbán mentelmi jogának felfüggesztését kérték magánvádas ügyben

Kövér László házelnök ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére érkezett megkeresés  magánvádas ügyben a budapesti XX., XXI., XXIII. kerületi bíróságtól. A házelnök tájékoztatása szerint a jobbikos Novák Előd és a fideszes Szekó József mentelmi jogának felfüggesztésére is érkezett indítvány szintén magánvádas ügyekben. Az ügyeket a mentelmi bizottság vizsgálja majd.

Kiegészült a napirend a költségvetés módosításával

Az Országgyűlés kivételes sürgős tárgyalásba vette az idei költségvetés első módosítását, amely az E.ON gázüzletágának állami megvásárlásával áll összefüggésben. Ennek zárószavazására kedden kerülhet sor.
A házelnök arról is tájékoztatott, hogy a házbizottság pénteki ülésén a frakciók egyetértettek a 2013-as év tavaszi ülésszakának munkarendjével: eszerint június 10-ig tart a tavaszi ülésszak, a parlament az április 1-vel kezdődő hét kivételével minden héten ülésezik majd.

MSZP: teljesítsék a Közmunkás Szakszervezet követeléseit!

Nyakó István, MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy az Orbán-kormány „elnyomó politikája” miatt mára négy millióan élnek a létminimum alatt, több százezer gyermek éhezik időről-időre és kritikusra fordult a vidéki Magyarország helyzete. A szocialista képviselő azt kérdezte: mikor vonják vissza az egykulcsos adót, felülvizsgálják-e a „rabszolgamunka törvénykönyvét” és az elmúlt két és fél év szociális tárgyú törvényeit, illetve teljesítik-e a Közmunkás Szakszervezet ötpontos követelését.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka törvénykönyvéről szóló megállapodást a szakszervezetek is aláírták. Az államtitkár a közmunkás szakszervezetről azt mondta: a szervezet sajtótájékoztatóin egy „szegfűt nyugodtan ki lehetne rakni”, szerinte mindenki, aki ebben az ügyben megszólal, vagy régi vagy mostani pártkatona, vagy az lesz belőle. Czomba Sándor ugyanakkor elismerte, hogy az 500 ezer regisztrált álláskeresőből 200-300 ezer ember hosszú évek óta ellátás nélkül van, ezért szerinte kétség sem fér ahhoz, hogy az ügyben van mit tenni.

Jobbik: arcátlan kommunikációs szerződések az NFÜ-nél

Szilágyi György, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) a kormány nem szán szerepet a 2014 és 2020 közötti EU-s források felhasználásának intézményrendszerében, a „kifutó szervezet” mégis számos, hosszú távú kötelezettségvállalásról szóló hirdetményt jelentetett meg. Példaként hozta az NFÜ 2,2 milliárd forintos kommunikációs tevékenységét támogató beszerzését, és egy 682 millió forintos PR-feladatokokról szóló beszerzést, aminek teljesítési dátuma, 2014. december 31-e, egy évvel nyúlik túl az NFÜ érdemi feladatellátásán. A képviselő azt kérdezte, nem érzi-e úgy a kormány, hogy az összesen közel 3 milliárd forintos beszerzés nem csak túlzó és arcátlan, hanem a nyertes fideszhez kötődő cégek miatt szemérmetlen is.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus pénzügyi elszámolását 2015-ig kell megtenni, így a folyamatoknak eddig a határidőig kell zökkenőmentesnek lennie. Hozzátette: az EU programjait kommunikáló tevékenység uniós előírás. Fónagy János szerint a kifogásolt beszerzés esetében nem 2,2 milliárd forintról, hanem két éves keretszerződésről és egy milliárd forint körüli összegről van szó. Azt is kiemelte, hogy az NFÜ kampányai növelik az Új Széchenyi Terv ismertségét és elősegítik, hogy minél többen jussanak hozzá uniós pénzekhez.

Fidesz: kiemelt védelmet kell adni a fiatal és az idős fogyasztóknak

Zsigó Róbert azt hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt években sok területen ért el pozitív változást, ilyen volt a fogyasztóvédelem területe. Hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmi törvényt is módosították, hogy hatékonyabban védjék meg a fogyasztók érdekeit. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy kiemelt védelmet kapjon a két legkiszolgáltatottabb  társadalmi csoport, vagyis az idősek és a fiatalok.

A válaszadó Szatmáry Kristóf azt mondta, hogy a kormány által hozott társadalomszemléleti változás a fogyasztóvédelmi politikában is megjelenik. A kabinet folyamatosan kiemelten kezeli ezt a területet – mondta az államtitkár, aki azzal is egyetértett, hogy a fiatalok és idősek fokozott védelmet kell, hogy kapjanak.

Az MSZP az éhségmenetről, a Jobbik a bentlakásos iskolákról, a KDNP a kereszténység erősödésének történelméről, a Fidesz pedig a rezsicsökkentésről beszélt napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: a reménytelenség az úr Magyarországon

Gúr Nándor arról beszélt, kevesebben dolgoznak Magyarországon, mint dolgoztak a kormányváltáskor, a kabinet adócsökkentést csak a tehetősebbeknek tett, a szegényebb rétegnek a sárgacsekk-adóval, a telefonadóval és az adórendszer átalakításával pedig csak rontottak a helyzetén. Szerinte „a reménytelenség az úr” ma Magyarországon nagyon sok ember számára.

Hozzátette: 500 ezer ember kint dolgozik a határon túl, 100 ezer ember pedig elhagyta Magyarországot. Szerinte ezek is azt mutatják, hogy más kormányra van szüksége az országnak, olyanra, amely azokon az embereken segít, akik „10 körmükkel kaparnak, hogy munkát szerezhessenek”.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában élesen bírálta az előző kormányt, amely – mondta – intézkedéseivel jelentősen hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához. Szerinte szemléletbeli különbség van a jelenlegi és az előző kormányok között: az MSZP munka helyett segélyt adott az embereknek, a mostani kormány viszont fordítva gondolkozik.

Hangsúlyozta: az MSZP-s politikusok „bort isznak és vizet prédikálnak”, hiszen éhségmenetet szerveznek miközben libamájat esznek, az ingjük pedig többe kerül mint ezen emberek havi bére. Az államtitkár arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy „ha már segíteni nem tudnak, akkor legalább ne ártsanak ezeknek az embereknek”.

Az államtitkári választ az MSZP képviselői több esetben is hangos bekiabálásokkal kísérték. Czomba Sándor válasza után Kövér László, az Országgyűlés elnöke az MSZP-frakció felé fordulva azt kérdezte: miért van az, hogy az MSZP frakciója tudja a legkevésbé elviselni a mások véleményét, hogy „önök kiabálnak be állandóan, folyamatosan, hangosan, csoportosan akkor, amikor az önök kérdésére valaki válaszolni próbál?”. A házelnök megkérte a szocialistákat, hogy próbálják meg magukat fegyelmezni, mert – mondta – így nem lehet részrehajlás-mentesen ülést vezetni.

A Jobbik a bentlakásos iskolák szükségessége mellett érvelt

Dúró Dóra  egyes gyerekek rossz sorsáról és a szülői felelősségről beszélt. Szerinte ezeknek a gyerekeknek az aktuális családi környezetével szemben nyújthatna meleg étkezést, tisztességes lakhatást és oktatást a Jobbik bentlakásos iskolák alapítását szorgalmazó terve. Megismételte: a roma integrációra fordított források és a segélyek egy részének átcsoportosításával lehetne fedezni is ezeket a terveket, amelyekre nemzetközi példák is vannak.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere válaszában azt mondta: az ellenzéki képviselő olyan általánosságokban beszélt, amikkel „nem lehet mit kezdeni”, miközben nagyon súlyos problémáról van szó, ami 500 éve terheli Magyarországot és nem lehet két vagy négy év alatt megoldani.
Szerinte nem igaz, hogy a cigány emberek nem akarnak dolgozni, hanem sok esetben nincs elég munka a számukra. A bentlakásos iskolák ötletét a miniszter tárgyalási alapnak nevezte, amiről érdemes beszélni.

A KDNP a milánói ediktumról emlékezett

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP frakcióvezető-helyettese Nagy Konstantin 313-ban született döntéséről emlékezett meg. Az 1700 évvel ezelőtt született úgynevezett milánói ediktummal a Római Birodalom társcsászára rendeletben teremtette meg a keresztény vallásnak a többi egyházhoz mért egyenjogúságát. A kormánypárti politikus szerint ezen döntés nélkül a kereszténység nem foglalhatta volna el jelenlegi helyét Európa eszmerendszerében és a rendelet az egyetemes alapjogok kialakulásához is hozzájárult.

Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere is kiemelte, hogy a korabeli döntés egy komoly keresztényüldözést követően született meg, de még manapság is a hitükért legtöbbet üldözött emberek a keresztények. Fontosnak nevezte emellett az egyház megújulási, önkorrekciós képességét is.

Fidesz: havi 7 ezer forintos spórolást hoz a rezsidíjak csökkentések

Rogán Antal a rezsicsökkentésről beszélt felszólalásában. Kiemelte: a rendszerváltozás óta 2002 és 2010 között emelkedtek a legnagyobb mértékben a rezsiköltségek, az inflációnál sokkal nagyobb mértékben. Ezzel szemben 2010 óta a jelenlegi kormány csak az infláció alatti mértékben engedte emelkedni a rezsiárakat és voltak olyan tételek, amelyeket befagyasztott, csakhogy a rezsi még így is nagy terhet jelent, hiszen „egy magyar átlag család 73 ezer 600 forintot költ havonta rezsire” – fogalmazott a kormánypárti frakcióvezető. A kormány által kitűzött cél - a rezsidíjak minimum 10 százalékos csökkentése – tehát több mint 7 ezer forintot hagyna havonta a családok zsebében, vagyis évi 80-90 ezer forint spórolást jelentene családonként.
Szerinte a polgári oldal kormányzásai idején mindig csökkenteni próbálta vagy befagyasztotta a rezsidíjakat, míg az „MSZP és csatolmánya” kormányzásuk idején mindig emelték a rezsidíjakat.

Fónagy János államtitkár válaszában hangsúlyozta: következetes kormányzati döntésekre van szükség a rezsicsökkentés végrehajtásához. A kormány kész meghozni a szükséges döntéseket a további rezsicsökkentések megvalósítása érdekében – rögzítette.

Orbán Viktor szerint a magyaroknak kell tárgyalniuk és dönteniük az olyan fontos kérdésekben, hogy mennyibe kerüljön az Oroszországból érkező gáz. A Fidesz és a KDNP - a miniszterelnök napirend előtti felszólására adott válaszában - támogatta a kormány célkitűzéseit.

Fidesz: a nemzeti érdekek határozott képviselete vezet sikerre az unióban is

A Fidesz szerint nem az önfeladás, hanem a nemzeti érdekek határozott képviselete az az út, ami az Európai Unióban is sikerre vezet. Rogán Antal frakcióvezető a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: a magyar kormány jobb pozíciót ért el az előző heti uniós tárgyaláson, mint amit az elődeinek sikerült.

Hozzátette: a tárgyalások sikerét nem az jelzi, hogy papíron mennyi pénzt kapunk, hanem az, hogy mennyivel több forrást kap Magyarország annál, mint amennyit befizet. Magyarország a nettó kedvezményezettek közé tartozik, míg 2007 és 2013 között 24,9 milliárd euróval többet kapott a befizetett összegnél, addig a következő ciklusban ez a keret több mint 25 milliárd euró lesz. Ezt egy olyan időszakban érte el a kormány, amikor egyébként az unió összesített költségvetése csökkent - hangsúlyozta, és kitért arra is, hogy az egy főre jutó nettó támogatásokat tekintve Magyarország a második helyre került. Ezek után azt mondani, hogy a magyar kormány nem tárgyalt sikeresen, finoman szólva erős túlzás – jegyezte meg a kormánypárti politikus.
Rámutatott: a szocialisták éveken át tagadták, hogy Magyarországnak érdemes akár konfliktusok mellett határozottan kiállnia érdekei mellett. Szerinte ez a mostani tárgyalás egyértelműen cáfolta a szocialisták hozzáállásának jogosságát.

Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy az LMP frakciója végre a magyar vállalkozások sikerét szeretné az uniós támogatások felhasználásánál is.
A jobbikos képviselőkhöz fordulva azt mondta, ha megnézik, hogy a rezsicsökkentés során az unió színeiben jelen lévő nagyvállalatok milyen érveket vágnak a kormány fejéhez, a legkevésbé sem lehet majd azt mondani, hogy a magyar kabinet nem a magyar családokért küzd, akár velük szemben is. Kitért arra is: az elért támogatás azt bizonyítja, érdemes EU-tagnak lenni, szemben a Jobbik álláspontjával.

KDNP: az uniós torta kisebb, de a magyar szelet nagyobb

A KDNP szerint a következő hét év európai uniós költségvetésével kapcsolatban az a helyzet, hogy "az uniós torta kisebb, de a magyar szelet nagyobb és ennél nagyobb siker nem volt várható" a múlt heti uniós csúcson.

Harrach Péter frakcióvezető szerint ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy az Európai Unió elhúzódó gazdasági válságban van és társadalmi válságban is a „deviáns jelenségek elszaporodása és támogatása”, valamint a politikai vezetés kettős mércéje miatt is. Hangsúlyozta: Magyarország az unión belül határozottan képviseli a nemzeti érdekeket, másrészt pedig komoly lépéseket tesz a „keleti nyitás” érdekében Kína, Törökország és Oroszország felé, ez a kapcsolatrendszer pedig Magyarország érdekeit szolgálja. Kiemelte azt is, például a rezsicsökkentéssel kapcsolatos további döntések is azt bizonyítják, hogy „Magyarország erősödését már a magyar emberek is érzik”.

Orbán: a magyaroknak kell dönteniük az energiafüggés kérdéseiről

Orbán Viktor szerint a magyaroknak kell tárgyalniuk és dönteniük az olyan fontos kérdésekben, mint hogy mennyibe kerüljön az Oroszországból érkező gáz. A miniszterelnök a frakciók megszólalásaira adott viszonválaszában az E.ON gázüzletágának állami megvásárlásával kapcsolatban azt mondta: az ország energiafüggésének erről a kérdéséről eddig az oroszok és a németek tárgyaltak.

Az erről szóló szerződések eddig nem nálunk voltak, egy orosz és egy német cég közötti tárgyalás döntötte el, hogy mekkora összegért érkezzen az oroszországi gáz - mondta. Hozzáfűzte: a kontraktusok most a magyar állam tulajdonába kerültek, így a 2015 után esedékes újabb hosszú távú megállapodásokról már az állam tárgyalhat.  „Arra törekszünk, hogy Magyarországon minden, gáztárolásra alkalmas tározó az állam tulajdonába kerüljön” – folytatta Orbán Viktor.

A kormányfő az EU következő hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalások eredménye kapcsán kibontakozott vitáról szólva úgy fogalmazott: nem jó dolog, ha az ország sikere az ellenzék számára kudarc. „Egy az ország, a siker tehát az ellenzék sikere is, mert ha az ország sikeres, az minden magyar polgárnak jó, függetlenül attól, hogy melyik párttal szimpatizál” – fűzte hozzá a miniszterelnök. „A kormány tárgyalási eredményei nem igényelnek semmiféle kommunikációs trükköt – reagált a jobbikos Vona Gábor szavaira –, a számok az igazságot tükrözik”. 

Emlékeztetett arra: a Paksi Atomerőmű új blokkjainak előkészítéséről szóló országgyűlési elvi hozzájárulást 2009-ben Mesterházy Attila (MSZP) is megszavazta. A kormány most ezt a határozatot hajtja végre – mondta –, az atomerőmű tulajdonrészével kapcsolatos találgatásokat hamisnak nevezve. Az atomerőmű továbbra is a magyar állam tulajdonában lesz – nyomatékosította a miniszterelnök.

Schiffer Andrásnak válaszként a kormányfő kijelentette: miután az unióból érkező agrártámogatások nagy része közvetlen kifizetés, a források azokhoz kerülnek, akik a földet művelik.

Elmondta azt is: a közösségi források közfoglalkoztatásra csak igen korlátozottan hasznosíthatók. A miniszterelnök a közfoglalkoztatás védelmére kelt. „Nem fogjuk megvárni, hogy a piac mindenkinek munkát adjon” – jelentette ki, jelezve: nem végső megoldás vagy cél a közfoglalkoztatás, de nem nélkülözhető.

Elmondta azt is, a kormány Svájccal és Ciprussal is tárgyalásokat kezdeményezett arról, hogy az országból kikerült források egy része az adóztatáson keresztül visszajusson az állami költségvetésbe.

Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakának első napján mondott napirend előtti felszólalásában. Az ellenzéki frakciók arról beszéltek, hogy kevesebb forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből.

Orbán: EU-csatlakozásunk óta ilyen sikert még nem értünk el

Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök. Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a világ is kezdi megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie.

Hangsúlyozta: az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban, ami azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak. Eredményként értékelte, hogy noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta.

Orbán Viktor szerint a magyar siker kulcsa egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel „szövetségeseinkkel vállvetve küzdöttünk közös érdekeinkért”.

MSZP: euróban számolva kevesebb pénz jut Magyarországnak

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője reagálásában arról beszélt: nem több, hanem 4,6 milliárd euróval kevesebb uniós forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 25 milliárd euró jutott, a múlt heti uniós csúcson elfogadott tervezet szerint 2014 és 2020 között mindössze 20,4 milliárd euróval gazdálkodhat Magyarország. Szerinte azért mondhatja Orbán Viktor, hogy több forrás jut forintban egy-egy magyar emberre a következő hét évben, mert az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró és 115 ezerrel több ember élt Magyarországon. Elismerte ugyanakkor: lehetett volna még rosszabb is a magyar helyzet, így öröm, hogy az eredeti – ennél is rosszabb – helyzeten sikerült változtatni.

Mesterházy Attila szerint „nem szabad feladni ezt a küzdelmet”, hiszen a tervezet most kerül az európai parlament elé. Ezért azt kezdeményezte, hogy hívják haza a magyar EP-képviselőket és készítsék fel őket arra, hogyan érveljenek a teljes uniós költségvetés főösszegének növelése mellett.

Kiemelte: a mostani költségvetési időszakból hátralévő egy évben még 4000 milliárd forintnyi uniós forrást lehet lehívni, ezért gyorsítani és egyszerűsíteni kell a pályázatokat és nem szabad, hogy „mindent a Közgép nyerjen meg”.

Hiányolta, hogy a miniszterelnök felszólalásában nem beszélt az E.On-nal kötött megállapodásról, illetve az Oroszországgal és a Gazprommal folytatott tárgyalásokról.

LMP: csökkentek a lehívható uniós források

Nem nőttek, hanem csökkentek az elérhető uniós források – reagált a miniszterelnök felszólalására az LMP frakcióvezetője. Schiffer András furcsa matematikai észjárás jelének nevezte, hogy a kormányfő növekedésről beszél akkor, amikor 25,7 milliárdról 20,4 milliárd euróra csökkent a lehívható források összege. Feltette a kérdést, hogy a kormányfő számolt-e az összességében 16 százalékos forintárfolyam-romlással, amikor arról beszélt, hogy minden egyes magyar polgárnak 660 ezer helyett 712 ezer forint jut majd a támogatásokból és nyertesei vagyunk az alkunak.

A források csökkenésénél is komolyabb kérdésnek tartotta, hogy a kormány a „saját hűbéri rendszerének kiépítésére” vagy az ország erősítésére használja fel a befolyó összegeket. Az igaz, hogy jelentős agrártámogatások érkeznek a következő években, de az a kérdés, hogy ezek a pénzek a „fideszes oligarchákat, a nagybirtokot” gazdagítják vagy jut-e belőlük a helyi és családi gazdaságoknak is – mondta, kérdésesnek nevezve azt is, hogy a kormány a forrásokat a közfoglalkoztatásba akarja „ölni” vagy képzésre fordítja azokat.

Jobbik: az EU haldoklik

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta: korrektebb lett volna, ha a kormányfő a számok kozmetikázása helyett bevallja, hogy Magyarország euróban és reálértéken számolva az eddiginél 20 százalékkal kevesebb pénzhez jut a következő hét évben.

Hozzátette: elismerték volna, ha Orbán Viktor arról beszél, hogy a kabinet mindent elért Brüsszelben, amit az ország jelenlegi helyzetében, mostani érdekérvényesítő képességével elérhetett. Szerinte azonban ez csak arra volt elég, hogy Magyarországot „nem felakasztják, hanem főbe lövik”.

A miniszterelnök beszámolója elfedte a lényeget, azt, hogy az EU nem válságban van, hanem haldoklik, jelenlegi formájában működésképtelen – értékelte. A Jobbik ezért sürget népszavazást az uniós tagságról – mondta Vona Gábor, megjegyezve: a jelenlegi EU már nem ugyanaz, mint amihez 2004-ben az ország csatlakozott.