A költségvetést megalapozó törvények összevont általános és részletes vitáját követően napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti ülése. A Ház jövő hét hétfőn rendkívüli téli ülésszakkal folytatja munkáját.

Folytatódó vita a költségvetés megalapozásáról

A költségvetést megalapozó törvények folytatódó összevont és általános vitájában a fideszes Herman István Ervin a hazai vállalkozói szféra fontosságáról beszélt, amely, mint mondta, nem hagyja el az országot, hanem itt kíván munkahelyeket létrehozni. A képviselő üdvözölte a kisvállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését, ezzel kedvezőbb környezetet teremt számukra.

A szocialista Veres János szerint a Ház törvénytelenül fogadta el péntek délben a jövő évi költségvetést, a hiány megállapításával kapcsolatban ugyanis még csak most tárgyalják a képviselők a gazdasági stabilitási törvény módosítását. Ez teszi majd lehetővé, hogy büdzsé hiányát ne a konvergencia-programban vázolt célhoz igazítsák, csupán 3 százalék alatti értéken tartsák. Veres János kifogásolta azt is, hogy a büdzsét a megalapozó törvények nélkül szavazta meg a Ház, vagyis úgy, hogy az nem volt megalapozva. A politikus indokoltnak nevezte a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos szabályok módosítását, mert szerinte az eredeti törvény nem adott elég időt az érintetteknek a felkészülésre, ám hozzátette: ennek nem ebben a törvénycsomagban van helye.

Puskás Imre (Fidesz) válaszában arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltást követő parlamenti gyakorlatban általában az év ezen szakaszában fogadták el a következő évi költségvetést, vagyis a társadalom felkészült arra, hogy ebben az időszakban többször, akár nagy sietséggel módosítják a korábban benyújtott törvényjavaslatot.

A jobbikos Nyikos László erre reagálva azt mondta, a kormánynak az alapos munka érdekében lehetősége lenne csak a jövő évben elfogadnia a költségvetést. Mint mondta, erre korábban Magyarországon is volt példa, de szerinte az Európai Unió is így jár el idén.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a kabinet javaslatának kivételes sürgős tárgyalását azt követően, hogy Csizmadia Norbert nemzetgazdasági államtitkár nem kívánt válaszolni az elhangzottakra.

Napirend után

A keddi ülésnap végén három frakció képviselője is élt a napirend utáni felszólalás lehetőségével.

Bana Tibor a Jobbik nevében azt hangsúlyozta, hogy továbbra sem értenek egyet az Európai Unió központosítási törekvéseivel, ehelyett a „nemzetek Európája" elv érvényesülésében bíznak, míg a szocialista Garay István Levente egy új autópálya-felhajtó építését szorgalmazta az M5-ös autópálya Kunszállási szakaszán. Végül a fideszes Bartos Mónika „hétköznapi csodaként" értékelte magyar középiskolások múlt héten, az Országgyűlés épületében tartott konferencián angolul és spanyolul elmondott előadásait. „Ahogy én pénteken ezeket a fiatalokat láttam felmenni a pulpitusra és ahogy magabiztosan idegen nyelven megtartották előadásaikat, (...) számomra ott abban a pillanatban megszületett a csoda, a hétköznapok csodája és megfogant bennem egy gondolat, ami így szól: a nemzetünk sikerre van ítélve, mert ilyen fiataljaink vannak" – fogalmazott.

Jakab István ezt követően lezárta az ülést. A Ház jövő hét hétfőn rendkívüli téli ülésszakkal folytatja munkáját.

Az alaptörvény harmadik módosítását, azaz a földtörvényt kétharmadossá tévő javaslat részteles vitáját folytatta le az Országgyűlés ülésén, ahol a fideszes Ángyán József a családi gazdaságok és a szövetkezetek mellett érvelt a javaslatban szereplő „integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel" szemben. Ezt követően a képviselők áttértek a 2013-as költségvetést megalapozó törvénymódosítások tárgyalására.

Minősített adatok védelméről szóló uniós megállapodás

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Európai Uniónak az Európa Tanács keretében ülésező tagállamai között az unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról számolt be. A javaslat indoklása szerint a megállapodás elfogadása megteremti az Európai Unió koherens biztonsági struktúráját, ennek az első pillére az Európai Unió Tanácsának biztonsági normarendszere, második pillére az Európai Bizottság biztonsági normarendszere, a harmadikat pedig a megállapodás rendelkezései képezik. A jobbikos Németh Zsolt közölte: pártja nem támogatja ezt a javaslatot, mert miközben még az EU sem tudja mi a saját érdeke, nem kellene elfogadni egy olyan javaslatot, amely a minősítette adatok megosztásáról szól.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.

Az alaptörvény agrár-tárgyú módosítása

A fideszes Ángyán József támogatta azt a jobbikos módosító javaslatot, amely kimondaná az alkotmányban, hogy a termőföld kizárólag magyar állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, illetve magyar állampolgárságú természetes személy tulajdonában lehet. A Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára érvelt saját módosító javaslata mellett is, amely az integrált mezőgazdasági termelésszervezés helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre terjesztené ki a sarkalatos törvényi szabályokat. A kormánypárti képviselő „idegen elemnek" nevezte az integrált mezőgazdasági termelésszervezést, szerinte nem szabad nagy integrátorokat rátelepíteni a mezőgazdaságra.

A fideszes Turi-Kovács Béla azt javasolta, hogy rendeljenek el földbevallási kötelezettséget, így mindenkinek - jogvesztő hatállyal - be kellene vallani a tulajdonában és használatában álló földeket, amit pedig nem vallanak be, az az államra szállna vissza. A képviselő – aki szintén módosító javaslatban kezdeményezte az integrált mezőgazdasági termelésszervezés kifejezés kihagyását – azzal érvelt, hogy nem tudni, hogy az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel kapcsolatban milyen törvény készül. Szerinte elvárható, hogy „nagyjából egészéből" érthető legyen mire mondanak igent az alkotmánymódosításban.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014 májusától elveszik a termőföld védelme, ezért fontos, hogy a Jobbik már említett módosító javaslatát elfogadják. Frakciótársa Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy hiába tettek bejelentést az ügyészség felé arról, hogy Szigetszentmiklóson két offshore cég tulajdonában van 100 hektárnyi föld, ez a beadványukat elutasították. Magyar Zoltán (Jobbik) pedig támogathatónak tartotta a fideszes Ángyán József és Turi-Kovács Béla módosító indítványait.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Turi-Kovács Béla hozzászólására reagálva egyetértett azzal, hogy valóban nincs ma Magyarországon olyan földnyilvántartás, amelynek alapján meg lehetne mondani, hogy magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak mekkora földterületük van.

A jobbikos képviselők felvetéseire azt mondta: több per is folyik az állam részvételével termőföldek visszaszerzésére és sok ügyészségi eljárás van folyamatban ilyen ügyekben.

Költségvetést megalapozó törvények módosítása – Csizmadia: cél a vállalkozói környezet javítása

Csizmadia Norbert államtitkár bevezetőjében azt mondta: a nyáron beterjesztett költségvetési törvényjavaslat tárgyalását a nemzetközi szervezetekkel folytatott egyeztetések miatt kellett felfüggeszteni. Az ezek hatására végrehajtott változtatásokat a költségvetés mellett más törvényeken is át kell vezetni – tette hozzá. Hangsúlyozta: a kormány kitart az adó- és költségvetési céljai mellett. Javítani kíván a vállalkozói környezeten, és csökkenteni akarja a lakosság adminisztratív terheit. Célnak nevezte, hogy a térség legkedvezőbb üzleti környezete jöjjön létre Magyarországon. Ehhez kiváló lehetőségnek tartotta a kisvállalati adót. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat biztosítja a fővárosi közösségi közlekedés fenntartását, a forrásmegosztási törvény módosítása által.

Fidesz: egyszerűbb jogalkalmazás a cél

Puskás Imre (Fidesz) azt mondta: az előterjesztésen tetten érhető az a törekvés, hogy 2013-ban a vállalkozások, az önkormányzatok és a polgárok számára is egyszerűbbé váljon a jogalkalmazás. Ezt a célt szolgálja szerinte a kisvállalkozói adó szabályainak pontosítása. Hangsúlyozta: az előterjesztés egyértelművé teszi a tranzakciós illeték vagy az iparűzési adó szabályait is.

A Jobbik a 46 törvényt módosító salátacsomagot bírálta

Nyikos László (Jobbik) sokallta, hogy 46 törvény módosítását sűrítette egy csomagba az előterjesztő, kifogásolva, hogy ezek egyharmadát már a jelenlegi kabinet alkotta. Azzal sem értett egyet, hogy a büdzsét megalapozó törvényeket a költségvetés elfogadása után tárgyalja a Ház. Kifogásolta, hogy a számviteli törvény módosításával a rendeleti szabályozás felé halad a kabinet, a stabilitási törvény változtatásával pedig olyan fogalmakat neveznek át önkényesen, amelyeket a szakma másként használ.

Elfogadta a 2013-as költségvetést az Országgyűlés, az ezt megelőző határozathozatalok között a képviselők döntöttek arról, hogy lottót és sorsjegyet is árulhatnak a jövő nyáron létrejövő dohányboltok, módosították a Bethlen Gábor alapról szóló törvényt és létrehozták a befektetői letelepedés jogintézményét.

Módosult az atomenergiáról szóló törvény

A képviselők módosították az atomenergiáról szóló törvényt, amelybe így belekerült, hogy a bíróság az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását nem függesztheti fel.

Lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok

A parlament 258 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 32 tartózkodással módosította a szeptemberben elfogadott trafiktörvényt, így Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető fideszes államtitkár javaslatára a dohányboltok a dohánytermékeken kívül sorsolásos játékokat - például lottót, kenót -, illetve sorsjegyeket is árulhatnak, valamint sportfogadásokat is lehet majd ott kötni. A trafiktörvény alapján állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak.

Módosult a Bethlen Gábor alapról szóló törvény

A módosítás értelmében a jövőben a támogatások kedvezményezettje lehet civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, fenntartott intézmény, gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, különösen mikro-, kis és közepes vállalkozás. Bekerültek a kedvezményezetti körbe az egyházak és az általuk fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények is. A változásokat 259 igen szavazattal hagyták jóvá, 56 képviselő ellene szavazott, 25-en tartózkodtak. Az alap illetékes bizottsága a jövőben – különös méltánylást érdemlő esetekben – eltekinthet a szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatás visszafizetése után esedékes kamat felszámításától, illetve dönthet a már megállapított kamat részleges vagy teljes elengedéséről, kivéve, ha a támogatást gazdasági tevékenységhez kapták vagy használták fel.

Egyszerűsödnek az álláskeresők adminisztrációs terhei

Az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok egyszerűsödnek, valamint a jövőben az adómentes jövedelem határáig nem minősül keresőtevékenységnek a szociális szövetkezetben végzett munka – döntött az Országgyűlés. A képviselők 254 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló jogszabályt, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.

Létrejön a befektetői letelepedés jogintézménye

A fideszes Rogán Antal, Babák Mihály és Kapus Krisztián, valamint a KDNP-s Spaller Endre által jegyzett javaslat szerint tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli – vagyis unión kívüli – állampolgár, akinek magyarországi befektetései miatt beutazásához és itt-tartózkodásához nemzetgazdasági érdek fűződik. Az ezt igénylő üzletembereknek legalább 250 ezer eurónyi, államkötvénybe fektetett értékpapírral kell rendelkezniük. A jogszabály-módosítást a parlament 256 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 19 tartózkodással fogadta el.

Elfogadták az új katonai szolgálati törvényt

Elfogadta a parlament a honvédek jogállásáról szóló új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén lép az eddig hatályos katonai szolgálati törvény helyébe. A javaslat indoklása szerint a hatékony működés érdekében alapelv volt a korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása és a személyügyi folyamatok racionalizálása.

Elfogadták a 2013-as büdzsét

A parlament 248 igen, 79 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A költségvetés tervezetét idén minden eddiginél korábban, már júniusban benyújtották, és azóta többször módosították. A jövő évi büdzsé 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz. A költségvetés végső változatának megalkotása kapcsán a kormány ismét kifejezte meggyőződését: jövő tavasszal a EU-pénzügyminiszterek tanácsa élhet a jogi lehetőséggel, hogy megszüntesse a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.

Az MSZP a kormány "kaotikus" jogalkotási gyakorlatáról, a KDNP a családtámogatási rendszerről, az LMP a rokkantsági felülvizsgálatról, a Jobbik a létminimum alatt élőkről, a Fidesz pedig a korrupcióellenes intézkedésekről beszélt napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: gazdasági károkat okoz a jogalkotási káosz

Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány „kaotikus jogalkotása" miatt százmilliárdos gazdasági károk keletkeztek, másfél éve csökken a gazdaság, Magyarország egyre messzebbre kerül a normális jogalkotási gyakorlattól. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára viszont úgy vélte, három év alatt lehetett nullára hozni a szocialisták nyolc éves kormányzását, és szerinte ez nem rossz teljesítmény. Kijelentette, hogy a reálkeresetek szerény mértékben, de növekedtek Magyarországon az elmúlt két évben, 2013-tól pedig a növekedés útjára léphet az ország.

KDNP: a kormány számos eszközzel támogatja a családokat

Lanczendorfer Erzsébet a kormány eddigi családtámogató intézkedéseit ismertette. Ide sorolta többek között a gyermekek után járó adókedvezményt, azt, hogy újra három évig maradhatnak otthon az anyák, a devizahiteleseket segítő intézkedéseket, a kilakoltatási moratóriumot és azt is, hogy a kormány a „Mikulásra kihelyezett csizmákat" nem hagyta üresen, csökkenti a lakossági gáz és a villamos energia árát 10 százalékkal. Közölte azt is: a családi csődvédelemről szóló javaslat márciusban kerülhet az Országgyűlés elé. Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a szocialisták meg akarták szüntetni a gáz és a távhő ártámogatását, addig az Orbán-kormány döntése értelmében 378 ezer háztartás 40 milliárdos támogatásban részesül.

LMP: Mik a tapasztalatok a rokkant-felülvizsgálatokkal kapcsolatban

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt, hogy a lassan egy éve hatályba lépett rokkantellátások átalakítására vonatkozó törvényt a kiadáscsökkentés vezérelte, a felülvizsgálatok során 11 százalékra nőtt azok aránya, akik elveszítették eddigi járandóságukat, míg 28-30 százalékot rehabilitálhatónak minősítettek, ugyanis szigorítottak a minősítési szabályokon is. Szerinte a rokkantak tapasztalatai azt mutatják, hogy az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem vesznek számításba minden betegséget, így például egy korábban 100 százalékban rokkant embert rehabilitálhatónak minősítenek. A szociálpolitikáért felelős államtitkár szerint ugyanakkor a korábbi rokkantellátási rendszer nem volt fenntartható, és szerinte a számok az átalakítás szükségességét igazolták. Felhívta a figyelmet arra, hogy évente tízezerrel kevesebben jelentkeznek be új vizsgálatra.

Jobbik: négymillió felett lehet a létminimum alatt élők száma

Sneider Tamás jobbikos képviselő statisztikai adatokra hivatkozva arról beszélt, hogy Magyarországon a lakosság 23 százaléka komoly anyagi nélkülözésben él, hamarosan négymillió fölé emelkedik a létminimum alatt élők száma, de ha a devizahitelek miatt nehéz helyzetbe került embereket is beleszámítjuk, akkor már hatmillió emberről beszélhetünk. Szerinte az MSZP és a Fidesz egységfrontba tömörült a Jobbik ellen. A Jobbik ugyanakkor szavai szerint nem veszi el a fiataloktól a jövőt. Pártja nevében sok erőt kívánt a diákoknak küzdelmükhöz. Soltész Miklós válaszában azt hangsúlyozta: nincsen egységfront a szocialistákkal, nem is lesz, ugyanakkor bizonyos kérdésekben azonos nézetre kerülnek, de erről a Jobbik tehet. Szerinte 2002-től 2010-ig elhibázott gazdaságpolitika és szociális segélyezési gyakorlat jellemezte az országot, a mostani kormány viszont meg tudta állítani az ország lecsúszását.

Fidesz: Magyarország több helyet javított a korrupciós világranglistán

Selmeczi Gabriella fideszes politikus arról beszélt, hogy két év alatt több helyet javított az ország a korrupciós világranglistán, ahol most a kevésbé fertőzött egyharmadban, a 46. helyen áll. Nem volt ez mindig így, az 54-ik helyről sikerült javítani, de a cél, az, hogy az élbolyban legyünk – fogalmazott. Hozzátette: a Transparency International szerint – Ausztriát és a Szlovéniát kivéve – szomszédaink korruptabbak nálunk. Azt mondta, a Gyurcsány-Bajnai kormányzás alatt korrupciós botrányok voltak jellemzők, az Orbán-kormány ugyanakkor intenzív korrupcióellenes intézkedéssorozatot hajtott végre. A fideszes képviselő végül arra kérte az LMP-s Schiffer Andrást, aki a korrupcióellenes világnap alkalmából egy arany színűre festett talicskát állított az Országház mellé, hogy azt tolja át az MSZP székháza elé. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kormány volt az első az elmúlt 20 évben, amely számonkérhető, kétéves korrupciós megelőzési programot indított.