A hegyközségi rendszer megújítását célzó kormánypárti törvényjavaslat általános vitájával, majd két napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Megújulhatnak a hegyközségek

A fideszes Tiffán Zsolt előterjesztőként elmondott expozéját követően Czerván György földművelésügyi államtitkár kért támogatást a hegyközségekről szóló törvényjavaslatnak. Mint mondta, a világpiaci kihívások, valamint a szőlő és bortermelők igényei arra mutatnak, hogy a hegyközségi rendszert meg kell újítani. A kormány képviselője előrelépésként értékelte, hogy a jövőben világosan elkülönülnek majd a hegyközségek önkormányzati feladatai és a hegybírók hatósági munkái. Közölte, a törvényjavaslat elfogadása után a hegyközségekhez kapcsolódó összes tisztséget meg kell újítani. Az új hegybírók erősebb pozíciókat kapnak majd, ugyanis egységes szakmai irányítás alatt, kinevezéssel és nem választással tölthetik majd be tisztségüket – fűzte hozzá Czerván György, aki felszólalása végén támogathatónak nevezte a hegyközségek új, területi alapú szavazati rendszerét.

Horváth István a Fidesz álláspontját ismertetve ugyancsak méltányolandónak tartotta a terület alapú szavazati rendszert, amely szerinte jobban tükrözi majd az erőviszonyokat a korábbi, minden tagnak egy szavazatot biztosító felállással szemben. Frakciótársa, Font Sándor arra emlékeztetett, hogy a törvényjavaslatot az ágazat öt legnagyobb érdekképviseleti szervét meghallgatva készítették, az érintettek azonban nem tudtak megállapodni a hegyközségek szavazati rendszeréről, a kormányoldal végül saját megfontolásból döntött a területi alapú voksolás mellett.

Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónoka nem értett egyet a területi alapú szavazati rendszerrel, mondván az ellentmondásban áll a kamarai törvénnyel, amelyben tagonként egy szavazatot írnak elő. A szocialista képviselő kifogásolta továbbá, hogy a kormánypárti indítvány csak a csúcsminőségű borászatokat támogatná, míg a kétmillió hektolitert előállító asztalibor-piacot lényégében figyelmen kívül hagyja.

Sáringer-Kenyeres Tamás a területalapú szavazati rendszer mellett érvelve azt mondta, a bornevek piaci érvényesülését segítik majd az erős, jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező termelői közösségek.

A jobbikos Varga Géza szerint a javaslat „neoliberális irányba" viszi az iparágat, ugyanis a 100-150 legnagyobb borászt preferálja a további hatvanezer kisebb termelővel szemben. Az ellenzéki képviselő a szövetkezeti gazdálkodás előtérbe helyezését javasolta, emellett bírálta a felvásárolt szőlőből termelők szigorúbb kontroll alá vetését, mondván az a kistermelőket hozná nehéz helyzetbe.

Szabó Rebeka, az LMP vezérszónoka azzal ugyan egyetértett, hogy át kell alakítani a hegyközségek jelenlegi szabályozását, a kormányoldal változtatási javaslatát azonban erre alkalmatlannak nevezte. Mint mondta, a kormány kommunikációjában ugyan a helyben élő, kis termelőket támogatja, az előterjesztés mégis a nagy szőlőtermelőknek és borászoknak kedvez. Szabó Rebeka elfogadhatatlannak nevezte a területi alapú szavazati rendszer bevezetését, mivel azáltal szerinte sérül az önkormányzatiság, a helyi részvétel elve.

A vita végén Tiffán Zsolt azt mondta: úgy kívánják megőrizni a magyar borok versenyképességét, hogy nem állítják szembe a különböző borvidékeket, illetve az alacsonyabb és magasabb árkategóriájú termékeket.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta az általános vitát. Napirend után a jobbikos Korondi Miklós a szovjet munkatáborok áldozataira emlékezett felszólalásában, míg frakciótársa Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a kormánynak a finnugor hagyományok ápolása helyett a magyarság szkíta gyökereit kellene keresnie.

A parlament csütörtökön reggel, a közműszolgáltatások helyzetéről szóló politikai vitával folytatja munkáját.

Az egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról, valamint a hegyközségekről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a parlament munkája.

Új juttatási formák, méltatlansági eljárás a szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvényekben

Egységesítés miatt módosítana a kormány több, a szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvényt is. Kontrát Károly államtitkár expozéjában kifejtette: a közszolgálati jogviszonyban új juttatási formákat vezetnének be, így az üdülési juttatás jutalom jellegű lesz, a lakástulajdon megszerzéséhez pedig támogatott hitelt vehetnének fel, és bizonyos pozíciókban képzettségi és munkaköri pótlékot is fizethetnek.

Létrehoznának egy új adatbázist is, amely a kinevezések során segítené a döntéshozatalt, és visszakerül a törvénybe a méltatlansági eljárás, amellyel az életvitelt vizsgálják. További kormányzati cél, hogy egységesítsék a képzési- és vizsgarendszert, elkülönítik a más szervhez, és a külföldre való vezénylést, és úgy módosítanák a dohánytermékek forgalmazásáról szóló törvényt, hogy börtönökben is lehessen cigarettát árusítani.

Ágh Péter (Fidesz) üdvözölte, hogy a javaslat megteremti a teljesítményértékelés jogi alapjait, valamint lehetőséget ad üdülési és lakástámogatás nyújtására. Emellett lehetővé teszi képzettségi és munkaköri pótlék nyújtását.

Az Országgyűlési Őrséggel kapcsolatos szabályozást azért pontosítja az előterjesztést, mert a testület jövőre olyan feladatokat is ellát, amelyet eddig csak a rendőrség vagy a hivatásos katasztrófavédelem végzett – mondta a képviselő.

Juhász Ferenc (MSZP) felidézte a miniszterelnök által 2010-ben ismertetett kormányprogramot, amelyben Orbán Viktor jó fizetséget ígért a rendőrök számára. Kétségtelennek nevezte, hogy azóta megváltozott a gazdasági helyzet, mégis problémának tartotta, hogy a politikai szándékot nem követte elkötelezettség. Bírálta a kabinetet, hogy bár a munkavégzés terén kemény feltételeket szab, ennek jutalmazásával nem foglalkozik. A képviselő hiányolta az életpályamodellt, az új támogatásokkal kapcsolatban pedig azt tartotta volna elegánsnak, ha az azokat részletező végrehajtási rendeletek a javaslattal együtt elkészülnek. Juhász Ferenc pontosítaná a szolgálatra való méltatlanság fogalmát, amely felmentési ok lehet.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint visszaélésekre adhat okot, ha valakit a minimumszint nem teljesítésére hivatkozva menthetnek fel a szolgálati jogviszonya alól. Vidéken okozhat problémát, ha közvetlen hozzátartozók nem kerülhetnek egymással irányítási, ellenőrzési viszonyba – tette hozzá. Frakciótársa, Bertha Szilvia a többi közt a kártérítési felelősség pontosítását szorgalmazta.

Dorosz Dávid (LMP) szerint bár vannak a javaslatban támogatható elemek, de komoly aggályaik is vannak a tervezettel kapcsolatban. Nem támogatják például a kifogástalan életvitel vizsgálatát, amely az LMP szerint az állomány megfélemlítésére alkalmas csak. Szintén elutasítják az Országgyűlési Őrség felállítását, amely Dorosz Dávid szavai szerint „Kövér László házelnök magánhadserege" lesz. Az LMP szerint ez egy rossz irányba történő szabályozás, amely nem erős, hanem megfélemlített rendőrséget épít, ezért az ellenzéki párt nem támogatja azt.

Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a pozitív és konstruktív hozzászólásokat, valamint reményét fejezte ki, hogy a javaslat jelenlegi ellenzői az esetleges módosításokat követően támogatni tudják majd a tervezetet. Hangsúlyozta: a rendőrség Magyarország biztonságát szolgálja, a most tárgyalt törvényjavaslat pedig a kormányprogram végrehajtásának a része, vagyis a közrend és közbiztonság javítását segíti elő.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

A hegyközségi rendszer változtatásait elemezte a benyújtó

A hegyközségekről szóló törvényjavaslat vitájának elején a jogszabályt benyújtó Tiffán Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy a magyar bor több mint mezőgazdasági termék, az egy olyan országimázs-elem, amelyik emelheti hazánk fényét. A piaci helyzet változásáról beszélő képviselő azt mondta, hogy Európába betörtek az újvilági borok, az árverseny pedig nehéz feladatok elé állítja a magyar és az európai borászokat is. A borversenyben „Európának a minőség bástyájának kell lenni" – jelentette ki. A rendszerváltozás óta a minőséget képviselő magyar borászat hatalmas fejlődésen ment át – tette hozzá.

Tiffán Zsolt kiemelte, a törvényjavaslat alapján a hegybíró státusza megváltozik. A közigazgatási feladatokat végző hegybírók a jövőben elkülönülnek a hegyközségektől. A törvény benyújtásakor a jogalkotók úgy gondolták, hogy a szőlőtermelőknek és borászoknak részt kell venniük a borvidékük döntési mechanizmusában, ezért a helyben dolgozó borászok is szavazati jogot kapnak – mondta. Szakmaközi szervezeteket a legjobban a hegyközségeken belül lehet létrehozni – jelentette ki a képviselő. Szavai szerint ha elfogadják a törvényt, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy a szőlészeti és borászati szekció egy szakmaközi szervezetben végezze tevékenységét. A borvidékek saját szőlőterülettel és feldolgozóval rendelkező arculatformálóinak megfelelő döntési joggal kell rendelkezniük. Ennek szellemében az eddigi egy tag, egy szavazat elve helyett a területalapú szavazati jog lép életbe – közölte.

A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítását tartotta fontosnak az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitájában annak kereszténydemokrata előterjesztője. A parlament megtárgyalta honvédek jogállásának szigorításáról szóló kormány-előterjesztést is.

Fidesz: Pakson fontos kérdés a biztonság növelése

A fideszes Tóth Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban a keleti parton végigsöprő Sandy hurrikán útját nem követte nukleáris katasztrófa, holott harmincnégy atomerőmű van a térségben, vagyis a létesítményeket szerinte biztonságosan is meg lehet építeni. Hangsúlyozta: Pakson is rendszeresen foglalkoznak a biztonság növelésével, és kitért arra is, hogy az erőmű határidőre elkészítette az üzemidő-hosszabbításról szóló cselekvési ütemtervét.

KDNP: elkerülhetetlen az üzemidő-hosszabbítás

Az egyik előterjesztő, Aradszki András elkerülhetetlennek nevezte az üzemidő-hosszabbítást. Arra a felvetésre, hogy ha időben kezdődik az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárás, nem kellett volna jogorvoslati eljárásokat kiiktatni, azt felelte: a jogi eljárások időkerete meghatározhatatlan. Az engedélyeket azonban az atomenergia hivatal adja ki.

Az ülés vezetője az általános vitát lezárta.

Gyöngyösi felszólalása – A plenáris ülésen is ismertették a házbizottságban történteket

Az MSZP-s Juhász Ferenc kérésére a levezető elnök a plenáris ülésen is ismertette a házbizottság rendkívüli ülésén történteket.

Lezsák Sándor elmondta, hogy a Jobbik kivételével minden frakció elítélte és elfogadhatatlannak tartotta Gyöngyösi Márton előző napi felszólalását. A jobbikos politikus hétfőn annak felmérését szorgalmazta, hogy az Országgyűlésben és a kormányban „hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára".

Szigorítana a honvédek jogállásán a kormány

Az eddiginél szigorúbb, de igazságosabb, az egyéni felelősséget jobban érvényesítő szabályokat javasol a kormány a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslatban - mondta parlamenti expozéjában Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára. Kifejtette: a 2013. július 1-jétől életbe lépő szabályozás legfontosabb újdonsága az előmeneteli idő megnövelése. Közlése szerint ezt követeli meg a kívánatos állományarányok helyreállítása és a szolgálatinyugdíj-rendszer kivezetése is. Új elemként említette a nemzetközi példákból ismert „mozgó" – azaz a viseltnél ideiglenesen magasabb vagy alacsonyabb – rendfokozat megállapításának lehetőségét, valamint hogy egyéves előléptetési és kinevezési moratóriumot határoztak meg a közkatonáknak.

A törvényjavaslat tartalmazza a katonai szolgálatra való méltatlanság eseteit is. Az indítvány alapján a vezérkari főnök kinevezése határozott idejű lesz, öt évre – a kormányzati ciklusoknál hosszabb időre – szól majd, és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. Vargha Tamás tájékoztatása szerint a javaslat célja az egyszerűbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékosabb felhasználása és a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalása.

Ágh Péter (Fidesz) felszólalásában kiemelte, hogy a javaslat az önként vállalt ideiglenes külföldi szolgálat esetén lehetővé teszi azt, hogy az állomány tagjai külföldi napidíjukról előzetesen lemondhassanak. Ezt azzal indokolta, hogy a Ludovika Zászlóalj sok olyan külföldi meghívást kap, amelynek során biztosítják az ellátásukat.

A szocialista Iváncsik Imre arról beszélt, hogy a honvédség fejlesztésekor csak hosszú ideig életképes szabályokat szabad elfogadni, függetlenül a jelenlegi finanszírozási nehézségektől. Párttársa, Juhász Ferenc azt mondta: bár „a címlapokon" az látszik, hogy a honvédség fejleszti képességeit, de a valóság kiábrándító. Szerinte igaz ez a mostani előterjesztésre is, mert hiába ígér erkölcsi és anyagi elismerést ígér a katonáknak, valójában visszalépést jelent a korábbi jogosultságokhoz és juttatásokhoz képest, ami megrendítheti a katonai pálya iránti elkötelezettséget.

Jámbor Nándor (Jobbik) hangsúlyozta, a javaslat nem orvosolja a honvédség legsúlyosabb problémáit, nem is feladata, de ez irányú elmozdulást sem látnak. Ilyen problémának nevezte a honvédség képességvesztését. Hozzátette: a katonáktól hűséget, példamutató, bátor magatartást, helytállást vár el, de felmerül a kérdés, hogy a Parlament, aminek biztosítania kell a „pénzt, paripát, fegyvert", mindent megtesz-e ezért. A javaslatot azért nem fogadják el, mert a Jobbik programjához képest jelentős koncepcióbeli különbségek vannak a tervezetben.

Az LMP-s Dorosz Dávid szerint a rendvédelmi állományhoz hasonlóan a honvédséget is anyagilag és erkölcsileg jobban meg kell becsülni és többlet jogokat kell nekik biztosítani. Szerinte a kormánypárt fél, hogy a 2014-es választásokon veszítenek, mert több más funkció után a vezérkari főnököt is "bebetonoznák" a helyére.

Ezt követően az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát.

Jobbik: önsanyargatás a kvóták csökkentése

Kepli Lajos (Jobbik) önsanyargatásnak nevezte az unió által javasolt emisszió-kereskedelem rendszerét, amely szerinte manipulációs eszköz az Európai Bizottság kezében arra, hogy egyes iparágakat előnyben részesítsen, míg másokat hátrányba hozzon. Azt mondta: a rendszer a globális szén-dioxid-kibocsátást mindössze 1 százalékkal csökkenti. A képviselő azt hangsúlyozta, hogy építeni kell a hazai ásványkincsekre, de feltette a kérdést: hogyan fog az ország megfelelni az egyre szűkülő kibocsátásnak, ha új bányákat kíván létesíteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben erőművek fognak bezárni, amelyek kapacitását megújuló energiaforrások nem képesek pótolni.

LMP: rossz célokat tűzött ki a kormány

Szilágyi László (LMP) homályosnak nevezte az előterjesztést, és kifogásolta, hogy a kormány az atomenergia hasznosítását és a környezetkárosító szénhidrogén-kitermelését szorgalmazza. Mint mondta, az LMP ezzel nem ért egyet, a párt szerint az energiapolitikát a zöldenergiának és az energiahatékonyságnak kellene uralnia. Bírálta azt is, hogy a kormány nem kívánja kihasználni az összes, az unió adta lehetőségeket, mert nem aukción értékesíthetné a cégek számára a kvótákat, pedig ennek bevételéből támogathatná a megújuló energiaforrásoknak. A kormány azonban szívesen adja oda ezt a pénzt a nagy villamosenergia-termelő vállalatoknak – fogalmazott. Azt is közölte: nem világos számára, hogy a kormány mire költené a kvótabevételeket.

MSZP: miért akarja csökkenteni a kormány a bányatelkek méretét?

Kovács Tibor szerint az a gyanú, hogy esetleg bizonyos érdekeltségek befolyásszerzését szeretné segíteni a kormány a javaslattal. Kitért arra is, hogy nem érti miért akarja csökkenteni a kormány a bányatelkek méretét a bányatörvény módosításával. A bányakincs kihasználásának akadálya nem csak az, hogy nincs megfelelő technológia, hanem a társadalmi környezet, és adópolitika is előidézheti ezt a helyzetet – mutatott rá.

Az elnöklő Ujhelyi István az általános vitát elnapolta.

Atomenergia

KDNP: hiánypótló az indítvány

Aradszki András az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló javaslat expozéjában kiemelte: hézagpótló az indítvány, amely pontosítja az információs társulásokra vonatkozó passzusokat, és kitér az atomerőművek biztonságos működtetésének követelményére is. Mint a kereszténydemokrata politikus kifejtette, a javaslat célja a társulásokra vonatkozó szabályozás összhangjának megteremtése, így az azok létrejöttére és működésére vonatkozó szabályokat törölnék az atomenergiáról szóló törvény szövegéből. Emellett a társulásoknak nyújtható támogatások tekintetében is pontosítanák a törvényi feltételeket. Biztosítottá válik, hogy az atomerőmű bármely üzemállapotában a különböző műveleteket a hatályos biztonságos szabályok alapján lehessen elvégezni – jelezte.

Fidesz: joghézagot rendez a javaslat

Bencsik János (Fidesz) szerint a javaslat lényegében egy joghézagot rendez amikor kimondja, hogy a bíróság az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását nem függesztheti fel. Szerinte erre azért van szükség, hogy az atomerőművi blokk bármely üzemállapotában a hatályos jogszabályok szerint működhessen és ennek a jogszabályi felügyelete is rendezett legyen. Kiemelte, hogy ez a változtatás sem a bírói függetlenségre, sem a joggyakorlatra nincs hatással. Hangsúlyozta, hogy ez nem politikai kérdés és nem is egy új paksi atomerőművi blokk építésének vitája.

Az MSZP „jobb híján" támogatja a módosítást

Józsa István (MSZP) szerint nincs szükség egy ilyen törvényre ennek a „fehér foltnak" a feloldásához. Kiemelte ugyanakkor, hogy „jobb híján" támogatja az MSZP a javaslatot, bár szerinte azt hamarabb kellett volna benyújtani.

KDNP: a módosítás szükséges és nélkülözhetetlen

Latorcai János a törvénynek az önkormányzati társulásokkal kapcsolatos módosításait szükségszerűnek nevezte. Szerinte a törvényváltoztatásnak a Paksi Atomerőművel kapcsolatos módosításai az energiaellátás biztonsága szempontjából mindenképpen szükségesek. A bírósági eljárással kapcsolatos változtatásról szólva Latorcai János több példát is hozott arra, hogy a felfüggesztés megtiltása nem korlátozza a bírói függetlenséget. Józsa István szavaira reagálva elismerte, hogy lehetett volna hamarabb is rendezni ezt a kérdést, de szerinte még most sem késő. Kiemelte: a paksi I. blokk januári leállításával kapcsolatban a mostani módosítás szükséges és nélkülözhetetlen.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Kepli Lajos (Jobbik) hangsúlyozta: a Jobbik továbbra is atomenergia-párti, mivel nem látnak reális alternatívát annak kiváltására hasonló ráfordítással. Éppen ezért támogatják a paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítását és az új blokkok megépítését is, valamint a mostani törvényjavaslatot is.

LMP: a javaslat csak akadályokat hárít el

Szilágyi László (LMP) felszólalásában elismerte, hogy a paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítása elkerülhetetlen és valóban van létjogosultsága, ezért az LMP ezt támogatja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a folyamat nincs abban az állapotban, ahol lennie kellene és a mostani törvényjavaslat is csak akadályokat takarít el a folyamat elől, de a lényegi munka még várat magára.

A hazai ásványvagyon védelmét nevezte az egyik fő célnak az energetikai tárgyú törvények módosítását ismertetve Fónagy János államtitkár a parlamentben. A Fidesz felszólalója szerint a fogyasztóvédelmet is erősíti a javaslat, az MSZP azonban még számos kérdést tisztázna azzal kapcsolatban.

Energetikai tárgyú törvények

Fónagy János államtitkár expozéjában kiemelte: az új szabályozás elősegíti, hogy a potenciális szénhidrogén-tartalékkal rendelkező, de korábban gazdaságosan nem termelő kutakat ismét termelésbe állítsák, és újabb, jobb módszerekkel kiaknázzák. A törvényjavaslat az egy bányavállalkozó által egyidejűleg kutatható területek mennyiségét országos szinten maximálja, ami azért fontos, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy egy kutatni kész bányavállalkozó elől egy másik – üzleti érdekek miatt – valós hasznosítás nélkül elfoglal területet – mutatott rá. Hangsúlyozva: szigorodnak a kutatási jog gyakorlásával és a bányászati jog megszerzésével kapcsolatos szabályok is. Cél továbbá az importfüggőség csökkentése érdekében új hazai források biztosítása, és a hazai szénhidrogénkészletek kutatása és kitermelése, felhasználása hatékonyabbá válása. Az új szabályok elősegítik a kutatási területek folyamatos körforgását is – jegyezte meg, hozzátéve: évente egyre több olyan kutatható terület szabadulhat fel, amelyekre koncessziós pályázatot lehet kiírni. Hozzátette: ez erősíti a bányavállalkozók közötti versenyt, ösztökéli őket a technológiai fejlesztésekre.

Fónagy János kitért arra, hogy a javaslat kiemelt célja a hazai ásványvagyon védelme. Célként jelölte meg, hogy megakadályozzák, az üzleti vállalkozások például tavakat létesítve, a mederből kitermelt kavics, homok értékesítésével jelentős hasznot szerezzenek, megkerülve a bányászati-szakigazgatási eljárásokat. A törvényjavaslat szerint az ilyen egyéb engedély alapján megszerzett nyersanyag ellenértékét már nem a magyar állam nevében eljáró tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján kell megfizetni, hanem egységesen, 50 százalékos bányajáradék vonatkozik rá. Kitért arra is, hogy a javaslat rendezi jelenleg számos mélyfúrás tulajdonjogi helyzetét is. Elmondta, hogy 2013-14-ben is előírnák a volt közüzemi kereskedőknek, hogy földgázforrásaikat megvételre ajánlják fel az egyetemes szolgáltatóknak. Kitért arra, hogy továbbra is garantálható lesz, hogy a lakossági fogyasztók a piaci árnál kedvezményesebb áron vásárolhassanak földgázt. Kiemelte még a 2013. január 1-jétől induló szervezett földgáz-kereskedelmi piac, a gáztőzsde hatékony és eredményes működését segítő pontosításokat. A tőzsde hozzájárulhat a földgázpiaci árak átláthatóságának növeléséhez, csökkentheti a földgáz-kereskedelemből adódó kockázatokat.

Fidesz: a fogyasztóvédelmet is erősíti az előterjesztés

Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az energetikai tárgyú előterjesztés a fogyasztóvédelmet is erősíti. Fontosnak tartotta, hogy a törvény a távhőszolgáltatók területén is rendezze a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos hatáskört. Emlékeztetett arra, hogy a hazai gázellátás biztonságának növelése érdekében már korábban döntés született a gáztőzsde létrehozásáról, az ezzel kapcsolatos szabályok pontosítására a hatékony munkakezdés miatt van szükség. Kiemelte azt is, hogy az a kitermelő, amely az árványi anyagot nem az előzetesen meghatározott célokra fordítja, vagyis értékesíti, a mennyiség után 50 százalékkal emelt mértékű bányajáradékot fizet a jövőben. A kormánypárti képviselő fontosnak tartotta annak a 2050-ig szóló tervnek az elkészítését, amely az alacsonyabb károsanyag-kibocsátásra való átállást biztosítaná. Kiemelten szólt a szemléletformálásról is, amelyre szerinte elkülönített forrásokat kell biztosítani.

MSZP: számos kérdés tisztázásra szorul

A szocialista Józsa István arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013-tól az Európai Unió előírásainak megfelelően új gázokat is bevonnak az üvegház-hatást kiváltó anyagok sorába, ezért tisztázandónak tartotta, készülnek-e erről megalapozó számítások. Mint mondta, a változtatás érinti a többi közt az alumíniumtermelést. Arra is választ várt, milyen módszerrel osztja ki az állam a kibocsátási kvótaértékeket. Mint mondta, a kiosztás évenkénti felülvizsgálata az informatikai fejlesztését is igényli. Úgy vélte: mivel hamarosan egyre csökkenő kvótával kell számolnunk, a korlátozásra a villamosenergia-előállítókat is fel kell készíteni, a változások ugyanis áremelkedéseket is eredményezhetnek. Kifogásolta, hogy a szénszivárgás kockázata sem ismert Magyarországon. Megfogalmazta azt is, hogy az ország természeti adottságaiból adódóan a hőbányászat irányába is el kellene mozdulni. Kérdésként vetette fel: a módosítás hogyan segíti elő a hazai szénhidrogén kutatás előmozdítását. Ujhelyi István a plenáris ülésen tiltakozott Gyöngyösi Márton hétfői felszólalása miatt

Az ülésen tiltakozását fejezte ki Ujhelyi István, az Országgyűlés szocialista alelnöke a keddi plenáris ülésen Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő hétfői, a kormány zsidó származású tagjai felmérésének szükségességéről is szóló parlamenti felszólalása miatt. Ujhelyi István sárga csillagot tűzött a mellére.

Volner János (Jobbik) ügyrendi felszólalásban tiltakozott az ellen, hogy az ülés vezetője eltért a napirendtől, ám Ujhelyi István azt válaszolta: ha problémája van az ülés vezetésével, tegye meg az észrevételeit az illetékes bizottságnál.

Az ülést vezető elnök bejelentette azt is, hogy az ügyben a házbizottság is összeül az MSZP kezdeményezésére.

A kistelepülések munkanélküliségéről, a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői felszólalásáról, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésről, a fiatalok munkába állásának támogatásáról és a családok fontosságáról beszéltek napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlésben.

Jobbik: javítani kell a kistelepülések munkanélküliségi helyzetét!

Sneider Tamás, a Jobbik képviselője statisztikákat sorolva arról  beszélt, hogy a vidéki kistelepüléseken a munkanélküliség a többszöröse – gyakran 20-40 százalékos - a nagyobb városokénak. Utalt arra, hogy a kormány 10 év alatt egymillió munkahelyt ígért, ebből időarányosan mostanra 250 ezernek kellett volna létrejönni, ehelyett a „Gyurcsány-Bajnai-szintet" érte el a foglalkoztatás. A Jobbik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolja, valamint vidéken állami vállalatok létrehozásával, állami koordinálással, az öntözés fejlesztésével és új piacokkal segítené az agárágazatot – mondta. Czomba Sándor államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, miközben Európában stagnál a foglalkoztatás. Arra is utalt, hogy 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatási létszám az agrárszektorban, az építőiparban azonban 30 ezer álláshely szűnt meg.

Az MSZP a házbizottság összehívását kezdeményezi Gyöngyösi felszólalása miatt

Józsa István (MSZP) azt mondta: Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő olyan „minősíthetetlen zsidózásra ragadtatta magát" hétfőn az azonnali kérdések között elmondott felszólalásában, amire a „háború óta nem volt példa", ezért az MSZP-frakció a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte. Az ellenzéki politikus emellett bírálta a kormány eddigi gazdaságpolitikai tevékenységét, és arra szólította fel a kabinetet, hogy tegyen valódi lépeseket a kisebbségek megvédése és a gazdaság helyzetének javítása érdekében. Czomba Sándor ugyanakkor arról beszélt: a szocialisták nyolc éves kormányzása volt az, ami „padlóra vágta Magyarországot", a mostani polgári kormány pedig megpróbálja helyreigazítani azokat a „bűnöket", amiket ekkor elkövetettek. Most egyszerre kell csökkenteni az államadósságot, a költségvetési hiányt, valamint elindítani a gazdasági növekedést és növelni a foglalkoztatást, ez nem egyszerű feladat – fogalmazott.

LMP: valódi lépéseket a nők és gyerekek elleni erőszak ügyében!

Az LMP-s Szabó Tímea a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából azt kérte számon a kormányon, hogy miért nem nyújtotta még be a parlamentnek az új büntető törvénykönyv (Btk.) hozzátartozók közötti erőszakot érintő módosítását, amellyel kapcsolatban munkacsoport is létrejött az illetékes minisztériumban. Hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy a Btk. módosítása nem oldja meg a problémát, ezért szükség van a jelzőrendszer fejlesztésére, valamint a rendőrség munkájának és gyermekvédelemnek a megerősítésére. Azt kérte a kormánytól, mutassa meg, hogy valódi lépéseket is tesz ennek az ügy érdekében. Czomba Sándor államtitkár hangsúlyozta: a kapcsolati erőszak kodifikációjával kapcsolatos javaslat széles körű egyeztetés után kerül majd az Országgyűlés elé. Utalt arra, hogy a kormányváltás óta négy új krízisközpont jött létre, így már 14 helyen kérhetnek segítséget az áldozatok, emellett van telefonos ügyelet, egy titkos menedékház, és egy átmeneti szállás. Az államtitkár azt ígérte, hogy a kormány  a jövőben is figyel a kiszolgáltatott emberekre.

Fidesz: támogatni kell a fiatalok munkába állását!

Tasó László (Fidesz) azt javasolta, a kormány támogassa, hogy a fiatalok a munka világával korábban ismerkedjenek meg, ennek érdekében a Start munkaprogram forrásainak 10 százaléka jusson a diákmunkára. Jelezte, hogy ez törvényjavaslatban kezdeményezi majd. Czomba Sándor közlése szerint a kormány célja, hogy minél több magyar fiatal országhatáron belül találjon munkalehetőséget. Elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv egyik fő szegmense is erre a területre koncentrál, emellett idén szeptemberben 4 hónapos programot indítottak, aminek köszönhetően 7100 pályakezdő fiatal helyezkedett el.

KDNP: a családok érdekében

Michl József arról beszélt, hogy minden válság egyetlen megoldása az erkölcsi rend helyreállítása, ennek legegyértelműbb terepe szerinte a család és a több gyermek. Szerinte az elmúlt két évben a magyar kormány, valamint sok civil és a egyházi szervezett sokat tett a család tiszteletének helyreállításáért. A kormánypárti politikus bírált egy szegedi kiállítást, ahol szerinte egy olyan installációt mutattak be, amellyel beletapostak jóérzésű emberek életébe. Halász János államtitkár a kormány családokkal kapcsolatos kormányzati intézkedésit sorolva elmondta: többek között családi adókedvezményt vezettek be, aminek következtében 180 milliárd maradt a gyermekes családoknál, emellett járulékkedvezménnyel támogatják a kismamák munkába való visszatérését, és bővítik a bölcsődei férőhelyek számát.