Az Országgyűlés hétfőn határozati javaslat formájában döntött arról, hogy eseti jelölőbizottságot hoz létre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjainak jelölésére. A Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által jegyzett javaslat értelmében a bizottságban az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy képviselője vehet részt.

Az Országgyűlés határozati javaslatban kezdeményezte a Közszolgálati Közalapítvány felállítását is a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával. A határozat alapján a közalapítvány létrejötte után megszűnik a Magyar Rádió Közalapítvány, a Hungária Televízió Közalapítvány és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testülete. A megszűnő testületetek feladatait és vagyonát a Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda zártkörűen működő részvénytársaságok pedig nonprofit részvénytársaságokká alakulnak.

Az Országgyűlés egyhangúlag támogatta az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítását, továbbá a Magyar Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetését.

A képviselők 233 igen, 88 nem és 5 tartózkodással elfogadták a parlament őszi ülésszakának munkarendjét. Október 4. és december 23. között minden héten tart ülést az Országgyűlés.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő a Büntetőtörvénykönyv (btk.) módosítását kezdeményezi, annak érdekében, hogy megállapítható legyen a népképviseleti szerv által folytatott vizsgálat akadályozásának büntetőjogi felelőssége. Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár válaszában úgy fogalmazott: szeretné azt megélni, hogy a politikai kultúra egyszer eljut odáig, hogy a parlament bizottságai által megidézett személyek büntetőjogi szankciók nélkül is megjelennek a testületek előtt.

Szabó Tímea LMP képviselő arra volt kíváncsi, hogy a kabinet tervezi-e a nemzetközi elvárásokhoz igazítani a médiát érintő törvénymódosításokat. Rétvári Bence válaszában többek között franciaországi példákkal támasztotta alá a kormány médiát érintő elképzeléseinek nemzetközi színtéren való elfogadottságát. Hozzátette: szerinte a médiacsomag kapcsán nem a demokrácia féltéséről van szó, hanem hétköznapi pártcsatározásról.

Tarnai Richárd (KDNP) szerint egyre elkeserítőbb adatok látnak napvilágot a születendő gyermekek számának drasztikus csökkenéséről. Úgy látja, a szocialista kormányok a népességfogyásra a lehető legrosszabb választ adták, amikor megszüntették, illetve csökkentették a gyermekek után járó adókedvezményt és ez a gyermekvállalás ellen hatott a munkából élő családoknál. Azt kérdezte, tervez-e a kormány gyermekvállalást ösztönző lépéseket.
   
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kiemelte: a 16 százalékos egykulcsos adórendszerbe beépítik a gyermekkedvezményt. Ez az adó nem bünteti azt, aki gyermeket vállal, ennél jobb elveket egy személyi jövedelemadó rendszer felépítésénél nem vállalhatunk. Úgy látja: ettől a lépéstől a népesedési helyzet is radikálisan változni fog. A választ a képviselő elfogadta.

Pálffy István arról beszélt, hogy tízmillió alá csökkent Magyarország lakosságának száma. Hozzátette: az elmúlt 45 évben csökkent egymillióval a lélekszám, a következő egymilliós veszteséget pedig 25 év múlvára jelzik előre. Beszélt arról is, hogy egy közvélemény kutatás szerint 20 magyar fiatal 24 gyereket tervez, de ebből mindössze 13 születik meg. Véleménye szerint a súlyos demográfiai helyzetre egyetlen megoldás lehet, a gyermekvállalás ösztönzése.
   
Soltész Miklós szociális államtitkár azt válaszolta: a születésszám idén januártól júniusig, a tavalyi adatokhoz képest, 4,3 százalékos csökkenést mutat. Az államtitkár szomorúnak nevezte azt, hogy az MSZP-SZDSZ vadliberális politikájának következtében ebben az évben 12,9 százalékkal kevesebb házasságot kötöttek. Véleménye szerint kiszámítható családtámogatási rendszerre van szükség, és a segélyezési politikát nem szabad összekeverni a családtámogatási politikával. Beszélt a kormány azon tervéről, hogy visszaállítja a gyest három évre. Soltész Miklós szerint családbarát adórendszerre van szükség azért, hogy a gyermekvállalás ne a szegénységvállalással legyen azonos.

Orbán Viktor szerint a jelenlegi Országgyűlés elmondhatja magáról, ez a cselekvés parlamentje, az elmúlt húsz év legdolgosabb és legelszántabb Országgyűlése. A miniszterelnök a Ház őszi ülésszakának első ülésnapján, hétfőn, napirend előtt azt mondta: a kormány nyári munkájának velejét az adta, hogy a rengeteg elfogadott törvényt, szám szerint ötvenötöt végrehajtsa. Mint fogalmazott: évtizedes tabukat döntöttünk le, és ezzel megkezdtük Magyarország talpraállítását.

A kormányfő felsorolva az utolsó parlamenti ülésnaptól számított 53 nap alatt történt legfontosabb intézkedéseket, kitért arra, hogy augusztus elsejétől működni kezdett a Széchenyi forgóeszköz-hitel program, augusztus 12-től patikaalapítási stop lépett életbe, augusztus 16-án megszűnt a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra, augusztus 20-án lépett életbe a kettős állampolgárságról szóló törvény, valamint illetékmentes lett az egyenes ági rokonok között az öröklés és ajándékozás; a társasági nyereségadó 10 százalékra csökkent, valamint megnyitották az előző kormány által bezárt első kispostát. Közölte: szeptember 30-ig a bankadó első felét be kell fizetniük az érintetteknek.

Mint mondta: ötvenmillió forintig kiterjesztették a Széchenyi beruházási hitelt, életbe lépett a termőföld védelmét szolgáló törvény, megkezdte működését a Terrorelhárítási Központ, és életbe lépett a 2 millió forintos havi bérplafon a költségvetési szférában. Az új politikai rendszer építésének elemei közé sorolta a kisebb parlamentet, a kisebb önkormányzatokat, az állami vezetők fizetésének mérséklését, az abszurd végkielégítések rendszerének felszámolását, és azt, hogy lehetetlenné tették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását.

A szociális rendszerrel kapcsolatban Orbán Viktor közölte, kilakoltatás nem lesz Magyarországon a moratórium lejárta után sem, a háztartások rezsiköltségét pedig kordában fogják tartani. Megjegyezte, a fogyatékkal élőknek visszaadják azt, amit az előző kormányok elvettek tőlük, és megállapodást kötnek velük, ez még egyszer nem fordulhat elő.

Orbán Viktor erre az évre 3,8, jövőre pedig 3 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt ígért. Szerinte erős magyar gazdaságot kell építeni, szakítani kell a húzd meg, ereszd meg politikájával, de mindezt úgy kell tenni, hogy látni lehet, a globális gazdaság 2012-ig minden bizonnyal veszélyzónában marad. A miniszterelnök szerint Magyarország visszaszerezte a reményt, de még nagyon messze vagyunk attól, ahova szeretnénk eljutni; most jön a java, az új alapokra támaszkodva fel kell emelnünk, és talpra kell állítanunk Magyarországot.

Köszönetet mondott az embereknek a józanságukért, hiszen évek óta küszködnek nyomasztó gondokkal, ők itták és ők isszák a levét az elmúlt évek sikertelen kormányzásának, szerinte mégis van bennük elegendő türelem és támogatás, nem gondolják, egy csapásra minden jóra fordulhat.
  
A miniszterelnök nem támogatja azt a javaslatot, hogy Magyarország tagadja meg a korábban felvett hitelek visszafizetését. A kormányfő a parlamentben napirend előtt elhangzottakra reagálva leszögezte: a nemfizetés a létfenntartás szélén egyensúlyozó családok millióit tenné pillanatok alatt tönkre. Kitért arra is, hogy Magyarországot az elmúlt nyolc évben a szocialisták eladósították, az ő bűnük miatt kell ezt most mindannyiunknak visszafizetnünk. Megismételte: 2011-ben 2800, 2012-ben 2500, 2013-ban pedig 3000 milliárd forintot kell az országnak visszafizetnie; ezt a pénzt a szocialisták előre kivonták a magyar gazdaságból.

Az örökölt helyzetről szólva a miniszterelnök úgy vélekedett: az előző kormánypártok viselkedése kínos szituációra emlékezteti, hiszen ég a ház, de ezt a házat önök gyújtották fel, zsarátnokot dobtak a zsindelyre, az országban sokmillió ember poroltó után kapkod, homokot keres, vizet húz és megpróbálja eloltani azt a tüzet, amit önök gyújtottak, önök pedig félreállnak és elegánsan azt mondják: nem így kell tüzet oltani.

Az egyenes beszéd jogos igényéről szólva Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnök-frakcióvezetőjét emlékeztette arra, hogy a politikus abban a frakcióban ült, amelynek az volt a jelszava, hogy hazudtunk éjjel, reggel, meg este. Amikor őszinteséget vár tőlünk, akkor ennek tudatában legyen kedves mind a hangerőt, mind a mondandó élét megválasztani – mondta a kormányfő. Ez nem egy zenés szórakozóhely, ahol feladja a rendelést, mások meg teljesítik, ez egy félreértés – szólt ismét az MSZP-elnökhöz, arra reagálva, hogy Mesterházy Attila arról beszélt, a kormányfőnek mit kellene tennie.

Magyarország afganisztáni szerepvállalásról szólva kiemelte: amíg van elegendő önkéntes, addig érdemes az ország biztonságáról szövetségi rendszeren belül gondolkozni.

A kormányfő a cigánybűnözés kifejezéssel kapcsolatban, mondandóját kiemelten a Jobbiknak szánva leszögezte: nem kell eltagadni a valóságot. Elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások, de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált.
   
Az adórendszerről kifejtette: a rossz, munka- és családellenes adórendszeren nyugvó gazdaságban felesleges járulékot csökkenteni, először az adórendszert kell rendbe tenni.

Orbán Viktor visszautasította azt az LMP-s kritikát, hogy a kormány szociálisan érzéketlen lenne. Cáfolatul példaként említette a kilakoltatási moratórium és a gázártámogatás rendszerének meghosszabbítását.

Harrach Péter a kormányfő napirend előtti értékelésére reagálva a két legsúlyosabb örökségnek a megugrott államadósságot és az elburjánzott korrupciót nevezte meg. Kifejtette: míg 2001-ben az államadósság GDP arányosan 52 százalék volt, addig ma 78,9 százalék, ami óriási különbség, s évente 3.000 milliárdos törlesztést eredményez. Harrach Péter azt mondta, hogy az előző időszak vezetői nemcsak sajátjuknak tekintették az állami vagyont, de ami még ennél is rosszabb, haza is vitték azt.
    
A kereszténydemokrata politikus az eltelt időszak szimbolikus kormányzati döntései közül kiemelte a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozás napjáról hozott törvényeket. Kitért arra, hogy az alkotmánymódosítás érintette az országgyűlési képviselők számának csökkentését, megoldották az Alkotmánybíróság tagjainak választását, s rendelkeztek arról, hogy a végkielégítésekre külön adó szabható ki. Megemlítette a választójogi törvény módosítását, a 60 napos kampányt; az egyik legjelentősebb lépésnek a büntetőjogi törvények módosítását nevezte.    
    
Az elhangzott ellenzéki felvetésekre reagálva azt mondta: a nemzeti együttműködés alapja a tisztelet kultúrája és az emberi méltóság, utóbbi jogokat és kötelességeket jelent. A szegényellenesnek nevezett társadalompolitika nem más, mint hogy minden társadalmi réteg felelős magatartására szükség van; ez nem szegényellenesség, hanem az alapvető emberi természetből, jogokból és kötelességek arányosságból fakadó viselkedés. Nem valljuk a liberálisokkal, hogy a kis lopás és nagy lopás között lényegi különbség van, minden lopás lopás, mint ahogy a kis kábítószer is kábítószer – fogalmazott Harrach Péter a Lehet Más a Politika frakcióvezetőjéhez fordulva. Az önkormányzati választási kampányról szólva megjegyezte: az MSZP logót nehéz megtalálni a plakátokon. Nem tudom mi az oka, szégyellni kell? – tette fel a kérdést a politikus.

Lázár János szerint a kormány nem kért száz nap türelmi időt, mert a választóknak a szocialisták kormányzása idején elfogyott a türelme. A Fidesz frakcióvezetője közölte: a magyar választók szeretnének egyértelmű és világos választ kapni arra, hogy jutott az ország csődbe, kik lopták szét, hozzátéve: az ügyek tisztázását várják a kormánytól azok esetében is, akik mártírszerepbe bújva, politikai üldözöttként igyekeznek megúszni a felelősségrevonást.

Lázár János a kormányalakítás óta eltelt időből a legfontosabbnak azt nevezte, hogy már nem fordítva ülünk a lovon, Magyarország nem azt keresi, miért nem lehet megoldani a gondokat, megadóztatni a bankokat, megvédeni a devizahiteleseket és megállítani a gázáremelést. Lázár János arról is beszélt, hogy jóvátételt kell kapnia azoknak a becsapott baloldali választóknak, akiket az MSZP magára hagyott, politikai hajléktalanná tett.

A kereszténydemokrata Stágel Bence képviselői mandátumának igazolásával és a honatya eskütételével kezdte meg munkáját őszi ülésszaka első ülésnapján az Országgyűlés. A politikus az államfővé választott Schmitt Pált váltotta a frakciószövetségben. A Ház megemlékezett a közelmúltban elhunyt Bánffy György volt MDF-es képviselőről, valamint arról a két magyar katonáról, Pappné Ábrahám Juditról és Kolozsvári Györgyről, akik Afganisztánban vesztették életüket.