Molnár Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője megdöbbentőnek nevezte, hogy december 10-én sem a MÁV, sem a közlekedési tárca illetékesei nem tudtak tájékoztatást adni a Magyar Rádiónak a december 13-ától érvényes menetrendről, s emiatt a Kossuth rádió nem tudott eleget tenni közszolgálati kötelezettségeinek.

A szakpolitikus szerint nem csoda, hogy sem a MÁV, sem a minisztérium nem tett eleget a rádió felkérésének, mivel december 10-én, két nappal a 2010-es menetrend életbe lépése előtt a közlekedési tárca még nem rendelte meg a közszolgáltatást, ezért a Volán társaságok nem tudtak hiteles menetrendet készíteni. Értelemszerűen, a vonalbezárások érintett szakaszain a szombaton utoljára közlekedő járatok helyébe lépő új szolgáltató, a Volán azt sem tudta megmondani az érdeklődőknek, hogy mikor és hol fogja járatait elindítani.

December 11-én, Csepi Lajos államtitkár bejelentette, hogy a miniszter aláírta a közszolgálati szerződést, s kilátásba helyezte, hogy a Volán szombaton, vagy vasárnap közzéteszi menetrendjét az interneten – folytatta a képtelen történet eseményeinek kronologikus felsorolását az Országgyűlés közlekedési és informatikai bizottságának kereszténydemokrata tagja.

Ez azt jelenti, hogy a kormány elvárta az utazóközönségtől, hogy helyfüggetlen mobil internet csatlakozású laptopokkal álljon a kis vasútállomásokon, ahol vasárnap már hiába várták a vonatot, azt pedig senki sem tudta megmondani nekik, hogy a busz mikor, hol, és milyen útvonalon közlekedik – jegyezte meg.

Miközben a tárca követhetetlenül önti ki a százmilliókat az egyes „szakmai feladatok” ellátására, – a szaktárca 800 millió forintot fizetet ki a vasúti reform külső szakértőinek – mondván, hogy a minisztériumokban, háttérintézményekben és a szolgáltatóknál dolgozó munkatársak kapacitásai végesek, a közszolgálati feladatait sem tudja ellátni – fordult a képviselő a szakminiszterhez.

Molnár Béla jelezve a közlekedési tárcánál uralkodó fejetlenséget érdekesnek nevezte, hogy a minisztérium a menetrendváltozás előtt két nappal ismerte fel, hogy a Hegyeshalom-Rajka közötti villamosított szakaszon – a rendkívül alacsony belföldi utasforgalom ellenére – mégsem kell megszüntetni a közlekedést, mert a későbbiekben ennek a szakasznak a nemzetközi vasúti közlekedésben fontos szerepe lehet.

Ugyanez történt a Balatonfenyves-Somogyszentpál közötti kisvasút esetében, két nappal a megszüntetés előtt a minisztérium rádöbbent, hogy autóbusszal csak nagy kerülővel, magánterületen húzódó, magánúton át lehet közlekedni – tette hozzá.

A kereszténydemokrata politikus felháborítónak tartja, hogy a kormánypártok eltűrik, hogy a kormány működési forrás nélkül hagyja a turisztikai célú erdei vasutakat, melyek sorra leállnak. Példaként a lillafüredi kisvasutat említette.

Molnár Béla a miniszterhez intézve szavait kijelentette: a felsorolt esetek is ékesen bizonyítják, hogy a vonalbezárásokról szóló döntéseket semmiféle felmérés nem előzte meg, hiszen az említett két vonal megmaradásának szükségességét az utolsó pillanatban ismerte fel a tárca. Megjegyezte, egy logikusan gondolkodó középiskolás diák képes felismerni, hogy a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal miért fontos az országnak, s vélhetően, ha elővesz egy Balatonfenyves térképet, akkor azt is látja, hogy hol van autóút.

Mint mondta: erős a gyanúja, hogy a kormány tetten ért dilettantizmusának a hétvégén számos más vonal is áldozatul esett, melyek esetében „elmaradt a tárca megvilágosodása”.
Mi lesz a felszámolt szárnyvonalakon közlekedő mozdonyok, szerelvények sorsa, megőrzik-e őket, valahol tárolják majd, vagy ez az érték mind lángvágó alá kerül – kérdezte a képviselő. Álláspontja szerint ezt azért is fontos tisztázni, mert a Széchenyi hegyi gyermekvasút, és a balatonfenyvesi kisvasúton kívül a MÁV valamennyi kisvasútja megszűnik.

Mi lesz a pályákkal, felszedik, vagy a tolvajok martalékává lesz – sorolta tovább a megválaszolandó kérdéseket.

Molnár Béla hangsúlyozta: az eddigi intézkedéseket szakmai érvek nem támasztják alá, ezért felszólította a minisztert, hogy vonja vissza azokat.