Az Országgyűlés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával, majd egy napirend utáni felszólalással fejezte be munkáját kedd hajnalban.

A zárt légterű nyilvános helyeken történő dohányzás megtiltását célzó törvénymódosító javaslat célja, hogy a leszokásban nyújtson segítséget. Heintz Tamás (Fidesz) szerint Magyarország demográfiai helyzete egyre romló tendenciát mutat, az ország jövője szempontjából fontos megállítani ezt a folyamatot. A dohányzásból származó jövedelmek 2007-ben meghaladták a 325 milliárd forintot, egy közgazdasági elemzés szerint viszont a dohányzás okozta költségek mintegy 350-385 milliárd forintot emésztettek fel. A GDP 1,7 százaléka vész el így a dohányzás miatt - mondta Heintz Tamás.
   
A keddre virradó éjszakára a parlament üléstermében maradó néhány tucat képviselő hosszan tartó vitát folytatott a médiatörvény és a médiaalkotmány Európai Bizottság által kezdeményezett módosításáról. A kormány szerint sikerült egy az uniós joggal harmonizáló jogszabályt alkotni, a felszólaló ellenzéki képviselők ugyanakkor nem értettek egyet a kabinet előterjesztésével. Az Európai Bizottság tüzetes vizsgálata nem igazolta azokat a vádakat, hogy a magyar kormány megsértené a sajtószabadságot, a "kölcsönösen szükségesnek elismert" változtatások pedig azokat a szükséges pontosításokat tartalmazzák, amelyek az uniós joghoz való még teljesebb igazodást segítik elő - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a médiatörvény és a médiaalkotmány módosításáról szóló általános vitájában.
   
A fideszes Bányai Gábor, az egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat előterjesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy növekszik a belvizek mérete, az árvizek hossza elnyúlik. A törvénymódosítással azt a hiányt szeretnék pótolni, amit ha tíz éve megtettek volna, az ország nyáron nem úszik el. A módosítás szerint a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóságok jelölnék ki a tározók helyét. A javaslat rendezi a kártalanítás, a kisajátítás lehetőségeit.
  
A parlament elfogadta az új alkotmány koncepciójáról szóló határozati javaslathoz benyújtott azon kormánypárti módosító indítványt, amelyek alapján a kormány helyett minden egyes képviselőcsoport benyújthat egy saját törvényjavaslatot a következő alaptörvény szövegéről. A Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezetők által jegyzett változtatások a határozati javaslat címét is érintik, így az nem Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről, hanem az új alkotmány elfogadásának előkészítéséről rendelkezhet.

Az Országgyűlés hétfői határozathozatala során - az LMP nem szavazatai és a szocialista képviselők tartózkodása mellett - elfogadta az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosítását.
   
A képviselők emellett szavaztak az egészségügyi kamarákról, illetve a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló javaslatokhoz benyújtott módosításokról is. Az utóbbi esetben a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azon indítványa is megkapta a parlamenti többség támogatását, amely az eljárási garanciák érvényesülése érdekében megtiltja azon bírók és bírói tanácsok eljárását a törvény által érintett ügyekben, amelyek korábban is részt vettek azokban.

Az elővigyázatossággal indokolta Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a stabilitási tartalék létrehozásával összefüggő jogszabály-változásokat a költségvetési és az államháztartási törvény módosításának összevont általános vitájában. Kiemelte, a 250 milliárd forintos tartalékképzés célja, hogy megvédjék a büdzsét "az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől", és felkészítsék a költségvetést az utóbbi években egyre gyakoribb természeti csapások pénzügyi kezelésére. A módosítással a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összesen 1,7 milliárd forinttal többet köteles a bevételei után befizetni, ami ugyanilyen összeggel javítja a költségvetés egyenlegét. A kereszténydemokrata Hargitai János azt emelte ki, hogy a kormány óvatosságból döntött a tartalékképzés mellett, amit elsősorban az általa kiszámíthatatlannak ítélt gazdasági helyzet indokol.

A jobbikos Volner János arról érdeklődött, mit tervez tenni a kormány benzinárügyben. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta: vizsgálják a benzinár esetében felmerülő lehetőségeket, egy esetleges adócsökkentést azonban nem tartanak indokoltnak. Varga László (MSZP) arról érdeklődött, hogyan kíván a kormány munkát biztosítani a legrászorultabbaknak. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában elmondta: a kormány által elindított közmunkaprogram több mint 200 ezer embernek biztosíthat munkalehetőséget, ez azonban csak átmeneti megoldás. Hozzátette: a munkaerőpiaci intézkedések helyett az államháztartás stabilitása, az adócsökkentés, az adminisztrációs terhek egyszerűsítése és az uniós források jobb felhasználása garantálhatja a munkahelyek számának növekedését.

A kormányhivatalok tisztségviselőinek fizetéséről, a Semmelweis-tervről, a bankadó költségeinek esetleges áthárításáról és a kormány földbirtok-politikájáról volt szó hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

Spaller Endre (KDNP) arról beszélt, hogy már a bankadó bejelentésekor tudták, a bankok mindent elkövetnek azért, hogy a bankadó minél nagyobb részét áthárítsák az ügyfelekre. Ez azonban nem elfogadható, hozzátéve: ezzel pont annak célja veszne el. Azt kérdezte, mit tesz a kormány, hogy a betéti kamatok csökkentésén keresztül a bankok ne tudják áthárítani a költségeket, és elegendő eszköz áll-e rendelkezésre a PSZÁF-nek, hogy megvédje az ügyfeleket? Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában felidézte, az Országgyűlés tavaly törvényt fogadott el a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevők megsegítésére. Az új rendelkezés szerint az ilyen hitelszerződésnél csak a kamat módosítható, és csak akkor, ha a törvényben felsoroltak változása indokolja. A PSZÁF tájékoztatója szerint a pénzügyi intézetek a hiteltermékek díjainál nem hajtottak végre jelentős emelést az elmúlt időszakban, a betéti kamatok csökkenése a rövidebb futamidejű és látra szóló betéti kamatoknál tapasztalható. A hosszabb futamidejű, tartós lekötésű a hitelintézetek többsége kiemelkedő kamatot fizet. További törvényi korlátozást a tárca nem tart indokoltnak. A képviselő a választ elfogadta.

Gőgös Zoltán arról beszélt, hogy a vidéki kormányhivatalok tisztségviselői jelentős jövedelemcsökkenést szenvedtek el januártól. Szabó Erika a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta, hogy a kormányhivatalok egyes jogelőd szervezeteinél az illetménykiegészítések megállapítása korábban jogellenesen történt, s értetlenségének adott hangot, hogy az előző kormány ezügyben miért nem intézkedett. A jogsértő illetménykiegészítések rendezése közel 3 ezer főt érintett, a kormánytisztviselők többségének - mintegy 20 ezer főnek - azonban nem csökkent az illetménye, sőt 15 ezernek öt százalékkal nőtt a kiegészítése a korábbi 30-ról 35 százalékra.

A Zuschlag-ügy kapcsán, valamint a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szólaltak fel a képviselők napirend előtt.

Harrach Péter a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szólalt fel. Mint mondta, a XX. század egyik őrült eszméjéről van szó, mely diktatórikus hatalomgyakorlásban nyilvánult meg. A KDNP frakcióvezetője kiemelte: ma is minden pártnak van valamilyen eszmeisége. Hozzátette: reméli, hogy minden parlamenti párt mögött egy olyan eszme áll, ami az ember méltóságát tartja a legfontosabbnak. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: Magyarországon is nemcsak a baloldali totalitárius diktatúrákra kell emlékezni, de a jobboldaliakra is. Hozzátette: ma már Európában egyre többen ismerik fel, hogy a kommunizmus és a nemzeti szocializmus emberéletben, civilizációs pusztításban összemérhető erejű volt.

Kósa Lajos arról beszélt, hogy 2011 januárjában jogerősen lezárult a Zuschlag-ügy. Mint mondta, a bíróság szerint bűnszövetkezetben követték el a szocialista politikusok a bűncselekményeket. Véleménye alapján a korrupció ellen csak akkor lehet küzdeni, ha a korrupciónak van személyre szabott politikai felelőse is. Hozzátette: az ügy politikai felelőseit még nem vonták felelősségre. Közölte: ezek az estek akkor történtek, amikor az Ifjúsági- és Sportminisztériumban Gyurcsány Ferenc volt a miniszter és Mesterházy Attila volt az államtitkár. Véleménye szerint egyetlen lehetséges következtetés van, az érintettek a politikai felelősök. Feltette a kérdést a szocialista pártnak: akarják-e azt a jelzőt magukra venni, hogy önök a "politikai korrupció pártja"?
      
Kövér László, az Országgyűlés elnöke bejelentette: Mikola István március elsejétől az OECD nagykövete lesz, ezért képviselői mandátumáról lemond. Az Országgyűlés hétfőn megszavazta, hogy március 8-án legyen a demográfiai parlamenti vitanap.

Általános vitára alkalmasnak találta a parlament kulturális és sajtóbizottsága hétfőn a médiatörvény és a médiaalkotmány tervezett módosítását, amely a jogszabályoknak az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezéseit változtatná meg a kormány javaslatára. Az MSZP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik és az LMP tartózkodott.

Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottsága azt javasolja, hogy a kormánymegbízottként is dolgozó parlamenti képviselők ne viselhessenek országgyűlési tisztségeket. A kormánymegbízottak a január 1-jén létrejött kormányhivatalok vezetői. A foglalkoztatási bizottság indítványa emellett arra is kitér, hogy a közalkalmazottak esetében elismerné a munkáltató mérlegelésétől függő felmentési okként a január 1-jétől 40 éves szolgálati idővel rendelkező nők számára bevezetett kedvezményes öregségi nyugdíj esetét. Ugyanakkor ilyen címen a nőt csak akkor lehet felmenteni, ha ezt ő maga kéri.