Nem hagyjuk leszakadni a vidéket!
 

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, (KDNP): - Az elmúlt években a kormány számtalan intézkedést és erőfeszítést tett a vidék megsegítéséért, annak érdekében, hogy az előző évtizedek óriási lemaradását be tudjuk pótolni. Elkészült a nemzeti vidékfejlesztési stratégia, mely a vidéki Magyarország megújítását tűzte ki céljául. Ezen túlmenően számos hazai, illetve uniós forrás lett elkülönítve a vidéki Magyarország felemelésére és élhetőbbé tételére. Az agrártámogatások, a vidékfejlesztési támogatások, a környezetvédelmi és energiahatékonysági programok és pályázatok lehetőségével nagyon sokan éltek. Megindult az infrastruktúra felújítása, fejlesztése, egészségügyi, oktatási, valamint szociális alap-infrastruktúrák felújítása, az önkormányzatok adósságkonszolidációja, illetve működési és fejlesztési tevékenységük számos pályázati rendszere, támogatási rendszere mind-mind azt a célt szolgálta, hogy a vidék újra éljen.

- Ezekben a hetekben elindult a 2014-2020-as ciklus vidékfejlesztési programja, amelyre 1300 milliárd forrás lett elkülönítve. A kormány szándéka az, hogy ezekre a forrásokra már ebben az esztendőben ki legyenek írva a pályázatok. Az elkülönített forrás a vidékfejlesztés számos szegmensét érinti: gazdálkodók kis méretű terménytárolók építésére, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére például több mint 30 milliárd, az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére több mint 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek, a kertészeti ágazatra 75 milliárd forint, a kistelepülések önkormányzatai számára pedig mintegy 76 milliárd forint áll rendelkezésre. Emellett a LEADER helyi akciócsoportok számos felhívásra nyújthatják be támogatási kérelmüket mintegy 60 milliárd forint értékben, illetve a fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának, az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, beruházásaik megvalósítására 76,5 milliárd forintot biztosít a vidékfejlesztési program. Ezek a források új lehetőséget és új perspektívát jelentenek a vidéki Magyarország számára, számos hátrányos helyzetű térség számára, így a választókerületem számára is, a belső-somogyi, illetve a dél-somogyi térségek számára.

- Tisztelt Országgyűlés! Közös a felelősségünk és közös a feladatunk, hogy ennek a ciklusnak a fejlesztési lehetőségeit minél hatékonyabban használjuk fel a vidéki Magyarország felemelkedéséért. Nem hagyhatjuk leszakadni a vidéket, sőt ennél nagyobb a feladat: fel kell zárkóztatnunk a magyar vidéket, különösen a hátrányos helyzetű térségeket! Ehhez összefogásra és együttműködésre van szükség, illetve arra, hogy minden lehetséges szereplő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy hatékonyan tudjuk a következő négy-öt esztendőben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Az előttünk álló éveket tehát feltétlenül ki kell használnunk annak érdekében, hogy a kitűzött nemzeti céljainkat meg tudjuk valósítani.
 

***
 

KIS MIKLÓS ZSOLT, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Egyetértek, nagy a felelőssége a magyar kormánynak abban, hogy egy valóban jó és hatékony vidékfejlesztési program készüljön el, és azon program végrehajtása során olyan pályázatok is jelenjenek meg, amelyek segítségével a vidék gazdasága és a települési önkormányzatok is sikeresen tudnak abban részt venni. Nem véletlen, hogy olyan vidékfejlesztési program készült el és vált valóra, amelyet az Európai Bizottsággal elfogadtatva nekünk meggyőződésünk, hogy jó alapot nyújt a kormány vidékfejlesztési céljainak megvalósításához…

Mi a legfontosabb célja ennek? Olyan vidékfejlesztés, amelyben kiemelten fókuszálunk a munkahelyteremtésre, emellett párhuzamosan a vidéki gazdasági szereplők versenyképességének javítására úgy, hogy ráadásul a kis- és közepes vállalkozásokat kiemelten kezeljük, és ezen túlmenően a vidéki térségeink közösségének és a települési önkormányzatoknak is fejlesztési elképzeléseket, illetve forrásokat biztosítson. Több mint 600 milliárd forintot már meg is hirdettünk, részben az agrárvállalkozások számára, részben pedig a települések számára…
 

A Jobbik aggódik a pedagógusokért, béremelésüket mégsem szavazta meg
 

DÚRÓ DÓRA, (Jobbik): - A pedagógusok melletti szolidaritását kívánja kifejezni a Jobbik-frakció az öltözékével is a mai parlamenti ülésnapon. Egyúttal arra intenénk a kormányt, hogy ne tegyék kockára a gyermekek jövőjét, és ezért is indítjuk el 2016-ban a valódi nemzeti konzultációt többek között az oktatás kérdéseiben is, hogy egy érdemi, szakmai egyeztető fórumot hívjunk életre. A kormányzat magatartása ugyanis nem ezt teszi, megoldás helyett sokkal inkább félreviszik a vitát, a saját hibáikat igyekeznek eltussolni, és a tanárokat illetik megbélyegző kijelentésekkel.

- Folyamatosan arról beszélnek, mintha pedagógusok azért vonulnának utcára, mintha bármiféle bérkövetelésük lenne, holott a pedagógusoknak nincsen bérkövetelése: azt kérik például, hogy az önök által hozott törvények a létszámok megállapításánál a 22 kötelező óraszámot vegyék figyelembe, amikor a tanárok iskolai létszámát megállapítják, és ne az esetlegesen lehetséges 26 órát. Önök viszont igyekeznek pártpolitikai síkra terelni a kérdéseket azzal, hogy a tiltakozásban részt vevők különböző pártkötődéseit igyekeznek előhozni. Ez az SZDSZ módszere volt 2009-ben, amikor tönkretették az egészségügyet, tönkretették az oktatást, és már nem tudtak eredményeket felmutatni, ezért egy nem létező szélsőjobboldali veszéllyel kezdtek el riogatni. Szerencsére azóta az SZDSZ már a történelem szemétdombján van, - oda is való!

- Önök a saját hibáik eltussolását azzal igyekeznek ellensúlyozni, hogy azt mondogatják: minden rendben van, pénz is van, a magyar reformok működnek. Hát lehet, hogy önök ezt így gondolják, hogy a magyar reformok működnek, de az iskolabuszok nem működnek, a fűtés az iskolákban nem működik, kréta pedig nincsen. Lehet, hogy ezt a rengeteg pénzt önök elkockázzák Andy Vajna egyik kaszinójában, mert hogy az iskolákba nem jut, az is teljesen biztos.  2003-ban a GDP 5,69 százalékát költötte a magyar állam oktatásra. 2013-ban a GDP 3,93 százalékát. Ez a számsor önmagában elég lenne ahhoz, hogy Balog Zoltán miniszter úr elgondolkodjon a lemondásán, pláne, hogyha ehhez hozzávesszük, hogy az egészségügyben is hasonló adatokat láthatunk. És nemcsak Balog Zoltánnak kellene lemondania, hanem a KLIK-et sem szabadna tabutémának kellene tekinteni, hanem meg kellene szüntetni, mert teljesen világos önökön kívül ebben az országban már mindenkinek, hogy ez ebben a formában működésképtelen, fenntarthatatlan, rossz döntés volt a létrehozása.

- 2014-ben az évzáró alkalmával lehetőségem volt látogatást tenni a Teleki Blanka Gimnáziumban. Azóta bizottsági elnökként feladatomnak tartom, hogy folyamatosan látogassak intézményeket. Körülbelül 40 oktatási intézményt látogattam meg az elmúlt két évben és körülbelül ugyanennyi kulturális intézményt is. Soha egyetlen intézményvezetőtől, egyetlen pedagógustól, egyetlen kulturális szférában dolgozó embertől nem kérdeztem meg azt, hogy melyik pártra szavazott, és nem is ezt tartom feladatomnak, országgyűlési képviselőként sem, bizottsági elnökként sem, hogy ezt tegyem. Önöknek sem ezzel kéne foglalkozni, mert vannak jobbikos, vannak fideszes, vannak MSZP-s intézményvezetők, de magyar oktatási rendszer csak egyetlenegy van, ennek a jobbá tételén kéne dolgozniuk önöknek is!
 

***
 

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Itt ül ön is 5-6 éve a parlamentben; amikor a pedagógus-béremelésről volt szó, miért nem tudott a pedagógusokkal együtt gondolkodni és megszavazni a költségvetési törvényben olyan sorokat, amely a pedagógusok számára nagyobb bért jelentett? Mondjuk, 2012-ről 2013-ra azt a 32 milliárd forintot miért nem szavazta meg? 2013-ról ’14-re azt a 120 milliárd forintot, amit pluszbértömegként biztosítottunk, azt miért nem szavazta meg? 2014-ről ’15-re azt a 38 milliárd forintot miért nem szavazta meg? És tavaly tavasszal, amikor további 34 milliárd forintot a költségvetési törvényben megszavaztunk a pedagógusok bértömegére, azt sem szavazta meg. Egyszerű persze szavakban szépen beszélni arról, hogy valaki szolidáris a pedagógusokkal, de amikor ezeket az itteni konkrét törvényjavaslatokat kellett volna támogatni, amikor a pedagógus-többletbérnek a fedezetét kellett volna támogatni, akkor nem volt ennyire szolidáris sem  ön, sem a Jobbik a pedagógusokkal.

- Mi minden pedagógussal szolidárisak vagyunk. Mi másért kínáltunk volna először életpályát Magyarországon az összes hivatás közül pontosan a pedagógusoknak?  Mi másért indult volna először a teljesítménynövekedéssel párhuzamos béremelés pont az oktatás területén,  ha nem azért, mert úgy gondoljuk, hogy valóban először a pedagógusoknak kellett többet nyújtanunk abból, amit a magyar adófizetők meg a magyar vállalkozások a mindennapi munkájukból adóként, közteherként befizettek a költségvetésbe.  Rájuk bízták a magyar emberek a gyermekeiket, éppen ezért a tanárok felé volt a legnagyobb bizalma a kormányzatnak 2012-13-ban, amikor elindította a pedagógus-életpályát. Fontos visszajelzés: most másfélszer annyian választják a pedagóguspályát, mint ahányan választották ezelőtt öt esztendővel, 2010-ben...
 

Az LMP fölmondta a leckét, Rétvári a valóságról beszélt
 

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Mai hozzászólásommal is szeretném az LMP szolidaritását kifejezni azokkal a tanárokkal és diákokkal, akik a magyar közoktatás tarthatatlan helyzetére hívták fel a figyelmet az elmúlt hetekben, hónapokban. Azt gondolom, hogy az, ami most az oktatásban ilyen elemi erővel tört a felszínre, egyenes következménye a kormány jövőt felélő politikájának.

- Minden józan gondolkodású ember beláthatja, hogy ha egy kis ország ki akar törni a perifériális helyzetéből, akkor az oktatásba kell fektetnie. Minden ország, amelyik az elmúlt fél évszázadban jelentős felzárkóztatást, felzárkózást hajtott végre, egy dolgot biztosan megtett: radikálisan emelte az oktatásra fordított kiadásait. A magyar kormány ezt nem hajlandó belátni, azt gondolja, a nemzet felemelkedésének, az ország hosszú távú fejlődésének záloga nem az oktatás, a minél több képzett, tanult ember. A kormány jövőképe - ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni - egy olyan országról szól, ahol alacsonyan képzett és rosszul fizetett munkaerővel versenyez, összeszerelő üzemekkel kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. Ebben az országban nem lehet a szorgalom és tehetség révén előbbre jutni, családot alapítani, sikeres kisvállalkozásokat működtetni. Nem csoda, hogy rengetegen választják a kivándorlást.

- A kormány állításaival szemben mindez nyomon követhető a költségvetésben is, amelyben évről évre csökkent az oktatási és egészségügyi kiadások aránya. Az OECD legutóbbi adatai szerint Magyarországon az oktatási intézmények egy tanulóra jutó éves kiadása az általános iskolától a felsőfokú oktatásig az OECD-átlag fele. 2010-12 közt reálértéken 13 százalékkal csökkentek az oktatási intézményre fordított kiadások, mindeközben elképesztő pénzek mentek el jómódúak támogatására, fölösleges kiadásokra, presztízsberuházásokra.

- Az adózók felső 10 százalékának 2010 óta 2500 milliárd forintot adott az egykulcsos adórendszer, ez önmagában másfélszerese a költségvetés teljes oktatási kiadásainak. Öt év alatt 1500 milliárd forint ment el cégvásárlásokra és feltőkésítésre, és újabb 1000 milliárd forintot terveznek 2017-ig, miközben ezek a bevásárlások hatalmas veszteségeket okoztak. A MOL-részvények, amiket 500 milliárdért vettek meg, ma a felét sem érik, az E-ON-gázüzletág megvásárlása 280-300 milliárdért, az elemzők szerint teljes egészében veszteség. Veszítettünk a megvett vagy bedőlt állami bankok feltőkésítésén is. A sort folytathatnám az urizálásra, az elit passzióira költött százmilliárdokkal, mint a növekvő stadionkiadások, a Miniszterelnökség Várba költözése, a Magyar Művészeti Akadémiába öntött közpénzmilliárdok vagy a kormány szócsöveként működő állami média kistafírozása. Belekezdtek az országot megnyomorító több ezer milliárdos Paks II.-projektbe is. A Magyar Nemzeti Bank ellenőrizetlen pénzköltései révén százmilliárdoktól esik el a költségvetés, mindeközben az állami vezetők bérplafonját megemelik 2-ről 5 millióra. Több mint háromévnyi oktatási pénzt, 4500 milliárdot, mondhatom, szórtak el így csak ezeken a módokon, és ebben a paksi hitel nincs is benne.

- Az ország fejlődését segíthették volna az uniós források is, ha megfelelően költötték volna el. A mai vezetés az EU-s támogatásokat nem fejlesztési forrásnak tekinti, hanem zsákmánynak, amit kénye-kedve szerint osztogathat. Rossz projektekre, túlárazva mennek el a pénzek, ráadásul azok nagy részét a gazdasági hátország teszi zsebre; vagy ahogy az önök által a frakció megbecsült tagjának nevezett Farkas Flórián esete mutatja, aki 1,2 milliárd forintot tüntetett el nyomtalanul, a legnyomorultabbaktól ellopva a közpénzt. Ezért sem jut hát több az oktatásra, az egészségügyre, mert a kormány a forrásokat saját szórakoztatására és a közösség érdekeivel köszönőviszonyban sem lévő presztízsberuházásokra költi. Ma olyan kormányunk van, amely nem arra költi a pénzt, amire kellene, hanem rövid távú érdekeire és sokszor csak a magánérdekeket szolgáló passziókra. Amíg ezen nem változtatunk, amíg vagy a kormány politikája, vagy maga a kormány meg nem változik, addig Magyarország jövője kudarcra van ítélve!
 

***
 

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! 230 milliárd forint környékén van az az összeg, amivel most többet költünk a pedagógusok fizetésére, mint amennyit költöttünk 2010-ben vagy ’12-ben. de úgy látszik, nem kíváncsi a válaszra, miután fölmondta már a leckét. Most átlagban egy pedagógus 40 százalékkal többet keres, mint 3-4 vagy 5 esztendővel ezelőtt. Az idei év szeptember 1-jén, és jövő év szeptember 1-jén is növekedni fog a pedagógusok bére, erre mi törvényi garanciát vállaltunk. Mindemellett természetesen a többi kiadást is arányosan növelni kell,  majd a következő hónapokban, években, hogy más célokra is több pénz jusson.

- Nyilvánvalóan, ha a kormánynak lehetősége lenne, ugyanúgy a köznevelésben dolgozóknak, mint az egészségügyben dolgozóknak, nagyobb mértékű béremelést is tenne, csak van egy határ, amire azt mondjuk, hogy hitelből nem fogunk béreket emelni, mert láttuk az előző kormányzás időszakában, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc időszakában, hogy hova vezetett az, amikor hitelből vállaltak ilyesfajta hosszú távú elkötelezettségeket. A Fidesz-KDNP fizette ki utólag, a megelőző évekre is a pedagógusok és az orvosok bérének a hiányzó részét, amit az akkori kormány nem biztosított az önkormányzatok számára. Ezért azt hiszem, hogy nemcsak 2010 utánra, hanem 2010 előttre is visszanézhet, tisztelt képviselő asszony, és akkor talán… 
 

Tóbiás az utcáról
 

TÓBIÁS JÓZSEF, (MSZP): - Jelen pillanatban az a tény, hogy a kormány nem kormányoz, hanem PR- és kirakatkormányzást folytat, több plakátot helyez ki, mint amennyi kormányzati intézkedést egy nap meghozna azért, hogy az emberek biztonságban tudhassák magukat. Azt látjuk, hogy az állam olyan helyekről vonult ki, ahol működtetnie kell az egészségügyi intézményrendszert, a szociális ellátórendszert, az oktatást és a közigazgatást. Ma ezek mindegyike romokban áll, ez a tény.

- Az emberek egyébként már nemcsak a hétköznapok biztonságát hiányolják, hanem féltik, hogy az a rendszer, amit önök létrehoztak, az a gyermekeink jövőjét lehetetleníti el. A pedagógusok tiltakozására az eddig adott válaszuk mi volt? Az, hogy átreptették a területért felelős államtitkár asszonyt egy másik kormányzati beosztásba, Palkovics úr személyében pedig pont egy olyan államtitkár van, aki eddig a saját területén okozott óriási károkat. Önök nem akarnak változtatni. Arról beszélnek  és a miniszterelnök is, hogy az oktatás területén a tanárok igenis ne álljanak elő bérköveteléssel, ne helyezzék nyomás alá a kormányt. De akkor az olimpia nyomásáról lehet beszélni. A Nemzeti Bank alapítványainak a nyomásáról lehet beszélni. A földeladás nyomásáról lehet beszélni. A trafikeladás nyomásáról lehet beszélni. Hát vegyék már tudomásul, hogy költsenek magukra kevesebbet, és adják oda az embereknek a pénzt, és akkor meg van oldva ez a probléma! Mert az, ami ma zajlik az utcán, nem más, mint hogy pontosan értik az emberek, hogy csak nyomásra hajlandó ez a kormány változtatni.

- Megmozdult a társadalom. Nem lehet nem tudomást venni erről. A KLIK az elmúlt egy hónapban hétmilliárd adósságot halmozott fel, a közműcégekkel azért tárgyal, hogy éppen még fél év haladékot adjanak nekik, hogy a gyermekeink, mondjuk, világítással és fűtéssel legyenek képesek iskolába járni. És ehhez képest mit csinál a KLIK? A legsötétebb idők tempójában elkezdte fenyegetni a Teleki Blanka Gimnázium igazgatóját. Az arroganciájuk minden képzeletet felülmúl. A tömeg azonban kiáll az igazgató mellett és a tantestület mellett, azért is, hogy egy ízléstelen, érzéketlen megjegyzésnek közösségformáló erejeként tanúbizonyságot tegyenek: diák, szülő, tanár egyöntetűen kockás inget hord ma Magyarországon. Az önök reakciója viszont abszolút nevetség tárgyává teszi önöket. Közel egytucatnyi rendőrt vezényelnek a tüntetésre? Egy iskolához? Hát tényleg ennyire félnek?

- Van egy generáció, aki az elmúlt napokban tanulja meg, hogy igenis ők is diktálhatják tanáraikkal, szüleikkel közösen a jövőt, hogy igenis őértük van a politika, és nem fordítva, ahogy önök gondolják. És egyre többen tesznek azért, hogy Magyarország egy jobb, biztonságosabb Magyarország legyen. A helyzet az, hogy hiába fenyegetik a tanárokat, hiába fenyegetik szüleiket, diákokat. Nemhogy a diákok, tanárok, szülők, de még egy kockás fülű nyúl sem lenne képes önöktől megijedni. Elég volt, mondta a társadalom, ébresztő, mondja a társadalom, lehet tárgyalni akár önök nélkül is egy új oktatási rendszer kialakításáról.

- Sajnálom, hogy az ülésteremből távozott a házelnök, merthogy meg kell hagyni, ő is beállt a megfélemlítésnek ebbe az antidemokratikus csapatába, de meg kell hagyni, nem először tette. Salgótarjánban úgy fogalmazott: „Ha a gyermekeink, unokáink számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson. Olyan polgármestert kell választani, aki képes felelősséggel gazdálkodni, és megtalálni a partneri viszonyt a kormányzattal.” Ez nem egyszerűen nyomásgyakorlás és a közhatalommal való visszaélés, ez a választópolgároknak, helyi közösségeknek a megzsarolása, megfenyegetése. Önök visszaélnek a hatalmukkal, de meggyőződésem, hogy a tarjániak csattanós választ fognak adni erre. Azért, mert már kilátszik, amiről eddig csak a politika üléstermében beszélgettünk: ma már az utcán van az önök kormányzásának a mérlege!

***
 

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára):  - A szocialista politikusok az utóbbi hetekben rászoktak arra, hogy itt a parlamentben az utcára vonult emberek nevében beszélnek. Láttam ön képeken,  igyekezett minél több interjút adni a tüntető tömegben, de én szocialista pártlogókat maximum az ön dzsekijén láttam, máshol nem. Úgyhogy ne beszéljen azon tömegek nevében, akik a Magyar Szocialista Párt nevét még csak ki se ejtik, pontosan azért, mert emlékeznek a 2002 és 2010 közötti időszakra. Emlékeznek a pedagógusok arra az időszakra, amikor szocialista kormányzás volt, emlékeznek arra, amikor az önkormányzathoz bejártak évről évre tárgyalni és elmondta az önkormányzat, hogy mennyire finanszírozták alul az iskolákat, hogy mennyi pénzt vontak ki a köznevelés rendszeréből, emlékeznek arra, amikor 2008-ban elvették egyhavi bérüket. Erre mind emlékeznek, és egyetlenegy pedagógus még véletlenül sem mondott olyan szónoklatot, hogy a Magyar Szocialista Párt őket bármiben is képviselné, vagy bármilyen más esetben ők a szocialistákat támogatnák. Úgyhogy azt kérem, hogy ne beszéljen azok nevében, akik nem kérték meg erre, hogy tolakodásnak éreznék nagyon sokan. Önöknek szerintem itt a legjobb, ha hallgatnak a tömegrendezvényekkel kapcsolatos kérdésekben, mert mindnyájan emlékszünk arra, hogy hogyan kellett megízlelnünk a könnygáz szagát, vagy miként vezényeltek lovasrohamot a békés megemlékezőkre…
 

Az Unió és Nagy-Britannia kompromisszumáról
 

NÉMETH ZSOLT, (Fidesz): - Lehangolónak találom, hogy az ellenzék valami okból egyelőre nem támogatja azt a kompromisszumot, amit az Európai Tanács 28 állam- és kormányfője elfogadhatónak tartott. Ezért tartom fontosnak, hogy tisztázzuk, mit ér nekünk a brit európai uniós tagság, és mi indokolja azt, hogy azt a súlyos felelőtlenséget elkerüljük, ami az ellenzék álláspontjában tükröződik.

- Először is a munkavállalók tízezreinek a munkahelyéről beszélünk, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim. Amennyiben Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, akkor a magyar munkavállalók tízezreinek munkahelye kerülhet rendkívül súlyos veszélybe. Azt gondolom, hogy ezt nem teheti meg sem Magyarország, sem pedig semelyik közép-európai kibocsátó ország.

- Másodsorban: az Európai Unió egységéért valóban kell aggódni, az Európai Unió belső egyensúlyáért kell aggódni, a kétsebességes Európa kockázatát minél inkább el kell kerülni, de azt gondolom, hogy az érvelésük fordítva állja meg a helyét. Éppen hogy a brit kilépés eredményezné a kétsebességes Európa fölerősödésének veszélyét, éppen hogy a brit kilépés eredményezné azt, hogy Európa egy elkerülhetetlen kettészakadás útján indulna el. Ha önök valóban el akarják kerülni az Európai Unió egységének a megbomlását, akkor igenis azt a kompromisszumot kell támogatni, ami lehetővé teszi a briteknek az Unióban való maradását.

- Harmadsorban, úgy gondolom, hogy az európai gazdaság sem viselné el a britek távozását. Ha egy kétütemű motorhoz hasonlítjuk az Európai Uniót, akkor jelenleg ma Németország jelenti ennek a motornak az egyikét, a másik motort pedig az Egyesült Királyság. Ha az Európai Unióból Nagy-Britannia távozna, ez rendkívül súlyos gazdasági és szociális következményekkel járna az egész Európai Unióra nézve; a finanszírozásának fenntarthatósága kerülne veszélybe.

- Negyedsorban: az a közép-európai vízió, amit az elmúlt időszakban megfogalmaztak a közép-európai országok az Európai Unióról, a szuverenitásról, a nemzeti parlamentek szerepéről, mindezekben a kérdésekben nekünk, közép-európai országoknak ma az egyik legfontosabb szövetségesünk éppen az Egyesült Királyság. Azt gondolom, hogy ez a vízió, az Európai Uniónak ez a víziója is súlyos veszélybe kerülne abban az esetben, ha a britek kilépnének. Sajnálatos módon akkor, amikor brit sikerről és brit áttörésről beszélünk, akkor nem kalkuláljuk azt, hogy egy rendkívül nehéz, több hónapos, négy hónapos időszak áll előttünk június 23-áig, amikor is a britek dönteni fognak. Az igazi kérdés, tisztelt Ház, az, hogy elegendő lesz-e ez a kompromisszum ahhoz, hogy Nagy-Britanniában győzhessen az igen, és bent maradjon Nagy-Britannia az Európai Unióban.

- Azt gondolom, hogy érdekeltek vagyunk David Cameron sikerében, érdekeltek vagyunk Nagy-Britanniának az Európai Unióban való bennmaradásában. Ezt ne kiabáljuk el, ugyanakkor pedig gondoljuk végig, hogy mivel segíthetjük Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak, a közép-európai Európa-víziónak, a magyar munkavállalóknak, az európai gazdaságnak a sikerét. Azzal segíthetjük legjobban, ha Magyarország egységesen képes arra, hogy támogassa azt a kompromisszumot, amit egyébként 28 állam- és kormányfő tudott támogatni.

***
 

SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): - Az Európai Unió sokat veszített a versenyképességéből. Nagyon fontos leszögeznünk: közös érdekünk, hogy Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. Fontos a szűken vett gazdasági és politikai szegmensen túl, hogy azok a gondolatok, amelyeket a britek képviselnek Európa jövőjéről, legyenek képviselve az Európai Unióban is. Tehát elutasítjuk azt a megközelítést, hogy legyenek minél gyengébbek a tagországok, hogy majd minél erősebb lehessen az Európai Unió. Szerintünk ez pont fordítva van: minél erősebbek az európai uniós országok, annál erősebb lesz az Európai Unió. Ebben számítunk az Egyesült Királyságra, és reméljük, hogy a brit polgárok bölcs döntést fognak hozni….