A szabálysértési törvény módosítása lehetővé teszi a tulajdon elleni szabálysértések hatékonyabb felderítését, a szakképzésben pedig tér- és időbeli korlát nélkül, egyszerűbb ügyintézéssel nyerhető el a vizsgaszervezési jog – hangzott el az Országgyűlés ülésén.

Hoffmann Rózsa a közoktatási törvény módosításáról szóló vitában kiemelte: az emelt szintű érettségi célja, hogy emelkedjen a felsőoktatásba bekerülők tudása, azonban hangsúlyozta, hogy a javasolt megoldással nem értenek egyet. Kifejtette: a kétszintű érettségi nem kedvez az általános műveltség szélesítésének, mivel levitték a követelményeket. Ellentmondásnak nevezte azt, hogy a bolognai rendszer későbbre tolja ki a szakválasztást, miközben az érettségi rendszer már 15 évesen arra kényszeríti a diákokat, hogy eldöntsék miből kívánnak emeltszintű vizsgát tenni. Hoffmann Rózsa azt javasolta, hogy a kormánypárti képviselők vonják vissza a javaslatot, és gondolják át, hogy az érettségi rendszert hogyan lehet úgy megreformálni, hogy emelkedjen a színvonal.

Az Országgyűlés elfogadta a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt, amelynek célja többek között a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése. A parlament a javaslat minősített és egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit teljesen egyhangúlag fogadta el.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött új polgári törvénykönyvet. A képviselők 192 igen, 163 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá az új polgárjogi kódexet. A múlt héten több ponton is változtattak a törvényen: a szocialisták álláspontjával összhangban változtattak az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon, de az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.

Új cégforma lesz az egyéni cég, és a jövő év elejétől elektronikusan lehet egyéni vállalkozást nyitni, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslatot. Jelenleg az egyéni vállalkozások engedélykötelesek, jövőre az indításukhoz csak elektronikus bejelentés szükséges. Az egyéni cég egyszemélyes, jogi személyiség nélküli jogalany lesz, amelyet kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat; az egyéni cégtag választása szerint korlátozott vagy korlátlan felelősséggel működhet.
   
Több mint másfélszerese lesz a jelenleginek a hiteles tulajdoni lap másolat díja januártól (a mostani négyezer forint helyett 6250 forint emelkedik), viszont elektronikusan is kérhető lesz a másolat, amely olcsóbb lesz a jelenlegi papír alapúnál is.
   
Jövőre kizárólag a gyártókat terheli termékdíj-fizetési kötelezettség, a kereskedők mentességet kapnak ez alól. Az Országgyűlés 340 igen, 15 nem szavazattal és 2 tartózkodással hétfőn elfogadta a környezetvédelmi termékdíj módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Véglegesen mentesül a jövedéki adó megfizetése alól, aki NATO-kantinnak, étteremnek szállít jövedéki terméket, egyebek mellett ezt is tartalmazza a jövedéki adóról és az ilyen termékek forgalmazásáról szóló törvény módosítása. A törvény módosítását alapvetően az Európai Parlament és Tanács határozata alapján létrehozandó Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer (EMCS) indokolja.

A jövőben nemcsak a munkáltatói felmondás következtében, hanem a közös megegyezéssel munkanélkülivé váltak számára is elérhető lesz az állami garanciavállalással nyújtott áthidaló kölcsön. A jogszabály meghosszabbítja az államilag garantált hitel iránti igény benyújtásának határidejét is, jövő év június 30-ról december 31-ig.
   
Medgyasszay László azt kérdezte, mikor tiltják ki a kamionokat a 81-es főút Győr-Kisbér szakaszáról. A felújítási munkálatok az érintett útszakaszon több helyen is egyszerre folynak jelentős közlekedési korlátozással, s eközben a kamionáradat közvetlen veszélyt jelent a gyermekek és idősek számára. Hónig Péter szakminiszter közölte: az út műszaki állapota ismert a tárca előtt. A megyehatár és 13 főút felújítása három alprojekt keretében valósul meg. Ennek befejezéséig ideiglenes intézkedéseket vezetnek be, ezek között szerepel a teherforgalom korlátozása is.

Lázár János arra volt kíváncsi, miért titkos a krízisalap. Hódmezővásárhelyen 336 igény érkezett, de azt a választ kapta kérdésére, nem nyilvános a támogatásban részesülők névsora, ami megerősíti, hogy politikai marketingfogásról van szó.

Molnár Béla arra volt kíváncsi, hogy a kormány hogyan akarja visszaállítani a vasúti közlekedés esélyegyenlőségét. A képviselő szerint ugyanis egyre élesebb a kötöttpályás és a közúti közlekedés közötti megkülönböztetés. Alapvető hibának nevezte, hogy a döntéshozók konkurensként kezelik a vasúti és a buszos közlekedést.

Balsai István (Fidesz) a miniszterelnöktől akart érdeklődni arról, hogy magyarázza meg, Veres János miniszteri működése során miért kapott összesen körülbelül 25 millió forintot különféle juttatások formájában. Feltette a kérdést, hogy miért kaphatott Veres János végkielégítést, ha nem sokkal később kormánybiztossá nevezték ki. Varga Zoltán önkormányzati miniszter jogszerűnek nevezte a kifizetéseket, mert mint mondta, azok az akkori jogszabályok alapján történtek.  

Puskás Tivadar annak a véleménynek adott hangot, hogy a magyar gazdaság lemaradásának az az egyik oka, hogy nem változott az egészségügyben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése. Feltette a kérdést az egészségügyi miniszternek, hogy miért nem tesznek hathatós lépéseket az egészségügyi szakemberek megőrzése érdekében, akik egyébként nagyszámban távoznak külföldre.

A vasúti közlekedés átalakításáról, az uniós források kifizetéséről és a rádiófrekvenciákról volt szó az interpellációk között a parlamentben.

Nógrádi László az uniós források felhasználását bírálta az ÁSZ jelentése alapján. Az intézményrendszer nem megfelelő volta miatt akár kétszeres határidő-túllépés is tapasztalható a döntéshozataloknál, a szerződéskötéseknél szintén jelentős csúszások vannak. Mint mondta: a közreműködők létszámhiánnyal indokolják általában a csúszásokat. Meg van elégedve az intézményrendszerrel, a végrehajtott centralizáció beváltotta a reményeket, milyen azonnali változásokat tervez a kifizetések felgyorsítására? – kérdezte a tárca vezetőjét.
    
Varju László, a MeH államtitkára kiemelte: az Új Magyarország Fejlesztési Terv kerete 3.723 milliárd, a megítélt támogatás több mint 2.800 milliárd, ebből leszerződve 2.670 milliárd forint, s több mint 545 milliárdot már kifizettek. Az ÁSZ jelentése szerinte ugyanakkor a 2008 előtti állapotokról szól. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 186 igen, 154 nem és 1 tartózkodással elfogadta.

Fónagy János a nyugat-magyarországi vasútvonalak GYSEV-nek tervezett átadását tette szóvá, a magyar vasút teljes nyugat-magyarországi átadását érthetetlennek és megengedhetetlennek tartja.

A Fidesz a gazdasági helyzetről, az MSZP a Demokrata könyvégetős cikkéről, a KDNP a General Electric (GE) tervezett létszámleépítéséről, az SZDSZ pedig a rádiófrekvencia-pályázatról beszélt az Országgyűlésben napirend előtt.
   
Harrach Péter a General Electric (GE) tervezett létszámleépítésével kapcsolatban arra mutatott rá, hogy ezzel egy 113 éves iparág került veszélybe. Két év alatt 2.600 dolgozót akarnak elküldeni, ez 700 családot érint, a váci üzemet pedig bezárnák, majd feltette a kérdést, hogy vajon erre volt-e elég a munkahelymegőrzésre kapott 650 milliós támogatás. A képviselő hangsúlyozta: a kormánynak és a parlamentnek van dolga az ügyben, a munkavállalók, a gazdaság, valamint a magyar nemzet érdeke ugyanis ezt kívánja. Úgy véli: a munkahelyteremtő támogatások inkább a kis- és közép vállalkozásoknál lennének hatékonyak, hiszen a magyarországi munkavállalók többségét ők foglalkoztatják.

A fideszes Varga Mihály a gazdaság helyzetéről szólt, és többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság szerint a 2010-re tervezett hiány nem lesz tartható, és ehhez hasonlóan nyilatkozott a Költségvetési Tanács is. Varga Mihály rámutatott: a 2008-as hiány 3,4-ről 3,8 százalékra emelkedett, mert 2009-ről elkezdtek bizonyos tételeket visszamenőlegesen elszámolni a korábbi évekre. Ezzel próbálják szerinte a valutaalappal elfogadtatni, hogy tartani lehet az idei államháztartási hiánycélt, megjegyezve, hogy ez közönséges hamisítás, csalás, trükközés.