Harrach Péter (KDNP) a pártfinanszírozásról szóló kormánypárti javaslat vitájában hangsúlyozta, hogy az visszamenőlegesen nem érvényes, tehát nem az éves költségvetési tételről, hanem a hátralévő hét hónapra járó összeg 15 százalékáról szól. Az Országgyűlés  lefolytatta a versenyhivatalt érintő törvénymódosítási javaslat és a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály módosításának részletes vitáját is.

A politikai pártok az év hátralévő részében 223 millió forinttal kapnának kevesebb költségvetési támogatást a 2010-es büdzséről szóló törvényben szereplő előirányzathoz képest - mondta Harrach Péter a Lázár János fideszes frakcióvezetővel közösen jegyzett javaslatát ismertetve kedden a parlamentben.

Hargitai János a szocialista kritikára reagálva azt mondta, nem gondolja, hogy a javaslat tárgyalási módját általánossá kell tenni, ugyanakkor szerinte nagyon egyszerű indítványról van szó, amelyet gyorsan át lehet tekinteni. A pártok támogatását akarják tizenöt százalékkal csökkenteni, ezt a számot kell megjegyezni és tudomásul venni. Nem hiszi, hogy ennél bonyolultabb az ügy, hozzátéve: olyan szimbolikus lépésről van szó, amelyet jó, ha minden politikai párt támogat.

Az év végéig meghosszabbodna az a július elsején lejáró kedvezmény, amely megengedi a fővállalkozónak, hogy a 200 ezer forintot meghaladó kifizetés előtt ne kérjen nemleges adóigazolást az alvállalkozójától, ha a szerződést 2008. szeptember 30. után kötötték. Az erről szóló fideszes indítványt kedden kezdte el tárgyalni a parlament. Szatmáry Kristóf, a javaslat egyik fideszes beterjesztője expozéjában kiemelte: a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló változtatásra azért van szükség, mert a parlament már nem fog komoly adótörvényeket elfogadni július 1-ig. Ha eredeti formában július 1-én életbe lépne a jogszabály, vállalkozások ezrei kerülnének nehéz helyzetbe. Bencsik János, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, aki egyben a javaslat másik jegyzője, azt mondta: a megoldás nem elegáns, de szükségszerű, mert kármentésre van szükség. Az év végéig elkészülő új adótörvény ugyanakkor ezt a kérdést is kezeli majd.

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó fizetési szabályok módosítása csak a határidők módosításáról szól. Leszögezte, hogy a módosítás a gazdasági válság által hátrányosan érintett cégek érdekében történik.

Az önkormányzatoknak nem július 1-ig, hanem 2011. január 1-ig kellene esélyegyenlőségi tervüket elkészíteniük, ha a parlament elfogadja a Fidesz-KDNP javaslatát. Gulyás Gergely (Fidesz) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény expozéjában rámutatott: számos önkormányzat jelezte, hogy nem tud eleget tenni annak a törvényi előírásnak, hogy július 1-ig készítsék el ezen terveket. A Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselővel közösen beterjesztett javaslat másik pontja, hogy az esélyegyenlőségi szakértők alkalmazását október 1-től teszik kötelezővé. A fideszes politikus harmadik változásként említette, hogy a megyei önkormányzatoknak ezentúl nem lenne kötelező esélyegyenlőségi tervet készíteni.
 
Lukács Tamás azt mondta, hogy a mostani, elsősorban technikai módosítás többek között azt szolgálja, hogy a határidők betarthatatlansága miatt időt adjanak maguknak. A kereszténydemokrata politikus szerint problémát jelentett az is, hogy a hatásköri kérdések a jelen törvényben nem voltak rendezve. Rámutatott: az egész esélyegyenlőségi törvényt újra át kell tekinteni, 2003, azaz a törvény megalkotása óta nem telt el év, hogy ne módosították volna a jogszabályt, ez a törvény minőségét jellemzi.

Hargitai János (KDNP) napirend előtt arról beszélt, hogy Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz új lehetőségeket kínál Baranya megye fejlesztésében. Kitért egyebek között arra, hogy Mohács stratégiai szerepet tölt be földrajzi elhelyezkedése okán, és a város, valamint a térség, ha az ország tudatosan készül Horvátország EU-csatlakozására kiutat találhat rossz gazdasági helyzetéből. Martonyi János külügyminiszter közölte, a csatlakozási tárgyalások viszonylag jól haladnak, remény van arra, hogy még ebben az évben véget érnek. Bízik abban, hogy Horvátország 2012-ben, esetleg 2013 elején EU-tagállammá válik, ami Magyarország stratégiai érdeke. Baranya szempontjából szerinte a Duna-stratégia óriási lehetőséget jelent.

Szűcs Erika szocialista képviselő szerint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény arra bizonyíték, hogy sok az éhes száj, amit demokratikus körülmények között nem lehet betömni. Soltész Miklós szociális államtitkár megdöbbentőnek nevezte, hogy éppen a szocialisták szájából hangzik ez el, miután kormányzásuk évei alatt szerződések ezreit kötötték meg, amelyeknek semmi hasznuk nem volt, csak vitték a pénzt. Visszásnak értékelte Szűcs Erika felszólalását annak fényében is, hogy mint mondta: a képviselőasszonnyal 9 millió forintos szerződést kötöttek az Út a munkához programhoz kötődően. Ha önök visszahoznák a talicskával kitolt pénzeket, elfogadnám a hozzászólását, így azonban erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan számomra.