Medgyasszay László, a KDNP vezérszónoka az agrárgazdaság 2008-as helyzetéről szóló jelentés általános vitájában közölte: a mezőgazdaságnak a foglalkozatásban, a munkahelyteremtésben is fontos szerepe van, ezért a jelenleginél jobban kellene támogatni az ágazatban dolgozó kis-, és közepes vállalkozásokat. A képviselő szót emelt azért is, hogy épüljön végre mentőállomás Veszprémvarsányban és legyen esetkocsi Pannonhalmán. Folytatódott a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló jelentés általános vitája is.
Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés általános parlamenti vitájában kedden egyebek közt a magyar élelmiszeripar gazdaságot stabilizáló szerepéről, egy GDP-t felváltó, átfogó jóléti mérőszám kifejlesztésének szükségességéről, valamint a magyar mezőgazdaság foglalkoztatási válságáról esett szó.
Medgyasszay László (KDNP) felszólalásában az Európai Bizottság által kifejleszteni tervezett új jóléti mérőszám mellett szállt síkra. Mint kifejtette, a GDP fő hibája az, hogy olyan termelést is figyelembe vesz, amely károsítja az emberek egészségét és a környezetet, emellett nem veszi figyelembe a jövedelmek, a vagyon eloszlását sem. Ehelyett az európai állampolgárok kétharmadának véleményével összhangban olyan mérőszámra lenne szükség, amely valamilyen módon képes megragadni a társadalmi-környezeti jólétet is.
Az új mutató figyelembe venné az éghajlat, a biodiverzitás, a levegőszennyezés, a vízfelhasználás és a hulladékgazdálkodás dimenzióit is – mondta a kereszténydemokrata politikus. Az új jóléti mérőszámra szerinte azért is szükség van, mert a GDP a vidék megítélése szempontjából hátrányos.
Medgyasszay László szerint egy átfogó mutató alátámasztaná azt a vidékfejlesztési törekvést is, amely a megújuló energiaforrások igénybevételét, a helyi piacok, a közlekedés és az ellátás fejlesztését tűzi ki célul. A KDNP-s képviselő végül hangsúlyozta: a mezőgazdaságban az emberi munkaerőt jobban igénybe vevő technológiákat kellene preferálni, s nagyobb támogatásban részesíteni a biogazdálkodást és a magyar fajták termelését.
A Házban korábban az agrártárca vezetője úgy vélekedett: az élelmiszergazdaság stabilizáló tényező lehet a válságkezelésben.
A mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményét ismertető Czerván György (Fidesz) azt mondta, hogy a jelentés alapvetően korrekt volt, de nem támogatták, mert egy agrárgazdasági jelentés nem pusztán a számok összesítéséről szól, hanem arról, hogy azok alapján folyamatokat fedezzenek fel, amelyeket értékelnek.
Medgyasszay László, a KDNP vezérszónoka délelőtt azt hangoztatta, hogy az agrárium nem csak a gazdálkodók ügye, hanem mind a tízmillió magyarországi élelmiszerfogyasztóé, ezért az ágazat kiemelt figyelmet érdemel. Ezzel összefüggésben arra is rámutatott, hogy a mezőgazdaságnak a foglalkozatásban, a munkahelyteremtésben is fontos szerepe van, ezért a jelenleginél jobban kellene támogatni az ágazatban dolgozó kis-, és közepes vállalkozásokat.
A KDNP-s politikus a Nemzeti Földalapot a korrupció melegágyának nevezte, és emlékeztetett arra, hogy pártja korábban többször is a földeladások leállítását kérte. Úgy vélte, meg kellene gondolni, mi legyen a földek sorsa, például a bérbeadást is meg lehetne fontolni, így kisebb lenne a visszaélések lehetősége.
Élelmiszerbiztonsági kérdésekről szólva nagyobb szigort szorgalmazott, mint mondta, adott esetben nem elég a pénzbüntetés, így például ha emberre veszélyes anyagot tartalmazó élelmiszert találnak egy áruházban, akkor azt egy időre be is kellene zárni.
A fideszes Jakab István korrektnek minősítette a beszámolót, amely szerinte a tényeken alapul, súlyos problémának nevezte azonban, hogy az SPS ügyében nem tudtak megállapodni a pártok, úgy vélte, hogy ez nem az ellenzéken múlott, hiszen a földtörvény, az élelmiszerkódex ügyében képesek voltak összefogni. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az agrárolló drasztikusan nyílt tavaly, a gazdálkodás költségei jelentősen nőttek, míg az előállított termékek ára indokolatlanul csökkent.
Folytatódott a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló jelentés általános vitája. Márton Attila fideszes képviselő szerint a jövedéki adókkal kapcsolatos magyar szabályozás korlátozóbb, mint az európai uniós, ezért pártja módosító indítványokat nyújt majd be a törvényjavaslathoz. Jelezte: az elektronikus okmányolástól azt várják, hogy jelentősen csökkenti majd az adózás elkerülésének lehetőségét, és visszaszorítja az adócsalások számát.
Az Országgyűlés megkezdte az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitáját. Az előterjesztést jelenlegi formájában az MSZP támogatja, a Fidesz és az SZDSZ nem. Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka szerint az előterjesztésnek vannak előremutató részei, de bizonyos passzusai komoly veszélyforrást rejtenek és sok minden hiányzik a szövegből, ami valóban segítené a hazai vállalkozások boldogulását. Hozzátette: a hazai vállalkozások sajnos jövőre sem kapnak jelentős adókönnyítést. Márton Attila, a Fidesz képviselője szerint a törvényjavaslat döntően csak az új céget alapítók dolgát könnyíti meg, ám a már működő vállalkozások versenyképességén nem segít.
Az MSZP támogatja, a Fidesz ellenzi a kötelező részmunkaidős foglalkoztatást a közszférában dolgozó szülőknek. A fideszes Bernáth Ildikó feltette a kérdést: Hogyan lesz ahhoz pénzügyi forrás, hogy gyermekgondozási segélyre (gyes) ment munkavállalót helyettesítő, teljes munkaidőben dolgozónak, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottnak kifizessék a juttatását? Utalt arra, hogy a kérdés összefügg a gyermekek bölcsődei elhelyezésével, mint mondta, ma a bölcsődékbe gyakran nehezebb bejutni, mint egyetemre felvételt nyerni, mert a bölcsődék túlzsúfoltak. A fideszes politikus szerint ez az előterjesztés elsősorban a gyes megkurtításával függ össze, igyekszik azt a munkanélküliségi növekedést kozmetikázni, amelyre feltehetően sor kerül, ha lejár a gyes két éve. Bernáth Ildikó elmondta: a javaslat a felsoroltak miatt nem támogatható, azt a KDNP sem támogatja.
Medgyasszay László (KDNP) szót emelt azért is, hogy épüljön végre mentőállomás Veszprémvarsányban és legyen esetkocsi Pannonhalmán. Mint mondta, 150-200 millió forintos beruházás kellene ahhoz, hogy mintegy 15-20 ezer vidéki ember számára biztosítsák a sürgősségi ellátás mindenkit megillető szintjét.
Vojnik Mária egészségügyi államtitkár közölte: ő is szeretné, ha mentőállomás avatásánál tartanának. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a szocialista-liberális kormányok erő felett tettek a sürgősségi betegellátás fejlesztéséért, éppen azért hogy 20 percen belül ne fenyegessen a szívhalál. Hozzátette: ha egy, a témát érintő utolsó egyeztetés eredményes lesz, 2010-ben elindulhat a mentőállomás építése Veszprémvarsányban.
Bernáth Ildikó arról beszélt, hogy egyre nő a szegények száma Magyarországon 2002 óta, különösen a gyermekek körében. Mint mondta, ma 850 ezer gyermek él a létminimum alatt és őket sújtja majd leginkább mindaz a tervezett megszorítás, amelyet a kormány a jövő évi költségvetésben javasol. Példaként a gyermekétkeztetési normatívát, a diáksportot, a művészeti oktatást és a fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatását érintő forráscsökkenést jelölte meg, hozzátéve: eközben van pénz 100 millió forintos nagyságrendű végkielégítésekre, kutya-wellness létrehozására és informatikai rendszer bővítésére.
