A földtörvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi munkája.

MSZP: növénytermesztő-centrikus a törvény

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint a javaslat a tulajdonhoz jutás szabadságát túlzottan korlátozza, ráadásul az ellenzéki politikus szerint az új földtörvény nagyon növénytermesztő-centrikus. A szocialista képviselő szintén bírálta a tervezetet, mert szerinte nagyon sok esetben nem szakmai, hanem politikai érvek mentén alkotják meg az új földtörvényt a kormánypárti képviselők.

Fidesz: megfelel a tervezet az uniós követelményeknek

Hörcsik Richárd (Fidesz) uniós szemszögből vizsgálta a javaslatot. Szerinte az Országgyűlés előtt fekvő dokumentum megfelel a létező uniós példák alkotta követelményeknek. Hangsúlyozta azt is, hogy az uniós jogszabályok szigorú feltételeket szabnak a földszerzés szabályozására, amelyeknek azonban a magyar javaslat megfelel. Emellett ráadásul biztosítja azt is, hogy ne spekulánsok, hanem ténylegesen földművelők jussanak a földterületekhez.

A képviselők hosszas, kétperces vitát folytattak arról, hogyan viszonyuljon egymáshoz a megszerezhető föld nagysága és a vállalkozás által foglalkoztatottak száma, valamint arról is, megfelelően helyzetbe hozza-e az előterjesztés a családi gazdaságokat.

A Jobbik a javaslatban lévő „kiskapukról" beszélt

Szilágyi György (Jobbik) szerint az előterjesztéssel kapcsolatban elmondott hangzatos szavak köszönőviszonyban sincsenek az abban szereplőkkel, a javaslatban ugyanis szerinte „kiskapuk vannak a zabolátlan földszerzés és a külföldiek tulajdonhoz jutása tekintetében". Mivel indokolható, hogy a helyben lakás igazolására egy magánszemélynek három, míg egy jogi személyiségnek csak egy év kell? – tette fel a kérdést. Botrányosnak tartotta a birtokméret maximalizálására tett javaslatot, amit álságosnak és fenntarthatatlannak nevezett. Szerinte a Fidesz mögött álló üzleti körök céghálózatokat hoznak létre, így a korlátok áthághatók. Hangsúlyozta: a korlátozásnak ki kellene térnie a tulajdonosi átfedésekre is.

Fidesz: a nagybirtokosok kiváltságos helyzetét erősíti a javaslat

Bencsik János (Fidesz) a parlamenti ciklus legfontosabb törvényjavaslatának nevezte az előterjesztést. Felelevenítette a mezőgazdaság történetét, majd úgy összegezte mindezt: ma már együtt szemlélhetjük, hogy a falu a mezőgazdasági bevételből egyre kevesebbhez jut, a városi lakosság pedig egyre drágábban veszik meg az élelmiszert. Érvényre kell juttatni a saját erőforrások megfelelő felhasználásának elvét. A helyben élők részesedését növelni kell, hiszen akkor a falun élők is helyben maradnak – fogalmazta meg a legfontosabb célkitűzéseket a képviselő. Szerinte ehhez fent kell tartani kultúrtájainkat, azok egyediségét. Változatos termékszerkezetű, kicsi és közepes területekből épülő mezőgazdaság tud megélhetést biztosítani minél több embernek.

Kifogásolta, hogy üzemszabályozásra és a családi gazdaságok működésére vonatkozó fejezetek hiányoznak az előterjesztésből, így szerinte az nem ad választ minden fontos kérdésre. A javaslat szerinte megerősíti a hazai nagybirtokosok kiváltságos helyzetét, miközben korlátozza az őstermelők és családi gazdaságok birtokszerzési lehetőségét. Intézményesen fenntartja a nagybirtokrendszert, és annak túlsúlyát, miközben ezek tulajdonosait semmi nem kötelezi a profit helyben tartására, visszaforgatására. Hangsúlyozta: az egyéni gazdaságok a foglalkoztatáshoz is jobban hozzá tudnak járulni.

Szili Katalin: torz gazdasági viszonyok jönnek létre

A független Szili Katalin a vitában hangsúlyozta, ha változatlan formában fogadják el a javaslatot, akkor az évtizedeken keresztül torz gazdasági viszonyokat hoz létre. Hozzátette: több szakmai szervezet is arra kérte, tegyen meg mindent, hogy ne fogadják el ezt a javaslatot a parlamentben. A képviselő egyetértett abban, hogy a földkérdés hosszú távú rendezését az igazságosság és fenntarthatóság jegyében várják el az emberek, ugyanakkor a spekulációt is meg kell szüntetni. Ez a törvényjavaslat azonban Szili Katalin szerint ezen céloknak nem felel meg, mivel nem alkalmazkodik a fenntarthatóság szempontjaihoz és a nemzeti vidékstratégiához sem, korlátozza a családok földszerzését, a nagy gazdaságok bővülése elé viszont nem állít akadályokat. A képviselő szerint a javaslat arra sem alkalmas, hogy a külföldiek földszerzését megakadályozza, mivel a moratórium feloldását tényként kezeli, káros hatásainak kivédésére semmilyen javaslatot nem tesz. Szili Katalin azt javasolta, hogy függesszék fel az indítvány vitáját és kezdjenek széleskörű társadalmi egyeztetésbe.

A Fideszes Ángyán József és a szocialista Gőgös Zoltán szakpolitikusok között mintegy másfél órás, kétperces hozzászólás-sorozat alakult ki a vitában. A honatyák a kis- és nagybirtokok előnyeiről és hátrányairól, az ezzel kapcsolatos megélhetésről folytattak eszmecserét. Ehhez csatlakozott Font Sándor (Fidesz) és Gúr Nándor (MSZP), valamint Szabó Rebeka (LMP) is.

KDNP: az adópolitika mozgásban van

Seszták Oszkár a szocialista kormányok adópolitikájának bírálatával kezdte felszólalását. Egyetértett azzal, hogy a javaslat nagyok sok törvényt módosít - mint mondta, 28 jogszabályt érint az előterjesztés –, ezt azonban a képviselő szükségesnek tartotta. „Az adópolitika nem kiszámíthatatlan, hanem mozgásban van" – fogalmazott. Közölte azt is: az előterjesztés egységes, arányos adórendszer bevezetését teszi véglegessé és befejezetté. Kijelentette: a társadalmi szolidaritást erősíti, hogy a nagycsaládosokat is segíti a javaslatcsomag, amely szerinte fontos lépéseket tesz a biztosítási kedvezmények elismerésében is. A képviselő jelentős segítségnek nevezte, hogy a nehéz helyzetbe kerülőknek, akik kisebb lakásba kénytelenek költözni, nem kell illetékkülönbözetet fizetniük. A mezőgazdasági termelők érdekében tett intézkedésként mutatta be, hogy csökkennek a szeszfőzdék, borászatok koncessziós díjai. Megszűnik az illetékelőleg ebben a szektorban – fűzte hozzá. Az egykulcsos adót ért ellenzéki kritikára válaszként azt mondta: a szegények nem lesznek szegényebbek a 16 százalékos adótól. Hangsúlyozta: problémáikat nem az adórendszer keretein belül kell megoldani.

Jobbik: kiszámíthatatlan az adópolitika

Volner János (Jobbik) úgy fogalmazott: megrökönyödve veszi tudomásul, hogy a kormánykoalíció több bizottságban sem tudott egyetlen képviselőt sem biztosítani a többségi vélemény megfogalmazására. A képviselő azon véleményének is hangot adott, hogy a kabinet a jogalkotási törvényt sértve próbálja elfogadtatni az adótörvényeket. Kijelentette: a kormány folytatja a szocialisták által megkezdett megszorításokat. A politikus kiszámíthatatlannak nevezte a kormány adópolitikáját, amelyről szerinte a kabinet senkivel nem egyeztet, még saját frakciójával sem.
 A szuperbruttó kivezetésével kapcsolatban közölte: a kormány arra készül, hogy az egykulcsos adórendszert befejezi, tovább növelve a társadalmi különbségeket. Hozzátette: az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte a kormány nem foglalkozott a magyar termelés fellendítésével, nincs például ipari terve. Úgy vélte: csak azzal foglalkozik a kabinet, „hogyan lehet az egyre zsugorodó tortát felosztani". A jelenlegi és az előző kormányt is felelősnek nevezte azért, hogy 2008 óta 240 ezer adózó tűnt el a rendszerből. A mezőgazdaságra, az iparra és a turizmusra kellene koncentrálnia a kormánynak – mondta –, ezekben a szektorban ugyanis több mint másfélmillió ember dolgozik. A képviselő egyetértett a melegétel-utalvánnyal kapcsolatos szabályváltozásokkal, amelynek értelmében havi 12 ezer forintig azok a dolgozók is kaphatnak utalványt, akik külső helyszínen használják azt fel.

LMP: a folytonos változtatás megnehezíti a gazdaság helyzetét

Vágó Gábor (LMP) szerint a folyamatos változtatás megnehezíti a gazdaság szereplőinek helyzetét, különösen a kisvállalkozásokét. A javaslat legmeghatározóbb elemeként bemutatott egykulcsos adót ősbűnnek nevezte, és gazdasági ámokfutásnak tartotta a kormány elmúlt kétéves tevékenységét. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában mindenhol a progresszív adózás felé fordulnak, a gazdasági miniszter azonban ezt szerinte nem veszi észre. „Önök azt az utat választották, hogy a társadalom felső 20 százalékát hozzák kedvező helyzetbe" – mondta, megjegyezve: ez azonban nagyon sokba kerül, „emiatt agyonvágják az alsó 80 százalékot". A Fidesz nem a középosztályt,  hanem a közgéposztályt erősíti – fogalmazott. Beszámolt arról is, hogy egy képviselő jelenleg annyival többet visz haza az egykulcsos adónak köszönhetően, mint amennyi egy óvónő teljes fizetése. Úgy vélte: az adórendszeren keresztül le kellene mondani a magasabb keresetűeknek erről a többletjövedelemről, a társadalmi különbségek felszámolása érdekében. A képviselő semmilyen irányt nem lát a kormány gazdaságpolitikájában. Az üzemanyagokkal kapcsolatos adóztatásáról szólva kifogásolta, hogy az egyes adók sem környezetvédelmi, sem munkahelyteremtési, sem gazdaságfejlesztési célokat nem szolgálnak, viszont növelik az érintettek adminisztratív terheit.

A képviselők a vezérszónoki felszólalások után felfüggesztették az adótörvények általános vitáját, azt azonban még kedden befejezik. Ezt követően folytatták a földtörvény általános vitáját.

Földtörvény

Fidesz: át kell gondolni a javaslatot

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: a földtörvény a külföldiek földvásárlásának beszűkítésében csaknem a végső határig elmegy, az uniós szabályokat figyelembe véve képes a védelmet garantálni. Szerinte azonban egy másik fontos kérdés még nyitva van: a javaslat lehetőséget teremt-e arra, hogy a magyar emberek képesek legyenek megszerezni azt a termőföldet, amely az életet jelenti számukra. A képviselő meggyőződése szerint az alkotmány azt mondja: a termőföldre minden magyar embernek születésétől kezdve joga van, ezért az állam nem teremthet olyan feltételeket, amelyeket sokan nem tudnak teljesíteni. Turi-Kovács Béla beszámolt arról: módosító javaslatával el kívánja érni, hogy ahol szükséges, az általános iskolákban oktassák a mezőgazdasági termelést. Közölte azt is: a családi gazdaságokat is üzemként kellene kezelni, preferálva családi jellegüket.

A jogharmonizációt, az adminisztrációs terhek csökkentését és a gazdálkodó szervezetek működésének elősegítését jelölte meg Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár az adótörvények módosításának céljaként kedden az Országgyűlésben. A Fidesz szerint szem előtt tartja az adózók érdekeit a módosítás, az MSZP ugyanakkor elvetette a javaslatot, amely az ellenzéki párt szerint a gazdasági növekedés ellen hat.

Kormány: cél a jogharmonizáció és az adminisztrációs terhek csökkentése

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár előterjesztői expozéjába arról beszélt, hogy a módosítások célja a jogharmonizáció, az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve a gazdálkodó szervezetek működésének elősegítése. A konkrét módosítások közül kiemelte: 2013 január 1-től ténylegesen egykulcsos lesz a magyar adórendszer a szuperbruttósítás megszüntetésével, ennek 107 milliárd forintos a költségvetési hatása, ezzel azonban a kormány már számolt a jövő évi büdzsé összeállításakor. Szintén megváltoznak a biztosításokból keletkező jövedelmek adózási szabályai és más megtakarításokkal egységes szabályok vonatkoznak majd erre a szektorra is. A biztosításokat az új szabályok közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg: ha megtakarítás jellegű a biztosítás, akkor adóköteles lesz a díja januártól. Adómentes csak az olyan élet-, baleset- és egészségbiztosítások díja marad, amely kizárólag a biztosítási esemény bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást, tehát visszavásárlási értékkel nem bír. A törvénymódosítás pontosítja a munkáltató kedvezményes adóteher melletti munkahelyi étkeztetésre biztosítható havi 12 500 forintos hozzájárulás szabályait is: a jövőben akkor is biztosítható ez az összeg, ha mások is étkezhetnek a munkavállalókon kívül a munkahelyi étkezdében – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a vállalkozási környezet kedvezőbbé tétele érdekében a tervezet megteremti a társasági adószabályok és az egyéb adószabályok közötti koherenciát, az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében, mindezt az adminisztratív terhek növelés nélkül. Az áfa szabályai pusztán jogharmonizációs kötelezettségek miatt változnak, de emellett egyszerűsödnek az elektronikus számlázással kapcsolatos szabályok, a vállalkozások likviditásának javítása érdekében pedig üzletág átruházás esetén nem keletkezik adózási kötelezettség – ismertette Cséfalvay Zoltán. Az alkohol esetében csökken szeszfőzdék jövedéki biztosítása, a borászatoknál pedig lehetővé válik a kistermelői pezsgőkészítés. A gépjárműveknél uniós kötelezettségnek megfelelően az ellenőrzött körbe kerülnek az üzemanyag adalékok, valamint egységessé válik minden hibrid üzemű autó után fizetendő regisztrációs adó.

Fidesz: szem előtt tartja az adózók érdekeit tartja a módosítás

A fideszes Puskás Imre azt mondta, az adózók érdekeit szem előtt tartó módosítást nyújtottak be, aminek célja, hogy egyszerűbb legyen az adózás, és érdemes legyen jogkövető magatartást tanúsítani. Célként jelölte meg, hogy olyan jogszabályok legyenek, amelyek könnyen értelmezhetőek, teljesíthetőek, és minél kevesebb adminisztrációs terhet rónak az emberekre. Fontosnak nevezte az önellenőrzésre való felhívást, aminek lényege, hogy az adóhatóság nem büntet és ró ki kamatokat azonnal, ha hibás adóbevallás születik. Kitért arra is, hogy az illetékváltozások kedvezményezettjei a fiatalok, illetve a túlhajtott devizahitelek miatt nehéz helyzetbe kerülők. A kormánypárti vezérszónok az ellenzéki demagógia körébe sorolta, hogy gazdagok érdekét szolgálná a szegényekkel szemben a változtatások köre. Szólt arról is, hogy az ellenzéki szocialisták számára a megszorítás "kedves kifejezés", amit kormányon évekig gyakoroltak. Kitért arra is, hogy a szocialisták kormányzásuk alatt elképesztő méretű államadósságot halmoztak fel, és azt mondta: a 16 százalékos adó a jövedelmet adóztatja és nem a vagyont. Továbbra is érvényesül a gyermekek után járó adókedvezmény, ami – a 16 százalékos kulccsal együtt – komoly jövedelembővülést jelentett 2011-ben. A kormánypárti politikus reményét fejezte ki, hogy ez így lesz az idei évben is.

MSZP: gazdasági növekedés ellen hat a javaslat

Szekeres Imre szerint kiszámíthatatlanság, csalárdság, átláthatatlanság jellemzi a kormány gazdaságpolitikáját. Az elmúlt két évben átlagosan háromhetente változtatták meg az adószabályokat, 25 új adót vezettek be mindenféle hatástanulmány, egyeztetés nélkül – sorolta, majd megjegyezte: a mostani adómódosítás már a nyolcadik idén. A javaslatok között van előremutató elem is, de összességében a gazdasági növekedés, és a nagyobb társadalmi igazságosság ellen hatnak. Eközben a kiskeresetűeknél, a szociális támogatásoknál takarítanának meg – jegyezte meg a szocialista politikus. Nemény András, az ellenzéki párt másik vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt 22 év legnagyobb megszorítása várható, több mint 700 milliárdos sarcot talált ki a kormány, ami a lakosság többsége számára napi megélhetési kérdéssé fog válni. Mint kifejtette: a szuperbruttó kivezetése a nagyobb jövedelműeknek kedvez, a regisztrációs adó változásával a gazdagok lehetőségei bővülnek, ugyanakkor a cafetéria adókulcsának emelése, a bankadó fenntartása és további áthárítása, az elmaradó béremelések, a segélyplafon bevezetése, a tranzakciós illeték mind a nehezebb sorsúakat fogják érinteni. A kis- és középvállalkozók az iparűzési adóalap kiszámításának változását fogják megszenvedni - jegyezte meg. Az ellenzéki politikus szerint a kormány adó-, társadalom, vagy oktatáspolitikájának mindig az a vége, hogy a rossz helyzetben lévőket még rosszabb helyzetbe hozza, még azokkal kivételez, akiknek jobban megy a soruk.

A közbiztonságról, a költségvetésről, a szakképzésről, a járások kialakításáról és a hadisírok gondozásáról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés ülésén.

Jobbik: számos rendőr felügyelte a párt rendezvényét

Novák Előd (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója egy beszédében megoldandó, de kezelhető problémának nevezte pártját. Szerinte október 23-án is tapasztalta ezt a Jobbik, számos rendőrt irányítottak rendezvényükre, ahonnan – értékelte – aktivistájukat indok nélkül állították elő. Mint mondta, aktivistájuk egy szovjet és egy uniós zászlóval érkezett a rendezvényre, valamint egy táblával, Elég volt az uniókból felirattal. Szerinte aktivistájuk ezzel semmilyen szabályt nem sértett, az önkényuralmi jelképet ugyanis negatív színben tüntette fel. A képviselő egy alkotmánybírósági döntésre is hivatkozott. Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azt hangsúlyozta: senki nem állhat a törvények felett, a törvény előtt mindenki egyenlő, ebben pedig jelentős előrelépés történt az elmúlt két évben. Mint mondta, csökkent az erőszakos és a személy ellen elkövetett bűncselekmények száma, ez pedig bíztató. A TEK-ről szólva közölte: a terrorcselekmények felderítése, megelőzése vagy megszakítása, a bűnözők elfogása tekintetében eredményesek voltak, ezért köszönetét fejezte ki munkájukért. Kifogásolta egyúttal, hogy a Jobbik tizenhatszor utasított el olyan törvényjavaslatokat, amelyek a közbiztonság javítását szolgálták.

LMP: még javíthat a kormány a jövő évi büdzsén

Mile Lajos LMP-s képviselő a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy bár már a nyár elején beterjesztette azt a kormány, a végszavazása még mindig nem történt meg az EU-tárgyalások okán. Emlékeztetett az unió országspecifikus ajánlására, amely azt javasolta a magyar kormánynak: növelje a Költségvetési Tanács erőforrásait, csökkentse az alacsonyabb keresetűek adóterheit, tegye átláthatóbbá a közigazgatást és kiszámíthatóvá a beruházási  környezetet, költséghatékonnyá a tömegközlekedést. Mindezt úgy összegezte: az unió nem népnyúzó javaslatokat tett, hanem a szolidaritást növelő intézkedéseket vár. Cséfalvay Zoltán államtitkár az európai szemeszter intézményéről szólva azt mondta: tavasszal jelenik meg az unióra való gazdasági kitekintés, ennek észrevételeit építhetik be ősszel a költségvetéseikbe a tagállamok. Szerinte az ország eleget tett az ajánlásban foglaltaknak, például olyan intézkedéseket tett, amelyek tartósan alacsonyan tartják az államháztartási hiányt. A kormány eltökélt ennek végrehajtásában – hangsúlyozta. Szerinte szélesedik a Költségvetési Tanács elemzési lehetősége is.

MSZP: nem jó irányba halad a szakképzés átalakítása

Sós Tamás (MSZP) a felnőtt- és szakképzésben zajló átalakítást drasztikusnak nevezte és közölte: a kormány az alacsonyabb szint felé tereli a képzést, ezzel pedig csökkenti az ország versenyképességét és növeli a társadalmi különbségeket. Szerinte nem lehet minden szakmát három év alatt megtanítani, van, amit kettő, van, amit négy év alatt kell. Minderről az érintettekkel is konzultálni kellene – hangsúlyozta a politikus, aki szerint jobban kellene segíteni a gyakorlati képzést és fel kellene mérni, melyek a hiányszakmák. Cséfalvay Zoltán elismerte, hogy valóban sok tennivaló van még a szakképzés terén, és hogy a képzést a gyakorlathoz kell közelíteni. Szerinte ezt szolgálja a duális képzési rendszer. Hangsúlyozta: a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása azt a célt szolgálja, hogy megszűnjön a pazarlás, a visszaélések, bezáruljanak a kiskapuk. A hiányszakmák meghatározását megfontolandónak tartotta.

KDNP: szerdáig megszületnek a megállapodások a járásokról

Tarnai Richárd a járások kialakításának folyamatáról szólva közölte: az eddigi lépések jelentős megtakarításokat eredményeztek a településeknél és intézményeknél. A következő lépés a járások kialakítása lesz – mondta –, ezzel kapcsolatban szerdáig egyezik meg az állam a kormányhivatalokkal. Célnak nevezte, hogy a helyben élők élete egyszerűbbé váljon, és hangsúlyozta: érdemes az emberekhez közelebb vinni a szolgáltatást. Mint mondta, Pest megyében létrejött a megállapodás, mindenki felismerte annak hasznát. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára elmondta: a 3183 önkormányzat 86 százalékával, vagyis 2750-nel kell megállapodnia a húsz kormányhivatal vezetőjének. Az előkészítettség állapota szerint szinte mindenhol megszületik a megállapodás határidőre, alig tíz településnél fog ez elmaradni – közölte. A törvény értelmében ezeken a helyeken a kormányhivatal vezetője hozza létre a szerződést, így az ott élők sem maradnak függő jogi helyzetben.

Fidesz: mi lesz a hadisírokkal?

Bádiné Szottfried Gabriella (Fidesz) a hadisírok állapotáról beszélt. Azt mondta: nemcsak a határainkon túl lévő hadisítok várnak rendbetételre, sokáig Magyarországon sem védte jogszabály ezeket, a törvény erejével egyedül a szovjet katonák nyughelyét védte az állam. Hogyan kívánja a kormány garantálni hőseink végső nyughelyének gondozását? – érdeklődött. Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára szerint is természetes lenne az elesettek sírjainak gondozása. Pillanatnyilag az sem tudható, hogy Magyarország területén hány hősi sír van - közölte, hozzátéve: el fogják készíteni ennek kataszterét. Ezzel együtt tervezi a kormány a sírok rendbetételét és emlékművek felállítását ott, ahol a sírok már eltűntek. „Nem feledkezünk meg a határainkon túl lévő sírjainkról sem" – hangsúlyozta, jelezve: évente több millió forintot költ ezek karbantartására, emlékművek felállítására a honvédelmi tárca.